Stanwood az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Washington állam Snohomish megyéjében elhelyezkedő város. A 2010. évi népszámlálási adatok alapján 6231 lakosa van.
Történet A térség első lakói a stillaguamish indiánok voltak; a 250 fős populáció Sŭl-gwähs' településen élt. George O. és G. L. Wilson 1851-ben fedezte fel a környék gazdasági potenciálját.
Robert Fulton 1866-ban alapította meg Centerville kereskedőhelyet. A postahivatal 1870-ben nyílt meg, majd három év múlva Centerville-t a Stillaguamish folyó déli partjáról az északira költöztették. 1877-ben a hatodik postavezető, Daniel O. Pearson a települést felesége, Clara lánykori nevére (Stanwood) keresztelte át. Pearson boltot és kikötőt is létesített.
Miután a környék fáit kivágták, gazdálkodók telepedtek le. Az evangélikus templom 1876-os megnyitásával skandináv bevándorlók érkeztek. A település hivatalos létrejöttét 1889-ben jegyezték fel; ezzel együtt Pearson és W. R. Stockbridge városi rangért folyamodott, melyet elutasítottak. 1892. június 2-án a templom és 13 más épület leégett; a kereskedelmi létesítmények többségét és a település alkoholkészletét a Good Templar-rend mentette meg. A század végére a városban újság, konzervgyár, lóversenypálya, tejüzem és zsindelygár is működött. Stanwood a 74–16 arányú népszavazást követően 1903. október 19-én kapott városi rangot. A Stillaguamish folyó szabályozása miatt a kikötőben a víz túl sekéllyé vált, a rendszeres áradások pedig megrongálták a gátakat.
A Seattle and Montana Railroad vasútvonala (később a Great Northern Railway része lett) 1891-ben érte el a térséget, azonban az árvízveszély miatt az állomás Stanwoodtól 1,6 km-re keletre nyílt meg. Számos vállalkozás az állomás mellé költözött, azonban helyi kereskedők bojkottálták a vasutat, és 1893-ban gőzhajót vásároltak. A City of Stanwood a következő évben leégett.
A stanwoodi vasútállomás és a belváros között kiépített Hall and Hall Railway 1904 és 1938 között üzemelt. 1906-ban a vasútállomás körül létrejött a kereskedelmi kamara által igazgatott East Stanwood, amely 1922. február 7-én kapott városi rangot. A két település egymástól függetlenül működött,a tankerületek azonban 1944-ben egyesültek. Az 1950-es években a két város közötti rivalizáció csökkent, így 1950. április 8-án népszavazást tartottak az egyesülésről, melyet Stanwood lakosai támogattak, az East Stanwood-iak viszont nem. Később az állam megkövetelte a csatornázás kiépítését; mivel ez túl nagy terhet rótt volna a településekre, 1960. március 8-án újra szavaztak az egyesülésről, melyet ekkor már az East Stanwood-i lakosok is támogatottak. Az összevonást követően Stanwoodnak 520 ezer dolláros támogatást ítéltek meg a csatornahálózat kiépítésére.
Az 1980-as években a középiskola új épülete mentén kereskedelmi központ kialakításába kezdtek. A WA-532 mentén fekvő 22 hektáros farmot bevásárlóközponttá építették át; az 1955-ben megnyílt plázában mozi és játékterem, valamint irodák is voltak. Egy későbbi átalakítás során a létesítményt lakásokkal egészítették ki, környezetét pedig felparcellázták. A 2000-es évek elején a telkeket a lakók tiltakozása ellenére a városba olvasztották. 2005-ben a Walmart új üzletet nyitott volna, azonban a belvárosi boltok érdekére hivatkozva erre nem került sor.
Éghajlat
Népesség
Gazdaság 2015-ben az aktív korúak száma 4644 fő volt, a munkanélküliség pedig 4,1 százalék. A legtöbben az oktatásban és egészségügyben (24,1%), a gyártóiparban (17,5%), a kereskedelemben (13,3%), valamint a szórakoztatóiparban és éttermekben (11,2%) dolgoznak. A 2020-as adatok szerint a lakosság 83,6%-a saját gépjárművel, 9,8%-a telekocsival, 2,1%-a pedig tömegközlekedéssel jut el munkahelyére; 1,6% gyalogol, míg 0,6% otthonról dolgozik.
A legnagyobb foglalkoztatók a Stanwood–Camanói Tankerület (505 munkahely) és a Josephine Sunset Home (303 munkahely). A mirelitételek előállításával foglalkozó Twin City Foods üzeme 2017-ben zárt be. A gyár 1996. április 28-án leégett; a tűz 50 millió dollár anyagi kárt okozott és 111-en vesztették el állásukat. Az üzem 1997 júliusában nyitott meg újra.
Közigazgatás A polgármestert és a hét képviselőt négy évre választják. A városháza 1939-ben épült; az 1960-as években és 2013-ban felújításokon esett át, azonban kis alapterülete miatt nem alkalmas feladatainak ellátására.
A városháza 2018-ban 28 embert alkalmazott. A költségvetést féléves időszakokra fogadják el; a teljes éves kiadások 16,2 millió dollárt tettek ki. A közbiztonságért a megyei seriff hivatala felel.
Kultúra A térség ipartestülete tavasszal és nyáron művészeti kiállításokat rendez. A Pilchuck üvegművészeti iskolát 1971-ben alapították a Dale Chihuly vezette üvegfúvók.
Az önkormányzat és a közösségi szervezetek számos rendezvényt szerveznek. Februárban kincsvadászatot és a sarki lúd vándorlását figyelő programot, nyaranta pedig koncerteket rendeznek. A termelői piac a június és október közötti péntekeken tart nyitva. A Community Fair és a Harvest Jubilee a térség mezőgazdasági hagyományait mutatja be. A haszonállatokról szóló Community Fair évente 12 ezer látogatót vonz. A 2007 óta megrendezett Harvest Jubilee-n a helyi farmokat mutatják be.
Parkok Stanwood nyolc parkja 35 hektáron terül el. A 18 hektáros Heritage Park a tankerülettel közös területen fekszik; itt sportpályák, kutyafuttató és gördeszkapark is találhatóak.
2014-ben a város a Hamilton fafeldolgozó és az Ovenell tejcsarnok átalakításába kezdett. A Hamilton kéményét a karácsonyi időszakban kivilágítják. Az Ovenell területén fekvő pajtát 2017-ben egy tűzoltósági gyakorlat keretében felgyújtották; helyén demonstrációs célokat szolgáló gazdaság épül.
Oktatás bélyegkép|jobbra|A városi könyvtár A város iskoláit a Stanwood–Camanói Tankerület tartja fenn. A tizenegy intézménynek 2014-ben 4554 diákja volt. A középiskola új épületének kivitelezése 2018-ban kezdődött.
2006-ban az Interstate 5 mentén új egyetem megnyitását tervezték, azonban a projektet 2008-ban leállították.
Az 500 négyzetméteres közkönyvtár fenntartója a Sno-Isle Libraries. Az 1922-ben megnyílt intézményt 1970-ben új helyre költöztették, melyet 1986-ban felújítottak.
Infrastruktúra Egészségügy A városban kettő orvosi rendelő található; egyiket az Optum, míg másikat a Skagit Valley Health üzemelteti. A stanwoodi kórházat 1943-ban bezárták; 1950-ben tervezték egy új intézmény megnyitását, azonban erre nem került sor.
Közlekedés Stanwood az I-5, valamint a WA-532 mentén fekszik.
A város tömegközlekedését a Community Transit és az Island Transit biztosítja; előbbi Warm Beach és Everett, utóbbi pedig a Camano-sziget és Mount Vernon felé közlekedtet járatokat.
A település vasúton az Amtrak Cascades járattal közelíthető meg. A vasútállomás az 1971-es bezárást követően 2009. november 21-én nyílt újra.
Közművek Az elektromos áramot a megyei közműszolgáltató, míg a földgázt a Cascade Natural Gas biztosítja. Telekommunikációs szolgáltatásokat a Frontier és a Wave Broadband nyújt.
Az ivóvizet a város kutakból biztosítja, melyek vize egy föld alatti tisztítóból származik. A szennyvíztisztítást az 1963-ban, illetve 2004-ben megnyílt telepeken végzik. A hulladékszállításért és az újrahasznosításért a Waste Management felel.
Média A város hetilapja a Stanwood Camano News, amely az 1893-ban alapított Stanwood Tidings (később Twin City News) utódja. A kiadvány 2015-ben a Pioneer Media Group tulajdonába került; ekkor hetente 2200 példányban jelent meg.
Nevezetes személyek és csoportok Bundle of Hiss, grunge rock együttes Eugene H. Peterson, író és lelkész Fanny Cory, képregényrajzoló Francesca Woodman, fotóművész Nels Bruseth, erdész és festő Sarah Jones, evezős T. J. Oshie, jégkorongozó Ted Richards, amerikaifutball-játékos Zakarias Toftezen, telepes Zoë Marieh Urness, fotóművész
Jegyzetek
Fordítás
További információk Hivatalos honlap
Kategória:Snohomish megye települései