A Hodos holtág Nagyhódos és Kishódos között található holtág. A Túr szabályozása előtt annak bal oldali mellékfolyója volt Hodos-patak néven
Neve
A Hodos-patak a vízében egykor élő hódokról kapta a nevét.Kálnási Árpád: Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük. - Debrecen : KLTE, 1996. - (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai, ISSN 0209-8156 ; 67.). -
Futása
A Túrnak egy ága a szárazberki határban kiszakadva, Garbolc alatt elmenve, Nagyhódost, Kishódost érintve, a sonkádi malomnál ismét a Túrba megy. Nyíregyháza : Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára, 2001. 334. p.
Szabályozása
A Túrnak 1928-1929 évi szabályozása == Vízügyi Közlemények. - 14. évf. 1. sz. (1932. jan.-jún.). - 97-114. p. a Hodosnak is szabályozása volt. Ahol a Túr ma Magyarország területére lép, az a régi Hodos medrében volt. Mindössze két "hosszabb" szakasz - 1.) a Nagyhódos és Kishódos községek között tervezett 2100 méter hosszú átvágás és kb. 2000 méternyi; 2.) az Új-Túr - báró Kende Zsigmond-csatorna, 11,5 km - ami Hodos kívüli mederben van. A jelenlegi Hodos holtág a Nagy- és Kishódos közötti, 2000 méternyi szakasz. (Kishódos a Hodos holtág kiindulópontja.)
Múltjából
1909. máj. 30.: Hajdú Péter kishódosi református lelkész pünkösd első napján a községben folyó Hodos-patakba ment fürödni. Az ifjú lelkész a hideg patakban szívgörcsöt kapott s alámerült - a lelkész halva került ki a Hodosból. == Szatmár-Németi. - 13. évf. 44. sz. (1909. jún. 3.). - 3. p.
Források Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII-ik század végéig. 1. kötet. – Budapest : MTA, 1882. – 376. p. Kis-Hodos 1895. kataszteri térképe (magyar nyelven) (html) Mapire.eu (Hozzáférés: 2020. október 6.)
Jegyzetek
Kategória:Az Alföld tavai Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajza Kategória:Holtágak