Illés József, 1886-ig Weisz JakabAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 8451/1886. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1886. év 14. oldal 17. sor (Mesztegnyő, 1860. június 25. – Budapest, Erzsébetváros, 1935. február 25.)Illés József halála (1935. február 26.) Nemzeti Ujság, 17. évfolyam, 47. szám újságíró, lapszerkesztő, kiadóhivatali igazgató.

Élete Weisz Éliás és Morgenstern Netti gyermekeként született a Somogy vármegyei Mesztegnyőn. Iskoláit Nagykanizsán végezte, majd három évig a Budapesti Izraelita Tanítóképzőbe járt, ahol 1881-ben tanítói oklevelet szerzett. Miután eleget tett katonai kötelezettségének, a Budapesti Hírlap kiadóhivatalába került, ahol 1886 és 1891 között hivatalnokként dolgozott. Ez idő alatt a Budapesti Hírlapba is írt egy-két tárcát, de főleg az Egerben és Eger és Vidékében jelentek meg cikkei. Ez utóbbinak két évig fővárosi rendes munkatársa volt. 1891-ben megvált a Budapesti Hírlaptól és megindította a Fürdő- és Turista Ujságot, amelyet 1891. november 1-től a lap 1892. május 8-i megszűnéséig szerkesztett.

1892-től a Magyar Nemzet kiadóhivatalának főnöke lett. Megalakulásakor Az Újság kiadóhivatalának élére került. Életének utolsó éveiben a Magyar Hírlap kiadóhivatalában dolgozott. Alapítója és elnöke volt az Újságkiadók Otthonának és főtitkára a Magyar Újságkiadók Országos Szövetségének.

Első cikke (elbeszélés) a Magyarország és a Nagyvilág című hetilapban (1881) jelent meg. A következő évben ugyanezen lapban több cikke is követte.

Családja Házastársa Rosenberg Róza (1865–1924) volt.

Illés Margit (1888–1961). Férje Rooz Rezső (1879–1963), a Magyar Hírlap felelős szerkesztője volt. Illés Piroska (1892–1961). Férje Balassa Emil újságíró, színpadi szerző volt. Illés László (1894–1965), a 8 Órai újság munkatársa. Első felesége (1910–1940) Kalk Margit, második felesége (1940–1965) Rottenpiller Stefánia volt. Illés Erzsébet (1896–?). Férje Brenner Sándor (1898–?) . Illés Mihály (?)

Művei

Néptanító. Monológ. Budapest, 1890 Tanítóvilág. Elbeszélések. Budapest, 1890 Illa berek, bohózat három felvonásban; 1894 nyarán előadta Rakodczay Pál színtársulata az Óbudai Színkörben

Jegyzetek

Források

Kategória:A Magyar Nemzet (1899–1913) vezetői, újságírói Kategória:1860-ban született személyek Kategória:1935-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Hírlap (1891–1938) vezetői, újságírói