Ian Charles Bostridge (London, 1964. december 25. – ) angol opera- és koncerténekes, tenor.
Élete, munkássága Bostridge 1964 karácsonyán született Londonban, apja okleveles földmérő volt. Alapfokú iskoláját a Westminster Schoolban végezte, ösztöndíjjal. Felsőfokon először az oxfordi egyetemre járt, ahol a modern történelem témakörében, majd a cambridge-i egyetemen történelemből és tudományfilozófiából diplomázott, végül az oxfordi St. John’s College-ban doktori fokozatot szerzett. Doktori disszertációja az 1650 és 1750 közötti angliai boszorkányságról szólt (1997-ben könyvként is megjelent). Két évig egy londoni televíziónál dolgozott, majd a Brit Akadémia posztdoktori ösztöndíjasa lett az oxfordi Corpus Christi College-ban, ahol politikaelméletet és tizennyolcadik századi brit történelmet oktatott.
Szakmai életét tehát tudósként kezdte, és csak 27 éves korában kezdett énekelni. Elindult a Kathleen Ferrier és Richard Tauber versenyen, ahol döntőbe jutott, majd az 1991-es National Federation of Music Societies/Esso Award megnyerése elindította az énekesi pályán. A Young Concert Artists Trust pénzügyi támogatást adott neki, hogy elindítsa énekesi karrierjét. Egy 1993-as koncerten debütált a londoni Wigmore Hallban. Énekesi pályafutása szempontjából a legfontosabb első fellépése 1994-ben volt a Purcell Roomban, ahol Schubert Téli utazás című dalciklusát adta elő. Ugyanebben az évben fellépett az Aldeburgh Fesztiválon, és azóta is szorosan kapcsolódik a fesztivál alapítója, Benjamin Britten zenéjéhez. Operai bemutatkozása 1994-ben volt a Royal Opera House Britten-fesztiválján, a Szentivánéji álom című előadásban. 1995-ben a Wigmore Hallban adta első szólóestjét, amivel elnyerte a Királyi Filharmonikus Társaság debütáló díját. Ezután Lyonban és Kölnben koncertezett. 1996-ban az Angol Nemzeti Operában lépett fel, ahol Mozart Varázsfuvolájában énekelt, majd a Royal Opera House-ban Britten A csavar fordul egyet című operájában aratott sikert.
Első New York-i fellépésére 1998-ban került sor a Frick Collectionban, majd 1999-ben az Alice Tully Hall következett. 1998-ban a Müncheni Fesztiválon lépett fel a Poppea megkoronázása című Monteverdi-operában, majd a következő évben a Bécsi Filharmonikusokkal szerepelt. Operaénekesi tevékenysége mellett koncerténekesként is nagyon keresett, sőt karrierjében ez a terület egyre fontosabbá vált, számos hangfelvételt készített dal- és oratóriuménekesként (például Schubert: A szép molnárlány, Schumann: A költő szerelme, Reynaldo Hahn- és Britten-dalok, Bach: Magnificat és Máté-passió, Händel: Izrael Egyiptomban, Mozart: Requiem stb.). Rendszeresen fellépett a salzburgi, az edinburgh-i, a müncheni, a bécsi, a schwarzenbergi és az aldeburghi fesztiválon. Szerepelt a Wiener Konzerthausban, a New York-i Carnegie Hallban, az amszterdami Concertgebouw-ban, a Luxemburgi Philharmoniában, a londoni Barbican Centerben és Wigmore Hallban, 2018-ban a Szöuli Filharmonikus Zenekarral lépett fel. Operai szerepei közül: Lysander (Britten: A Szentivánéji álom) az Ausztrál Operában és az Edinburghi Fesztiválon, Tamino (Mozart: A varázsfuvola) és Jupiter (Handel: Semele) az Angol Nemzeti Operában, Peter Quint (Britten: A csavar fordul egyet), Don Ottavio (Mozart: Don Giovanni) és Caliban (Adès: A vihar) a Covent Garden Királyi Operaházban, Nerone (Monteverdi: Poppea megkoronázása) és Tom Rakewell (Stravinsky: A léhaság útja) a Bayerische Staatsoperben, Don Ottavio (Mozart: Don Giovanni) a Wiener Staatsoperben, Peter Quint (Britten: A csavar fordul egyet) a Milánói Scalában, Aschenbach (Britten: Halál Velencében) az Angol Nemzeti Operában, a brüsszeli La Monnaie De Muntban és Luxemburgban. Dolgozott a Berlini Filharmonikusokkal, a Bécsi Filharmonikusokkal, a chicagói, a bostoni, a New York-i, a Los Angeles-i, a Rotterdami Filharmonikus Zenekarral, a Royal Concertgebouw Orchestrával, a karmesterek közül Simon Rattle-lel, Colin Davisszel, Andrew Davisszel, Seiji Ozawával, Antonio Pappanóval, Riccardo Mutival, Msztyiszlav Rosztropoviccsal, Daniel Barenboimmal és Daniel Hardinggal.
Felvételei elnyerték az összes főbb nemzetközi díjat és tizenöt Grammy-díjra jelölték, ebből három győzelemmel (például 2016-os Shakespeare-dalok című lemeze). 2001-ben az Oxfordi Corpus Christi College tiszteletbeli tagjává választották, 2003-ban a St. Andrews College zenei díszdoktora, 2010-ben pedig az Oxfordi St. John's College tiszteletbeli tagja lett. 2004-ben megkapta a Brit Birodalom Rendjét.
Az éneklés mellett könyveket is ír és kiad. Ilyen például az 1997-ben megjelent Boszorkányság és átalakulásaik, amely doktori disszertációja alapján íródott. Zenei témájú könyve Az énekes jegyzetfüzete (2011), a Schubert Téli utazás: A megszállottság anatómiája (2015) és az Isten saját zenéje (2018). Egy ideig a Standpoint című magazin zenei rovatvezetője volt. Házas, felesége 1992 óta Lucasta Miller író, szerkesztő, egy fiuk és egy lányuk van. Testvére Mark Bostridge író és kritikus.
Felvételei Válogatás az AllMusic és a Discogs listája alapján.
MegjelenésTartalomKözreműködőkKiadó1994Schumann: Myrthen; Lieder und Gesänge; Die LöwenbrautLynne Dawson, Julius DrakeChandos1995Britten: The Red Cuckatoo, The Holy Sonnets of John DonneGraham JohnsonHyperion1996Schubert: Die schöne MüllerinGraham JohnsonHyperion1998Schubert: Die Forelle and Other LiederJulius DrakeAngel Records/Warner Classics1999Britten: Serenade for Tenor; Our Hunting FathersMarie Luise Neunecker, Bamberger Symphoniker, Ingo Mechmaker, Britten Sinfoniker, Daniel HardingEMI Classics1999Mozart: Die Entführung aus dem SerailChristine Schäfer, Patricia Petibon, Iain Paton, Alan Ewing, Jürg Löw, Les Arts Florissants, William ChristieErato1999Stravinsky: The Rake’s ProgressLondon Symphony Orchestra, Monteverdi Choir, Bryn Terfel, Deborah York, Anne Sofie von Otter, John Eliot GardinerDeutsche Grammophon2000Bach: Cantatas & AriasEurope Galante, Fabio BiondiVirgin2000Händel: Israel In EgyptThe Brandenburg Consort, The King's College Choir of Cambridge, Stephen Cleobury,, Ian Bostridge, Michael Chance, Susan Gritton, Stephen Varcoe, Decca2002Janáček: The Diary of One Who DisappearedRuby Philogene, Thomas AdèsEMI Music Distribution2004Monteverdi: L’OrfeoNatalie Dessay, Alice Coote, Patricia Ciofi, Christopher Maltman, … Le Concert d'Astrée, European Voices, Emmanuelle Haïm, Patrizia CiofiVirgin2004Schubert: WinterreiseLeif Ove AndsnesEMI Classics/Warner Classics2005Schubert: 25 LiederJulius DrakeEMI Music Distribution2005Wagner: Tristan und IsoldeOrchestra and Chorus of the Royal Opera House Covent Garden, Plácido Domingo, Nina Stemme, Mihoko Fujimura, Olaf Bär, René Pape, Jared Holt, Matthew Rose, Rolando VillazónEMI Classics2006Wolf: LiederAntonio PappanoECL/EMI Music Distribution2007Great HändelOrchestra of the Age of Enlightenment, Harry BicketEMI Classics/Warner Classics2008Britten: Billy BuddNathan Gunn, Gidon Saks, Neal Davies, Jonathan Lemalu, Matthew Rose, London Symphony Orchestra and Chorus, Daniel HardingVirgin Classics2009Schubert: SchwanengesangAntonio PappanoEMI Classics/Warner Classics2011Three Baroque TenorsThe English Concert, Bernard LabadieEMI Classics/Warner Classics2013Britten: War RequiemThomas Hampson, Anna Nyetrebko, Orchestra, Corop e Voci dell'Accademia Nazionale di Santa Cecilia, Antonio PappanoWarner Classics2015The Songs of Brahms, Vol. 6Graham JohnsonHyperion2016Shakespeare SongsAntonio PappanoWarner Classics2018Requiem: The Pity of WarAntonio PappanoWarner Classics2019Berlioz: Les Nuits d’été; Ravel: Sheherazade; Debussy: Le Livre de BaudelaireSeattle Symphony Orchestra, Ludovic MorlotSeattle Symphony2020Beethoven: Songs and FolksongsAntonio Pappano, Vilde Frang, Nicolas AltstardtWarner ClassicsBach: Johannes-Passion; Matthäus-PassionCollegium Vocale Gent, Philippe Herreweghe, Franz-Josef SeligHarmonia Mundi
Jegyzetek
Források
Kategória:1964-ben született személyek Kategória:Angol operaénekesek Kategória:Élő személyek Kategória:Londoniak