Villányi Andor, 1922-ig SchwabachAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 19422/1922. Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 439. kép 1. karton (Villány, 1889. május 25. – 1944 körül) író, színműíró, újságíró.
Élete Schwabach Sándor németbólyi születésű borkereskedő, takarékpénztári igazgató és Tauszig Mária (1867–1938) fia. Szülei kereskedőnek szánták. Tanulmányait a Pécsi Állami Főreáliskolában folytatta, majd rövid ideig a kereskedelemben dolgozott. Az 1910-es években a Budapesti Hírlap belső munkatársa lett. Tehetségét Rákosi Jenő fedezte fel. A Királynőm... meghalok érted! című drámáját 1916. október 14-én mutatta be a Magyar Színház, a főszerepeket B. Marton Erzsi és Törzs Jenő alakították.Királynőm - meghalok érted (1916. október 15.) Pécsi Napló, 25. évfolyam, 230. szám A darab külföldre is eljutott, a stockholmi Intimes Theater színpadra állította.Villányi Andor drámája külföldön (1917) Színházi Élet, 3. szám A színműírás mellett több regényt is írt, amelyek közül a Mária-val nyerte el a legnagyobb elismerést. Ezt követően három évre Bécsbe költözött, ahol egy selyemkereskedésben dolgozott segédként. Hazatérése utáni első novellája a Pesti Hírlapban jelent meg.Literatura 1. (1926) 2. szám, Online elérés Az Attak című darabjával nyílt meg a Belvárosi Színház, s ugyanitt kerültek színre Legénykérés és A fekete liliom című művei is. Novellái megjelentek a Pesti Naplóban, Az Újságban, a Pesti Hírlapban, az Új Időkben és a Színházi Életben is. Gyakran időzött Villányon, ahonnan feltehetőleg 1944 nyarán deportálták.
Házastársa Elek Oszkár és Herz Aranka lánya, Alice volt, akit 1922. február 12-én Budapesten vett nőül, ám még ugyanebben az évben elvált tőle.
Művei
Színművei
Zsidók, 3 felvonásban. Királynőm... meghalok érted!. Színmű 3 felvonásban. Legénykérés. Forró Pállal közösen. Bemutató: 1921. szeptember 3., Belvárosi Színház Öngyilkosok (vígjáték) Gyöngyvirág, vígjáték 3 felvonásban.
Regényei
Mária (1920, Dr. Rácz Vilmos Könyvkiadó vállalata, Budapest) Szeptember (1921, Légrády Testvérek, Budapest) Emlékkönyv (1922, Légrády Testvérek, Budapest) Legenda A síron túl is (1940)
Jegyzetek
Források
Erdős Zoltán: Villány története a kezdetektől 1990-ig. Pécs, 2016. Dr. Pusztai Béla: A vörösborról híres Villány. Pécs, Kódex, 1999. Írói siker (1913. május 4.) Pécsi Napló, 22. évfolyam, 101. szám
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:1889-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Meggyilkolt költők, írók Kategória:Meggyilkolt újságírók