II. Ernő (teljes születési nevén: Ernő Ágost Károly János Lipót Sándor Eduárd, Coburg, Szász–Coburg–Saalfeld, 1818. június 21. – Reinhardsbrunn, Szász–Coburg–Gotha, 1893. augusztus 22.) a Wettin-ház Ernő-ágából származó szász herceg, Szász–Coburg–Gotha második uralkodó hercege 1844-től 1893-ban bekövetkezett haláláig. A Szász–Coburg–Gothai-ház tagja. Egyetlen testvére Albert herceg, Viktória brit királynő férje volt.

Élete balra|75px II. Ernő volt I. Ernő szász–coburg–gothai herceg és Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő legidősebb fia. 1824-ben küldték az anyját gyermekei nélkül St. Wendelbe.

1836 júniusától 1837 áprilisáig matematikát, filozófiát, idegen nyelveket, politikai és alkotmányos tanulmányokat folytatott Brüsszelben, majd három félévet jogot és filozófiát tanult Bonnban. 1839 novemberétől Drezdában a Királyi Szász Nehézlovasságban katonai kiképzést, valamint zenei és kulturális kiképzést kapott az ottani udvarban.

1849. április 5-én az eckernfördei tengeri csatában a herceg volt a Német Szövetség győztes parancsnoka.Barbara Grabmann: Prozesse der Konstitution kollektiver Identität im Vergleich. Museen in Schottland und Bayern. Tectum, 2002, , S. 427.

1857-ben a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagja lett.

Házassága A herceg 1842. május 3-án Karlsruhéban feleségül vette Alexandrina badeni hercegnőt. A házaspárnak nem született gyermeke, ezért II. Ernő halálát követően a korona unokaöccsére, Alfréd brit királyi hercegre, Viktória brit királynő és Albert szász–coburg–gothai herceg második fiára szállt.

Operái 1846: „Zaire“ 1848: „Tony oder Die Vergeltung“ 1851: „Casilda“ 1852–1854: „Santa Chiara“

Jegyzetek

Források Gert Melville, Alexander Wolz (Hrsg.): „Die Welt in einer unberechenbaren Entwicklung bisher ungeahnter Kräfte“. Studien zu Herzog Ernst II. von Sachsen-Coburg und Gotha (1818–1893), Coburg 2018 (= Schriftenreihe der Historischen Gesellschaft Coburg e. V. 29), Harald Bachmann, Wener Korn, Helmut Claus, Elisabeth Dobritzsch: Herzog Ernst II. von Sachsen-Coburg und Gotha, 1818–1893 und seine Zeit. Jubiläumsschrift im Auftrag der Städte Coburg und Gotha. Maro Verlag, Augsburg 1993, .

Ernst II. von Sachsen-Coburg und Gotha: Aus meinem Leben und aus meiner Zeit. 3 Bände. Berlin 1887–1889. Gerd Fesser: Ernst II. Herzog von Sachsen-Coburg und Gotha (1818–1893). Sympathisant und Schirmherr der Liberalen. In: Helmut Bleiber, Walter Schmidt, Susanne Schötz (Hrsg.): Akteure eines Umbruchs. Männer und Frauen der Revolution von 1848/49. Fides, Berlin 2003, , S. 223–246. Edmund Frey: „Ich werde immer nur ein Dilettant bleiben“: Herzog Ernst II. (1818–1893) und die Künste. In: Edmund Frey, Reinhard Heinritz (Hrsg.): Coburg aus dem 'Dintenfas'. Literarische Streifzüge durch vier Jahrhunderte, quartus-Verlag, Bucha bei Jena 2005, , S. 182–193. Friedrich Knorr: Ernst II.. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 4, Duncker & Humblot, Berlin 1959, , S. 621 f. (Digitalisat) Kurt von Priesdorff: Soldatisches Führertum. Band 7, Hanseatische Verlagsanstalt Hamburg, o. O. [Hamburg], o. J. , , S. 53–58, Nr. 2146.

Származása

Kategória:Szász–Coburg–Gothai-ház Kategória:Operaszerzők Kategória:1818-ban született személyek Kategória:1893-ban elhunyt személyek