Az 1921. évi III. törvénycikk (1921:III. törvénycikk; népszerű nevén rendtörvény) az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény volt Magyarországon a két világháború között.
A magyar Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalmi rendszer fontos törekvése volt, hogy a kommunista mozgalmat az állami és társadalmi rend védelmére hivatkozva törvényen kívül helyezze. A törvényt 1921. április 6-án hirdették ki és a törvény ezen a napon is lépett hatályba. 1921. évi III. törvénycikk 15. §
Fő tartalma Ez a törvény büntetés alá vonja azt, aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, aki ilyenben részt vesz, azt előmozdítja, arról tud s fel nem jelenti, annak létesítésére izgat vagy mást felhív, aki a katonaság intézménye, a fegyveres erő, a csendőrség, rendőrség ellen gyűlöletre vagy fegyelmük ellen izgat, engedetlenségre hív fel, aki a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbító vagy hitelét sértő tényt állít vagy terjeszt, aki a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen meggyalázó kifejezést használ vagy ilyen cselekményt követ el.
A törvény indokolása a következőket hangsúlyozza:
Szerkezete 1. Az állami és társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntettek és vétségek (1. – 6. §§) 2. A magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntettek és vétségek (7. – 8. §§) 3. Mellékbüntetések (9. – 10. §§) 4. Hatásköri és eljárási szabályok (11. – 14. §§) 5. Záró rendelkezés (15. §)
Források Tolnai Új Világlexikona 15. Rák-Sör (Budapest, 1929) 35. old. 1921. évi III. törvénycikk az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. törvénycikk indokolása
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek 1921 a jogalkotásban
Kategória:Magyar jogtörténet