A közgazdaságtanban a potenciális kibocsátás vagy a potenciális GDP a tényleges kibocsátás azon legmagasabb szintjét jelenti, amely hosszú távon fenntartható. A tényleges kibocsátás a való életben realizálódó, míg a potenciális kibocsátás az elméletben elérhető szintet jelenti.
Kibocsátási korlátok A természetes (pl. fizikai) és intézményi korlátok korlátokat szabnak a növekedésnek.
Ha a tényleges GDP emelkedik és meghaladja a potenciális kibocsátást, akkor az piacgazdaságokban (azaz bér- és árszabályozás hiányában) az infláció növekszik, mivel a termelési tényezők iránti kereslet meghaladja a kínálatot. Ennek oka a munkavállalók száma és ideje (pl. túlóra esete), a tőkeeszközök és természeti erőforrások véges kínálata. Ezek rövid távon értelmezett túlhasználata lehetséges, azonban csak korlátozott ideig. Például a munkaerő egészségügyi állapota leromlik a sok túlóra végett, a fákat gyorsabban vágják, mint, hogy újratermelődnének, vagy, hogy a gépek karbantartását elhalasztják. A technológia és az elérhető menedzsmentképességek úgyszintén korlátozottak. Grafikusan a kibocsátás természetes határon túli terjeszkedése a termelési volumen eltolódásának tekinthető az átlagos költséggörbe optimális mennyisége fölött. Hasonlóképpen, ha a GDP tartósan a potenciális GDP alatt marad, az infláció csökkenhet, mivel a beszállítók engednek áraikból annak érdekében, hogy több terméket értékesíthessenek, megfelelő szinten tartva a kapacitásuk kihasználtságát.
Erőforrás-felhasználás A potenciális kibocsátást szokás nevezni természetes bruttó hazai terméknek is. A természetes bruttó hazai terméknek megfelelő kibocsátással rendelkező gazdaságban a munkanélküliségi ráta definíciószerűen a gazdaság természetes munkanélküli rátája.Mitchell, William (2009). "The dreaded NAIRU is still about!" Fullwiler, Scott (2010) "Treasury Debt Operations—An Analysis Integrating Social Fabric Matrix and Social Accounting Matrix Methodologies" Clein, Matthew C. (2017) "Debunking the NAIRU myth", The Financial Times, 19 January 2017
A potenciális kibocsátás és a tényleges kibocsátás közötti különbséget kibocsátási résnek vagy GDP-résnek nevezzük.Betancourt, Roger (2008). "Capital Utilization" The New Palgrave Dictionary of Economics, Palgrave-Macmillan
A potenciális kibocsátást Okun törvényével kapcsolatban is tanulmányozták. Ez esetben a kibocsátás százalékos változása kapcsolatba hozható a kibocsátási rés időbeli integráltjával.
Mérése Eredetileg termelési függvények által kívánták becsülni, majd Hodrick–Prescott-szűrő vált dominánssá, legújabban pedig ehhez a Kálmán-szűrő használatos.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Makroökonómia