A történeti nyelvészetben és a szociolingvisztikában a nyelvérintkezés egyrészt azon nyelvhasználókra vonatkozik, akik anyanyelvükön kívül más nyelvet vagy más nyelveket is használnak,Bussmann 1998, 640. o.Dubois 2002, 115. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 132–133. o. másrészt azon nyelvekre, amelyek az előbbi értelemben vett nyelvérintkezésnek betudható vonásokat vesznek fel.Crystal 2008, p.107–108. o. A nyelvérintkezés tanulmányozására a nyelvészetben külön tudományág is létrejött, a kontaktusnyelvészet.
A nyelvérintkezés körülményei
A nyelvérintkezés elsősorban spontán lehet, ezért népinek nevezhető. Különböző nyelveket beszélők közötti közvetlen kontaktusok nyomán jön létre.
Az egyik olyan körülmény, amely ezt okozza, különböző anyanyelvű népességek együttélése egy államon belül. Ezt a körülményt politikai, történelmi, földrajztudományi stb. tényezők határozzák meg. Megvan Magyarországon, a Magyarországgal szomszédos országokban,Borbély 2006, 429–432. o. Belgiumban, Svájcban, Kínában, Indiában, Peruban és sok más országban.
Egy másik nyelvérintkezési körülmény a szomszédos államok közötti földrajzi kontinuitás, ha a különböző nyelveket beszélő lakóik szabadon közlekedhetnek a határ egyik oldaláról a másikra.
Nyelvérintkezés gyarmatosítás útján is jött létre gyarmatosítók és gyarmatosított népességek között,Eifring – Theil 2005, 6. fej., 2. o. valamint a rabszolgaság is nyelvérintkezés körülménye volt.Eifring – Theil 2005, 6. fej., 15. o.
A kereskedelmi kapcsolatok még gyarmatosítás nélkül is mindig nyelvérintkezés alkalmai voltak, nemcsak szomszédos nyelvi közösségek, hanem egymástól távoliak között is, például az angol és a kínai nyelv között a 18. században, Kína kikötővárosaiban.Bussmann 1998, 905. o.
Fontos körülménye a nyelvérintkezésnek a bevándorlás, amely nyomán egy nyelv viszonylag nagy számú beszélői több-kevesebb ideig vagy végleg más nyelvi közösség által lakott területre telepednek le. Ilyen nyelvérintkezés jött létre például az egykori Galliában, a helyi galloromán nyelv beszélői és germán nyelveket beszélő törzsek behatolásakor. Viszonylag nem régi esetei tömeges bevándorlásnak íreké vagy Puerto Ricó-iaké az Amerikai Egyesült Államokba.
Nemcsak népi, hanem művelt nyelvérintkezés is létezik. Egyes kultúrák elterjedése viszonylag kisszámú írástudó személyes nyelvérintkezése útján történt, amely nyelvek közötti kontaktust eredményezett. Így hatott a kínai civilizációt hordozó kínai nyelv olyan kelet-ázsiai és délkelet-ázsiai nyelvekre, mint a japán, a vietnámi, a koreai stb. Az iszlámot terjesztve az arab nyelv olyan ázsiai és afrikai nyelveket befolyásolt, mint az urdu, a perzsa, a török, a szuahéli vagy a fulbe. Egyes már nem beszélt nyelvek is még mindig érintkeznek élő nyelvekkel. Az ógörög és a latin nyelv továbbra is szolgál nyelvi elemekkel a nyugati nyelveknek, a szanszkrit a hindi nyelvnek és a hinduizmus kultúrköréhez tartozó nyelveknek, a klasszikus kínai nyelv pedig a modern kínainak vagy kisebb mértékben a japán nyelvnek.
Az iskolarendszerben vagy az egyéni, tananyagok segítségével való idegennyelv-tanulás speciális esete a művelt nyelvérintkezésnek.
A nyelvérintkezés következményei
A beszélőkre nézve
A nyelvérintkezésben részt vevő beszélők kétnyelvűek, esetleg többnyelvűek. A kétnyelvűség minősége különbözik úgy egyének, mint beszélőcsoportok között. Ritkább a kiegyenlített kétnyelvűség,Crystal 2008, 53. o. mint az egyenlőtlen, amelyben az anyanyelv dominál.Bussmann 1998, 130. o. Minősége a nyelvérintkezés súlyától függ, amelyet számos tényező határoz meg: kulturális jellegzetességek, vallás, nem, életkor, társadalmi státusz, foglalkozás. Egyes tényezők megkönnyítik a nyelvérintkezést: a bevándorlók, a városiak, a fiatalok, a magasabb társadalmi-kulturális státuszú egyének könnyebben tanulják meg azon csoportok nyelvét, amelyekkel érintkezésbe lépnek. Egyéb tényezők viszont korlátozhatják. Például a vallás a két nyelv használatának szigorú szakosodását határozhatja meg; a kulturális különbségek a második nyelv tanulását a szókészletre korlátozhatják stb.
A kétnyelvűek nyelvhasználatában kisebb-nagyobb mértékű negatív transzfer típusú nyelvi interferencia tapasztalható, azaz a beszélők olykor anyanyelvük szabályait alkalmazzák a második nyelv használatakor, és fordítva: második nyelvi elemeket iktatnak be anyanyelvüket használva.Bidu-Vrănceanu 1997, 255. o. A második nyelv hatása annál nagyobb, minél élénkebb a nyelvérintkezés a beszélő foglalkozása és/vagy a kisebbségi nyelvi közösségnek a többségihez viszonyított, viszonylag kicsi súlya miatt, és ugyanakkor minél kisebb az anyanyelv sztenderd változatának ismertségi foka a viszonylag alacsony anyanyelvi iskolázottsági szint miatt. Például határon túli magyar kisebbségek anyanyelv-használatáról folytatott vizsgálatok szolgáltattak adatokat olyan második nyelvi jelenségekről, amelyek befolyásolják a magyar nyelv használatát. Példák:Kontra 2006, 392. o. a szókincsben: a második nyelvből átvett szavak, pl. Felvidéken: tyepláki vs. ’melegítő, mackó’; tükörfordításos szócsoportok, pl. Felvidéken: születési szám vs. ’személyi azonosító’; mindkét nyelvben létező jövevényszavak, de a második nyelvből átvett, a sztenderd magyar alaktól különböző formában, pl. Délvidéken: tribina vs. ’tribün’; a nyelvtani rendszerben: mondattani tükörfordítások, pl. Erdélyben: vesz egy taxit vs. ’taxiba ül’.
Gyakori jelenség a kétnyelvűek nyelvhasználatában a kódváltás, azaz az egyik nyelvről a másikra térés ugyanabban a beszédfolyamban. Az egyik nyelv súlya a másikhoz viszonyítva különféle tényezőktől függhet. Példák:Eifring – Theil 2005, 6. fej., 6–7. o. egyszerű mondat, amelyben az anyanyelv, a török van túlsúlyban a második nyelvvel, az egy szóval képviselt norvéggal szemben: Adamlar yeri vaske yapıyor ’Az emberek mossák (szó szerint: mosni) a padlót’; összetett mondat, amelyben az anyanyelv, a szuahéli van túlsúlyban a második nyelvvel, az egy szóval és egy szókapcsolattal képviselt angollal szemben: Lakini niko sure ukienda after two days utaipata Uchimi Supermarket kwa wingi ’Biztos vagyok benne, ha két nap múlva mész, bőven találsz az Uchimi szupermarketben’; összetett mondat, amelyben a két nyelvet, a németet és az angolt egyenlően egy-egy tagmondat képviseli: Papa, wenn du das Licht ausmachst, then I'll be so lonely ’Apu, ha eloltod a villanyt, akkor olyan egyedül leszek’.
A nyelvérintkezés nyelvcseréhez is vezethet, amikor a beszélők elhagyják anyanyelvüket, és a másodikat teszik magukévá. A csere folyamatos vagy hirtelen, egyénekre korlátozott vagy egész csoportra kiterjedő, egy vagy több nemzedék életében végbemenő lehet. Oka a többségi közösségbe való beilleszkedés szüksége és/vagy kívánsága lehet, és aktívan ösztönözheti az az állam, amelyben a többség él. A nyelvcsere például bevándorlók második és harmadik nemzedékében tapasztalható.Crystal 2008, 269. o.
A nyelvekre nézve
A történelem folyamán a fentihez hasonló jelenségek jelennek meg egész nyelvi közösségek szintjén, ami nyelvek kialakulásában, fejlődésében és kihalásában nyilvánul meg.
Egyes nyelvek két nyelv beszélőinek ehhez elégséges hosszúságú nyelvérintkezési időszakának nyomán alakultak ki. Például a francia nyelv keletkezése latin–gall nyelvérintkezés útján kezdődött el. Mivel a latin hatása a gallok nyelvére sokkal nagyobb volt, mint fordítva, az eredmény a gallok nyelvcseréje és a galloromán nyelv kialakulása volt. Ezt újabb, galloromán–frank nyelvérintkezési időszak követte, amely a frankok germán nyelvének cseréjével végződött a helyiek nyelvére.Picoche – Marchello-Nizia 1999, 10–12. o.
Mivel a hatások kölcsönösek, bár különböző súlyúak, a beolvadt nyelvek vonásaiból is megmaradnak egyesek az újonnan keletkezett nyelvben. Az így kihalt nyelvek szubsztrátumai, illetve szupersztrátumai az utóbbinak, a francia esetében a gall, illetve a frank nyelv.Dubois 2002, 455–457. o.
A szociolingvisztikában a szubsztrátum és a szupersztrátum fogalmakat másként értelmezik, de szintén nyelvek és nyelvváltozatok nyelvérintkezés útján való keletkezésével kapcsolatban használják. Szó van például a pidzsin nyelvekről, amelyek közvetítőnyelv szerepű, második nyelvként elsajátított kevert nyelvek. Olyan különböző anyanyelvű beszélők használják, akik ismételt vagy kiterjedt érintkezésbe kerülnek egymással kereskedelmi kapcsolatok, bevándorlás, rabszolgaság vagy egyéb körülmények révén.Kálmán – Trón 2007, 36. o.Bussmann 1998, 905–906. o.Dubois 2002, 366–367. o.Eifring – Theil 2005, 6. fej., 15–16. o. Ezek vagy viszonylag rövid idő után kihalnak, amikor már nincs rájuk szükség, vagy kreol nyelvekké válnak, amelyek anyanyelvek.Dubois 2002, 126–127. o. Pidzsin például a russenorsk, a 19. században létezett orosz–norvég kereskedelmi nyelv, kreolra pedig példa a haiti. Ezek esetében szubsztrátumnak az Afrikában, Dél-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán szigetein, valamint Amerikában élő bennszülöttek nyelveit nevezik, vagy azon rabszolgákéit, akiket a világ egyik részéről a másikra vittek,Bidu-Vrănceanu 1997, 142. o. szupersztrátumnak pedig a gyarmatosító országok nyelveit, vagy azokéit, amelyekbe a rabszolgákat vitték. Például a haiti kreol nyelv szupersztrátuma a francia. A fentebb említett francia nyelv szupersztrátumával ellentétben a pidzsin és a kreol nyelvek szupersztrátuma domináns nyelv.
Ugyancsak nyelvérintkezés útján keletkeztek a gyarmatosító országok nyelveinek a gyarmatosított népek beszélői által használt változatai, amelyek a függetlenség elnyerése után is fennmaradtak. Ezekben a szupersztrátum az előbbi kategóriához tartozó nyelv, amely ez esetben is domináns, a szubsztrátum pedig a helyi nyelv. Ilyen változatok például Indiában a sztenderd angolhoz közelebb álló Indian English és a Hinglish,A Hindi és az English szavakból szóösszerántással alkotott elnevezés. amelyet erősebben befolyásol a szubsztrátum.Eifring – Theil 2005, 6. fej., 10.
A nyelvek folytonosan fejlődnek, nyelvérintkezés útján is, ami idegen nyelvi elemek átvételében, ún. kölcsönzésben nyilvánul meg. Kezdetben az átvételek egyéniek, majd az egész nyelvi közösségre kiterjednek. Egyes nyelvészek adsztrátumnak nevezik az átvételek együttesét a nyelv egész történetében.Bidu-Vrănceanu 1997, 27. o. Más szerzők szerint az adsztrátum vagy két, egymással kapcsolatban álló nyelv közötti interferencia,Bussmann 1998, 21. o. vagy egy olyan idióma, amely egy másik, referenciaként tekintett idiómát befolyásol,Dubois 2002, 19. o. vagy azon nyelvi jelenségek együttese, amely egy bizonyos nyelv egy másikra való hatásának az eredménye.Jarceva 1990, Адстра́т (Adsztrátum) szócikk.Crystal 2008, 13–14. o.
Nyelvek érintkezése ún. nyelvszövetséget (nyelvi uniót) eredményezhet. Ez nem rokon vagy csak távoli rokon, de földrajzilag egymáshoz közel létező nyelvek csoportja, amelyek kölcsönhatások miatt közös vonásokat mutatnak.Bussmann 1998, 688. o. Ilyen például a balkáni nyelvi unió.Friedman 2009, 119–134. o.
Jegyzetek
Források
Bidu-Vrănceanu, Angela et al. Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2020. október 23.) Borbély Anna. 21. fejezet – Kétnyelvűség és többnyelvűség. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv . Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. . 416–439. o. (Hozzáférés: 2023. június 11.) Bussmann, Hadumod (szerk.). Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2020. október 23.) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. (Hozzáférés: 2020. október 23.) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 11.)