Arjamani (uralkodói nevén Menmaatré Szetepenamon) Meroé kusita uralkodója volt az i. e. 4. vagy 3. században.
Említései Egy Kawában talált sztélé említi; ez ma Koppenhágában található (Ny Carlsberg Glyptotek, AEIN 1708) A sztélén található szöveg hibás egyiptomi nyelven íródott, és nem teljesen érthető, de említi a király 9. uralkodási évét. Kawából egy második sztélé is előkerült (ma Londonban, British Museum, 1777), ez a 24. uralkodási évet említi, de a király neve nem olvasható rajta. A sztélét stilisztikai alapokon datálták Arjamani uralkodási idejére, így a királyról tudni, hogy legalább 23 évig uralkodott.
A koppenhágai sztélé Ámon-Ré, Mut és Honszu előtt ábrázolja a királyt, alatta a szöveg részben elpusztult, és hibás nyelvezetű, így nehezen olvasható. A szöveg a 3. uralkodási évvel és a király részben elpusztult titulatúrájával kezdődik. Ezt egy Ámon-Réhez intézett ima követi, az ezt követő sorok pedig az uralkodótól az isten részére juttatott adományokat sorolják. Az évkönyv jellegű szövegben a 8. és a 9. uralkodási év is fennmaradt, ezen túlmenően megemlít egy 21. évet, de kétséges, hogy ez is Arjamanira vonatkozik. A második sztélé szintén adományokat listáz, egy ismeretlen uralkodó 9. és 23. éve között. A 24. év említése szintén rekonstruáltható rajta, de jelentése és kontextusa elveszett. A szöveg talán az első sztélén olvasható szöveg folytatása.Török László, in: Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II, Bergen, 1996, 522-532
Arjamanit valószínűleg Dzsebel Barkalban temették el, a 11. vagy 14. piramisba.
Datálása Arjamani datálása erősen problematikus. Sztéléjének stílusa, trónja és Hórusz-neve ramesszida hatást mutat, ennek alapján az i. e. 3. század elejére helyezhető, amikor a ptolemaida Egyiptomra is jellemző volt a ramesszida kor hatása (I. Ptolemaiosz például a Szetepenré-Meriamon uralkodói nevet használta), és amikor más núbiai uralkodók, például Gatiszen is a ramesszidákat utánozták. Az egyiptomi nyelv hibás használata Nasztaszen korára vagy annál későbbre datálja.Török, in: Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II, 521-22 Török László szerint „Arjamani és más, hasonló nevet viselő uralkodók (Aktiszanész, Irike-Pije-qo, Szabrakamani) ramesszida stílusú nevei és emlékművei az i. e. 4. század végére és a 3. század első felére datálandóak”.Török László, The Image of the Ordered World in Ancient Nubian Art: The Construction of the Kushite Mind (800 BC – 300 AD), Brill, 2001. p.142 Mások, köztük Robert Morkot a ramesszida stílust annak tudják be, hogy a király nem sokkal a ramesszida kor után uralkodott; Morkot Alarával tartja azonosnak Arjamanit.R. Morkot: The Black Pharaohs, Egypt's Nubian Rulers, London 2000, 147-49
Címei A núbiai uralkodók az egyiptomi fáraókhoz hasonló ötelemű titulatúrát vettek fel. Hórusz-név: Kanaht Meriré („A hatalmas bika, Ré kedveltje”) Prenomen: Uszermaatré Szetepenré („Ré igazsága erős; Ré választottja”) Nomen: Sziamon Iriamon (Arjamani) Meriamon („Ámon fia, Arjamani, Ámon kedveltje”)Török László, The kingdom of Kush: handbook of the Napatan-Meroitic Civilization
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Kusita uralkodók