Vitéz ilénczfalvi Sárkány Jenő (Budapest, 1899. szeptember 22. – Bisztrik, Szovjetunió, 1943. február 1.) vezérkari ezredes (tüzér).
Élete és pályafutása Apja Sárkány Jenő, szintén hivatásos katonatiszt volt, altábornagyi rendfokozatot ért el. Anyja neve Szászy Ilona.
Középiskolai tanulmányait a pozsonyi katonai főreáliskolában fejezte be, majd a mödlingi Műszaki Katonai Akadémián végzett. 1918. augusztus 17. és 1918. november 4. között az olasz fronton harcolt, majd fogságba esett. 1919 őszén térhetett haza, folytatta katonai pályáját. 1926 és 1929 között Budapesten elvégezte a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia tiszti továbbképző tanfolyamát.
1939. május 1-től november 1-ig Varsóban volt katonai attasé, majd Lengyelország német lerohanása után Bernben folytatta munkáját. 1941. január 1-étől Budapesten a honvédelmi miniszter szárnysegéde volt. 1942 áprilisában vezérkari ezredessé léptették elő, majd augusztusban a Magyar 2. hadsereggel a keleti frontra került, ahol a III. hadtest vezérkari főnöke lett.
A szovjet hadsereg 1943 januári áttörése után egységével kilátástalan helyzetbe került, és az újabb hadifogság elkerülése érdekében öngyilkos lett.
Kitüntetései a viselési sorrendben Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1941. augusztus 12. ) Magyar Érdemrend lovagkeresztje (1939) Kormányzói Dicsérő Elismerés Magyar Koronás Bronzérme (1934) Károly-csapatkereszt Olasz Korona Rend parancsnoki keresztje (1942. május 5.) Német Sas Rend II. osztályú érdemkeresztje (1937) német Vaskereszt II. osztálya (1942)
Forrás
Kategória:Magyar katonai attasék Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:A Károly-csapatkereszt kitüntetettjei Kategória:A Magyar Királyság katonái a második világháborúban Kategória:A vitézi rend tagjai Kategória:A Kormányzói Dicsérő Elismerés kitüntetettjei Kategória:Magyar tüzérek Kategória:Hadifoglyok Kategória:Öngyilkos katonák