Oláh Ernő (Salgótarján, 1945. február 17. – Budapest, 2020. október 7.) cigány származású csellista.
Pályafutása Tradicionális muzsikus családból származott. Apja cimbalmos volt, nagyszülei nagybőgőn és kisklarinéton játszottak. A fiú először hegedülni tanult, majd 12 évesen elkezdte a gordonkatanulmányait. 13 évesen a kor legnagyobb cigány csellistájától, Jáger Balázs Jánostól tanulhatott.
1959-től 1969-ig a Rajkó zenekar tagja volt. A Rajkó zenekarral Japánban, Kínában, Mongóliában, valamint Európa legnagyobb városaiban szerepelt.
A legnagyobb prímások zenekarainak a tagja volt. id. Járóka Sándor, ifj. Járóka Sándor, Boross Lajos, Bobe Gáspár Ernő, Gabora József együtteseivel szerepelt. Az 1972-ben Yehudi Menuhin által készített, Az ember zenéje című filmben Boross Lajos zenekarának tagjaként is muzsikált. 1976-tól készültek szólófelvételei a Magyar Rádióban, amiért nívódíjat kapott. 1985-ben alapító tagja volt a 100 tagú cigányzenekarnak. Számos jótékonysági koncertet rendezett a Heim Pál Gyermekkórház javára, amiért a Magyar Köztársaság arany, illetve bronz érdemkeresztet adományozott.
2008-ban Radnóti Miklós antirasszista díjjal tüntették ki. Csellójátékát számtalan rádiófelvétel őrzi.
Díjai, elismerései Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt (1996) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2005) Radnóti Miklós antirasszista díj (2008)
Jegyzetek
Források Adatlapja a PIM adatbázisában
Kategória:1945-ben született személyek Kategória:2020-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar csellisták Kategória:Salgótarjániak