bélyegkép|270px|Fülei-Szántó Endre és szüleinek a sírja a Farkaréti Temetőben. (6/6-1-13)

bélyegkép|270px| 1962-1981 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított

bélyegkép|270px|1982-1995 között a Pécsi Tudományegyetemen tanított. Fülei-Szántó Endre (Budapest, 1924. szeptember 28. – Pécs, 1995. január 16.) bölcsész, nyelvész, filológus, egyetemi tanár.

Élete és munkássága Édesapja Fülei-Szántó Endre (1890–1958) jogász, egyetemi tanár, író, Erdélyből származott. Nagyapja Fülei Szántó Lajos, író, költő, publicista. Dédapja szűcsmester, Németországban tanult, aztán hazatért Székelyudvarhelyre. Édesanyja Rétay Margit műfordító volt. Szüleit 1951-ben kitelepítették, majd édesapját bebörtönözték. Gyermekei első feleségétől, Frigyesy Olgától születtek. András (1964–) és Éva (1968–2023). A Budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, 1942-ben érettségizett. 1944-ben joghallgató, 1946-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen - jogi doktorátust, majd 1947. - államtudományi doktorátust szerzett. 1944–45-ben az ellenállás tagja volt, a Kisgazdapárt ifjúsági csoportján belül végzett egyre kilátástalanabb politikai munkát. Elvégezte a filozófia és a lélektan szakot, francia nyelvmesteri diplomát kapott, s két félévet hallgatott közgazdaságtanból. 1948-ban letartoztatták és a Hadik laktanyába (Budapest, Bartók Béla út 24-26.) szállították. 1945-től a kommunista befolyás alatt álló HM Katonapolitikai Osztálya (Katpol) székhelye lett az épület, amelynek alagsorában pincebörtönöket alakítottak ki. Kardos György katonapolitikai őrnagy hallgatta ki. Felajánlotta neki hogy vagy kéri felvételét a titkosszolgálatba és külső munkatárs lesz, vagy – hiszen túl sokat jár a Francia Intézetbe – letartóztatják, mint kémet. Kardos György ezzel biztatta: „Sok kedvem ugyan nincs magához, de hát nincs kizárva, hogy hasznos külső munkatárs lesz”. Fülei-Szántó Endre a kérelmet aláírta, hogy külső munkatárs lesz, elengedték. Megpróbált Nyugatra szökni, de elfogták. A Katonai Főtörvényszék első fokon életfogytiglani fegyházra, másodfokon tíz évre ítélte., Új Dunántúli Napló, 1995-01-25 / 24. 1948 és 1956 között nyolc évet ült a Váci börtönben. 1951 márciusában egy új rab érkezett a börtönbe, aki Kardos György volt, megismerték egymást, öt évig voltak rabtársak.Lásd: Fülei-Szántó Endre. Fortélyos fogságban. 1993. 64 A Rajk-per vádlottjaitól a spanyol polgárháború veteránjain át sokakkal került egy cellába. Így tanult meg spanyolul. Spanyoltanárai voltak a börtönben: Ignotus Pál, Hatvany József, Mátyás László és Szász Béla.

A börtön megannyi szenvedése sem tudta megváltoztatni személyisége alapvonásait: a szikrázó elméjű, pompás humorú, bátor, a jóságot mindenkiben meglátó fiatalember színdarabot írt a börtönszínház számára, vitatkozott, gondolkodott és barátságot kötött megannyi, legkülönfélébb pártállású börtöntársaival. Szabadulása után 6 évig segédmunkás. 1962-ben került a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre nyelvet oktatni. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézetében oktatott német, spanyol, francia és angol nyelveket. 1965-ben spanyol középiskolai tanári oklevelet, majd 1983-ban angol középiskolai tanári oklevelet szerzett az ELTE-n. 1971-ben kandidált, értekezésének címe: „Az igei determináns szintaxisa a spanyol nyelv rendszerében”.

Két ifjú katonatisztet, Farkas Bertalant és társát, Magyari Bélát bíztak rá az 1970-es évek vége felé, hogy tanítsa meg őket gyorsan és magas szinten angolul. Megcsinálta, az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan és társa, Magyari Béla sokat köszönhettek a Fülei-féle angol nyelvtanfolyamnak.

1966-tól egy évtizeden át a Debreceni Nyári Egyetem tanulmányi vezetőjeként irányította a külföldiek magyartanulását. Ezeknek a tapasztalatoknak a terméke volt ötkötetes könyve: Magyar nyelv külföldieknek (I−V. kötet, TIT, Budapest, 1972). A külföldiek ezreivel ismertette és szerettette meg a magyar nyelvet és kultúrát. Tőle és kollégáitól tanultak magyarul finnek, oroszok, koreaiak és venezuelaiak, angolok, németek és még vagy húsz más országból érkezettek, a földgolyó minden részéről. 1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem Magyar Nyelvi Tanszékén egyetemi tanár. 1986 és 1990 között négy esztendőt töltött vendégprofesszorként a Bukaresti Egyetemen, a Ceausescu-éra utolsó, rendkívül durva éveit töltötte kint, barátsággal, szeretettel, bölcsességgel sokak megbecsülését vívta ki. Közvetlenül élte meg a diktatúra bukását, a romániai forradalmat. A Bukaresti Egyetem Filológiai Kar, Keleti Nyelvek Tanszékén tanított, mint vendégtanár államközi szerződés alapján. Csodálatos könyvet írt róla, Fortélyos fogságban címmel, a stiláris elegancia és a pontos megfigyelések nagyszerű keverékét. 1990 és 1992 között megszervezte Pécsett a spanyol tanszéket és szakot. Létrehozta a Fakultások Közötti Együttműködés Körét, az egyetem négy karának tudományos fórumát. Arra is futotta erejéből, hogy Gazdaság és etika címen szemináriumot tartson a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.

1971-től 1976-ig a FIPLV (International Federation of Language Teacher Associations) magyarországi képviselője, valamint tagja volt az IDV (német), International Association of Teachers of English as a Foreign Language (IATEFL) (angol) és az AEPE (spanyol) nemzetközi társaságainak is. Számos nemzetközi és hazai konferenciát és tanfolyamot rendezett és szervezett, ezeken előadóként és tanárként is részt vett. Pl.: az 1973-as és 1974-es madridi (OFINES, CENTRO IBERO-AMERICANO) posztgraduális tanfolyamai. 1991-ben a PEK (Politikai Elítéltek Közössége: 1945–56) társelnöke, majd 1992-től választmányi tagja. Tagja volt a Magyarok Világszövetsége választmányának. 1992-ben a pécsi Spanyol–Magyar Baráti Társaság díszelnöke. 1993-ban a HONT (Hungarológiai Oktatók Nemzetközi Társasága) elnökévé választották.

Szépe György professzor így emlékezett: a kilencvenes években Fülei-Szántó Endre próbálkozott azzal, hogy az MTA Nyelvtudományi Intézet keretében egy – minden elképzelhető témára kiterjedő – nyelvi tanácsadó szolgálatot hozzon létre. Ez a kísérlete azonban nem járt sikerrel.Szépe György. Hasznos nyelvészet. (Kísérlet munkásságom összefoglalására) Modern Nyelvoktatás. (22. évfolyam) 2016. 3-4.szám. 1994-ben lett a JPTE professor emeritusa. Tudományos érdeklődése kiterjedt az általános nyelvészet, a filozófia (etika), a pszicholingvisztika, a nyelvpedagógia, és az irodalom területére. A nyelvészetben (nyelvelméletben, nyelvfilozófiában) és a nyelvoktatásban mindenekelőtt a beszéd, a kommunikatív-közhasznú megközelítés ragadta meg, ennek rendelte alá a nyelvi struktúra szempontjait. Ezzel párhuzamosan rendkívüli érdeklődést mutatott az irodalom és a művészetek iránt is.

1992-ben, még életében megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Apáczai Csere János-díjat kapott 1995-ben posztumusz. 2005. március 19-én posztumusz Magyar Örökség díjat kapott (ld. Szirtes Gábor laudációjátHonlap. Fülei-Szántó Endre emlékére).

Fontosabb művei Fülei-Szántó Endre 112 publikációjának adatai. OSZK. Katalógus. Publikációinak teljes listája és adatai. Magyarul 71, németül 12, spanyolul 4 publikációja jelent meg. Fülei-Szántó Endre publikációs jegyzéke. „Inter-lingua. Liber sollemnis ad professorem Andream Fülei-Szántó septuagenario”. Budapest, 1994. Német nyelvkönyv középhaladók részére. Budapest. Tankönyvkiadó, 1966. Speculative grammars of the Middle Ages. The doctrine of Partes orationis of the Modistae by Bursill-Hall, G. L. Publication date 1972. Fülei-Szántó Endre. 246-255. Theory of Teaching Material and Modern Teaching Materials In: Modern Linguistics and Language Teaching (International Confernce Budapest, 1–5 April 1971): 77–87, Akadémiai Kiadó, Budapest 1975. Hogyan tanuljunk idegen szavakat? (Szót kérek! Nyelvtanárok és nyelvtanulók fóruma) Világ és Nyelv, 1977. 5. sz. ”A nyelvtanulásról”. Beszélgetés Fülei-Szántó Endrével. Riporter: Szilágyi János. Budapest. A Magyar Rádió Idegen nyelv – anyanyelv c. sorozatának anyaga. RTV-Minerva, 1975. ”Nyelvpedagógiai írások”. Budapest. MKKE Nyelvi Intézet, 1978-1992. ”A szituáció szerepe az idegen nyelvek oktatásában” Budapest. TIT, 1979. „Impositive sentences in Spanish. Theory and description in linguistic pragmatics”. Henk Haverkate, Amsterdam: North-Holland Publishing Company, 1979. A gazdasági nyelvészet lehetőségei. Egyetemi Szemle. 2. évfolyam. 1980. 4. sz. 117-121. ”Congressus internationalis Fenno-Ugristarum "Congressus internationalis Fenno-Ugristarum" Tractationes participantium Hungarorum sectiorum linguisticarum Congressus VI. internationalis Fenno-Ugristarum "Tractationes participantium Hungarorum sectiorum linguisticarum Congressus VI. internationalis Fenno-Ugristarum" Budapest. Akadémiai Kiadó. 1984. "Gondolatok az akcióminőség és az igekötők rendszerének összefüggéseiről" A magyar nyelv grammatikája. 1980. Just, Economica, Linguistica In: Sprache und Information (Wirtschaft) Attikon Verlag (Hrg.: Theo Bungarten) Hamburg, 1988. Fortélyos fogságban: egy vendégtanár pszichológiai kalandjai a Balkánon. Pécs Baranya M. Kvt., (Pécs Molnár) 1993. Fülei-Szántó Endre- Meláth Ferenc. Német társalgás. Sorozat: (Tanuljunk nyelveket!, 0133-1094) 1. kiadás: 1989. 9. kiadás. 2001. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. A hungarológia helye és szerepe a tudományok és a művelődéspolitika rendszerében. Keresztény Küldetéstudat a tudományban. 5-8. In.: Keresztény Pedagógiai Nyári Egyetem. IV. Szerkesztette Dr. Várnagy Elemér. Janus Pannonius Tudományegyetem Pedagógia Tanszék kiadása. Pécs, 1994.†Fülei-Szántó Endre. Keresztény Küldetéstudat a tudományban Fülei-Szántó Endre. A verbális érintés. MTA Nyelvtudományi Intézete. Linguistica, Series C. Relationes 7. 1994. . AKJournals DOI Model S – O (strukture–operacije) In: Aktivne metode i moderna pomogala u nastavi dstranih jezika (511–518.) Zagreb 1971. Ein Versuch der logischen und grammatischen Beschreibung der Modalitaten in einigen Sprachen In: Papers from the International Symposium on Applied Contrasive Linguistics (141–157.) Stuttgart 1971. Modern Linguistics and up-tu-date Teaching Materials (Társszerző Hegedűs József) In: FIPLV–TIT Kongresszus, 1971. április 3.) Der Zusammengesetzte Satz im Lehrmaterial In: Iral-Sonderband (207–214.) Heidelberg 1972. La gramática generativa y la enseńanza del espańol In: Boletin de AEPE No. 8. Madrid 1973. Generative Grammar and Teaching Materials In: Comenius Emlékkönyv Bratislava 1973. Oraciones nucleares en alemán, inglés, espańol y húngaro YELMO – Rev. del profesor de espańol 1973. No. 14. Madrid 1973. In: Actas del internacional de Estudios Hispánicos (277–283.) Budapest 1976. Magyar-német, magyar-angol, magyar-francia szószedet: A Magyar nyelv külföldiek számára I-II. kötetéhez. Budapest : Tudományos Ismeretterjesztő Társaság. 1977. Grundstrukturen der kommunikativen Situationen In: Kommunikative und funktionale Sprachbetrachtung (162-168.) Halle, 1978. Interjektionen als kommunikative Einheiten In: Kommunikative–funktionale Sprachbetrachtung, Band 1. (87–91.) Halle 1981. Die Spieltheorie und ihre Besichtigung bei der Stoffauswahl für die sprachliche Ausbildung ausländisher Geraminstikstudenten In: Sammelband Herder Institut (35–40.) Leipzig, 1982. Soma Modal Values in Hungarian In: Nyelvtudományi Közlemények 87. 1984. 2. (331–336.) Budapest 1984. Plurilingua – Gegenwärtige Tendenzen der Kontaktlinguistik, Dümmler, Bonn 1983. – Könyvismertetés In: Germanistische Mitteilungen, Brüssel 19. 1984 (93–95.) On Modal Auxiliaries In: Nyelvtudományi Közlemények 1986. 2. (332–337.) Budapest 1986. Typological Aspects of Auxiliary Verbs In: Proceedings of the 14 International Congress of Linguistics (2361–2363.) Berlin 1987. Just, Economica, Linguistica In: Sprache und Information (= Wirtschaft) (295–306.) Attikon Verlag (Hrg.: Theo Bungarten) Hamburg 1988. Un unavoidable "seme" (meaning-element) in Componential Analysis In: Revue de Linguistique Roumaine C.I.T.A. XXVI. 1. (33–43.) Bukarest 1988.