A szemantikában a többértelműség (angolul ambiguity, franciául ambiguïté) terminus szavak, nyelvtani alakok, szószerkezetek és mondatok azon esetleges tulajdonságát nevezi meg, amely miatt egynél több olvasatuk lehet. Van tehát lexikai, morfológiai és szintaktikai többértelműség.Bussmann 1998, 50. o.Crystal 2008, 22–23. o.Dubois 2002, 31–32. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 40–41. o. Létezik pragmatikai többértelműség is, amikor egy adott megnyilatkozás egynél több kommunikációs szándekot (pl. kérelmet, ígéretet, parancsot stb.) foglal magában.
Rendszerint a többértelműség nem szándékos, de van szándékos is, amely stiláris célú. Ilyenek egyes alakzatok, amelyeket a szépirodalomban használnak, de egyesek megvannak a médiában, a reklámokban és a hétköznapi beszédben is, mint például a szójáték.Szathmári 2008, Szójáték szócikk.
A generatív grammatikában Noam Chomsky amerikai nyelvész megkülönböztetett felszíni szerkezetet és mélyszerkezetet. A többértelmű szerkezetek felszíniek, és mélyszerkezeti egyértelmű szerkezetek felelnek meg nekik. Például az anya szeretete szószerkezet felszíni kétértelmű szerkezet, amelynek ’az a tény, hogy az anya szeret’, és ’az a tény, hogy az anyát szeretik’ mélyszerkezetek felelnek meg.MNyK 2007, 756. o. Az ehhez szükséges nyelvi kompetenciával rendelkező nyelvhasználó megérti a többértelműségen alapuló alakzatokat, és egyértelművé tudja tenni megnyilatkozásait, azaz fel tudja oldani a nyelvi entitások többértelműségét különféle nyelvi és nyelven kívüli módszerekkel.Bussmann 1998, 319. o.
Nemcsak szinkrón nézet lehetséges a többértelműségre és feloldására vonatkozóan, hanem diakrón nézet is. Egyes nyelvtörténeten belüli változások többértelműséget okoztak. Például a francia igéről fokozatosan lekopott a beszédben egy sor személyrag, egyes szabályos ragozású igeosztályokban négy, ami többértelművé tette az illető igealakokat a személy kategóriájának szempontjából. Ennek feloldására párhuzamosan és ugyancsak fokozatosan általános és kötelező lett az alany külön szóval való jelzése: első és második személyben személyes névmással, harmadik személyben névmással vagy más szóval, mindegyik igemódban és igeidőben, kivéve a felszólító módot.Picoche – Marchello-Nizzia 1999, 247. o.
Többértelműséget okozó tényezők Az egyik ilyen tényező a poliszémia (többjelentésűség). Ez alatt általában szavak azon tulajdonságát értik, hogy egymással kapcsolatban álló több jelentésük van, amelyek egy alapjelentésből származnak.Bussmann 1998, 918. o. A poliszémia lexikai többértelműséget okoz. Például egy olyan elszigetelt mondatot hallva, mint Csak egy órám van, nem lehet tudni, hogy a beszélő az időmérő szerkezetről vagy a tanítási folyamat alapegységéről beszél.MNyK 2007, 492. o.
A többértelműség egy másik oka a homonímia, ami a szókészletre vonatkozóan általában különböző eredetű és jelentésű szavak azonos alakúságát jelenti, pl. vár ige és vár főnév. A homonímia szakszó átterjedt a morfológia terére is, mint a fentebb említett francia ige személyének esetében. A magyar nyelvben is van morfológiai homonímia, pl. (ő) eszik vs. (ők) eszik.MNyK 2007, 499. o. A szintaxis terén is homonímiáról van szó akkor, amikor egy szószerkezetnek vagy mondatnak több grammatikai jelentése van. Például a francia Le magistrat juge les enfants coupables mondatban a coupables ’bűnösök’ lehet jelző, de állapothatározó is, ezért a mondatnak két jelentése van: ’A bíró ítélkezik a bűnös gyerekek fölött’ és ’A bíró bűnösöknek tartja a gyerekeket’.
Többértelműsítés A szándékos többértelművé tevésnek stiláris célja van. Olykor a fentebb említett szavak közötti jelentésre vonatkozó viszonyokon alapszik. Ilyen a poliszémián alapuló szójáték, pl. a tervezgetésben […] a skótok sohasem voltak skótok (Népszabadság. 1985. december 7), vagy a homonímián alapuló: Nem bántja a szemét? (plakát).
Egy másik szavak közötti jelentésre vonatkozó viszony a paronímia. Ezen is alapulhat szójáték, pl. Éhes diák pakkal álmodikVargha – T. Litovkina 2007, idézi Szathmári 2008, Szójáték szócikk. (pakkal vs. makkal).
Metonímia útján is keletkezhet lexikai többértelműség, mivel két denotátum logikai összefüggésének alapján az egyiknek megfelelő szót használják a másikra, pl. Erről beszél hetek óta az egész ház, ahol a ház szó a ház lakóit nevezi meg.
Egy másik alakzat, az antonomázia többek között tulajdonnév többértelműségét okozza. A nyelvtörténetben a szókészlet gyarapításának egyik eszköze lett. Például így keletkezett a francia poubelle ’szemétgyűjtő’ Eugène René Poubelle (1831-1907), Párizs prefektusa nevéből, aki elrendelte e tárgy a használatát.Leroy 2001, 48. o.
A metafora is többértelműsít szavakat azzal, hogy két denotátum hasonlósága alapján az egyiknek megfelelő szót használják a másikra. Gyakori a szépirodalomban, például az Elmúlt az arany tó az égről versszakban így fejezi ki Tóth Árpád azt, hogy ’lement a nap’,Szathmári 2008, Metafora szócikk. azonban a hétköznapi nyelvben, de még szaknyelvekben is előfordul. Így lett egér a neve egy számítógépes perifériának.Kálmán – Trón 2007, 48. o.
A hipallagé nevű alakzat szintaktikai többértelműséget okoz, mivel szerkezet rendezett tagjainak felcserélése és ezáltal jelentésbeli összefüggéseiknek átértelmezése, pl. egyedül kongott a lakban (Tamási Áron), ahol az alany személy, holott az állítmány alapjelentése szerint a helyhatározót kifejező szó kellene, hogy az alany legyen.Szathmári 2008, Hipallagé szócikk.
A szabad függő beszéd is szintaktikai irodalmi eszköz, amellyel az elbeszélő személye válik többértelművé azzal, hogy a narráció alapsíkjai (a szerzőé és egy szereplőé) keverednek egymással.Bidu-Vrănceanu 1997, 474. o. Gyakran használják szereplő gondolatainak közvetítésére többek között közbevetett mondatban: Jól látja, hogy íme kilép a szobaleány, és az úrnője járását, mozdulatait mímelve (ejnye de akasztófára való fruska), könnyedén, mint egy zerge, átugorja a garádot, és megindul az úton lefelé, szilfid, ringó lépésekkel (Mikszáth Kálmán).Szathmári 2008, Hiperbaton szócikk.
Egyértelműsítés Az értés szintjén a többértelműség többnyire feloldódik a nyelvi kontextus (a szövegkörnyezet) és a beszédhelyzet révén. Megnyilatkozásaiban a nyelvhasználó igyekszik elkerülni a többértelműséget, hogy biztosítsa megértésüket. Ez is többnyire a nyelvi kontextus és a beszédhelyzet révén történik. Egyes esetekben a feloldás eszköze beépült az illető entitásba a nyelvtörténet során, és a nyelvhasználó csak alkalmazza, mint a fentebb említett francia igeragozás esetében. Sokszor a nyelv egyik területén meglévő többértelműségeket más területekhez tartozó eszközök oldják fel.
A lexikai többértelműség feloldása A poliszémia okozta többértelműséget rendszerint spontán módon a nyelvi kontextus oldja fel. Olykor ezt a kontextust a szó alaptagja adja, pl. jó illat, jó gyerek, jó szerszám, jó ideig.ÉrtSz., JÓ szócikk. Máskor bővítménye egyértelműsíti a többjelentésű szót: kakukkos óra, háromnegyed óra, lyukas óra.ÉrtSz, ÓRA szócikk. Ez az eszköz a homonímia esetében is működik, pl. ég a faÉrtSz, ÉG (1) szócikk. vs. kék ég.ÉrtSz, ÉG (2) szócikk.
Ha a szónak legalább egyik jelentésével van szinonimája, akkor ennek használatával küszöbölhető ki a többértelműség, amennyiben a kontextus nem elegendő. Például a román nyelvben a ceas szónak a magyar ’óra’ felel meg „1. időmérő szerkezet” és „2. idő mértékegysége” jelentéssel is. Ha a beszélő nem akarja mindkét jelentést értetni, akkor a ceas 2-es jelentésű szinonimáját, az oră szót használja.Bidu-Vrănceanu 1997, 458. o.
Olykor a kontextuson kívül olyan morfológiai eszköz is hozzájárul az egyértelműsítéshez, amely a nyelvtörténet során jelent meg. Például a francia nyelvben a determinánssal jelzett grammatikai nem különbözteti meg egyes poliszémikus szavak jelentéseit (pl. le pendule (hímnem) ’az inga’ vs. la pendule (nőnem) ’a falióra’) és homonimákat: le vase ’a váza’ vs. la vase ’az iszap’.Dubois 2002, 370. o.
Szintaktikai eszköze a lexikai többértelműség feloldásának a szórend. Például a franciában az alaptagjukhoz viszonyított helyükkel különböztetik meg egyes melléknevek jelentését, pl. un brave homme ’derék ember’ vs. un homme brave ’bátor ember’.Karakai 2013, 36. o.
Prozódiai eszközökkel való egyértelműsítés is van.
Szabad hangsúlyú nyelvekben ennek helye is megkülönböztetheti poliszémikus szavak és homográf (egyformán írott) homonimák jelentéseit. Példák: refuse ’megtagad’ vs. refuse ’hulladék’;Bussmann 1998, 517. o. мyка (muka) ’kín’ vs. мукa (muka) ’liszt’;Dubois 2002, 3–4. o. ancora ’még’ vs. ancora ’horgony’; mobilă ’mozgékony’ (nőnem) vs. mobilă ’bútor’.Bidu-Vrănceanu 1997, 335. o.
A kínai nyelv mandarin nyelvváltozatában a szavak jelentését sokszor tónusok különböztetik meg, pl. mā (egyenletesen magas tónussal) ’anya’ vs. má (emelkedő tónussal) ’kender’ vs. mǎ (eső-emelkedő tónussal) ’ló’ vs. mà (hirtelen eső tónussal) ’szid’ vs. ma (tónus nélkül) kérdést jelölő partikula. Olykor ezt a megkülönböztetést nem érzik elegendőnek, és egyes szavakhoz még hozzáadnak egy szótagot: mama ’ló’, zhuma ’szid’.Dubois 2002, 484. o.
A BHMSz-benBosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv. a hangsúly nemcsak erősségi, hanem a hangsúlyos magánhangzókat kétféle tónus és tartamuk is megkülönbözteti, tehát a módszer egyben prozódiai és hangtani, például van a kȕpiti ige rövid ereszkedő hangsúllyal, amely jelentése ’gyűjteni’, és a kúpiti hosszú emelkedő hangsúllyal – ’venni, vásárolni’.Barić 1997, 73. o.
A magyar nyelvben hangtani egyértelműsítő eszköz a fonéma tartama: örült vs. őrült, megy vs. meggy.Szende – Kassai 2007, 20–21. o.
A helyesírás a nyelv írott aspektusára korlátozott egyértelműsítő eszköz. Főleg a hagyományőrzés elvét követő helyesírásokban van meg, amelyek tükrözik valamennyire a szavak régebbi kiejtését, de a túlnyomóan a fonéma-graféma megfelelés elvét követőkben is előfordul, mint amilyen a magyar. Homofon (azonos kiejtésű), de nem homográf szavakat egyértelműsít. Példák: fogja vs. foglya;MNyK 2007, 500. o. [sɛ̃]-nek ejtett szavak: ceint ’övet viselő’, cinq ’öt’, sain ’egészséges’, saint ’szent’, sein ’emlő’, seing ’aláírás’;Grevisse – Goosse 2007, 86. o. [preɪ]: pray ’imádkozik’ vs. prey ’zsákmány’; [kɔːs]: course ’tanfolyam’ vs. coarse ’durva’.Bussmann 1998, 520. o.
Ennek a jelenségnek a fordítottja is létezik, amikor a kiejtés homográfok jelentését egyértelműsíti: les fils [le.fis] ’a fiak’ vs. les fils [le.fil] ’a szálak’;Dubois 2002, 234. o. bass [bæs] ’sügér’ vs. [beɪs] ’basszus’.
A morfológiai többértelműség feloldása Az ilyen többértelműséget is elsősorban a kontextus oldja fel (pl. ő eszik vs. ők eszik, ő olvasott vs. olvasott ember), de lehet szó morfológiai egyértelműsítésről is. Például a kétértelmű Fazekas István és Molnár Éva tanár megérkezett mondat a többes szám használatával tehető egyértelművé: Fazekas István és Molnár Éva tanárok megérkeztek.MNyK 2007, 418. o.
Morfológiai többértelműséget is feloldhat prozódiai eszköz. Szabad hangsúlyú nyelvekben ennek helye homográf grammatikai alakokat egyértelműsíthet. Példák: реки (reki) ’a folyó (valamije)’ (birtokos eset) vs. реки (reki) ’folyók’;MNyK 2007, 140. o. canto ’énekelek’ vs. canto ’énekelt’ (egyszerű múlt idő);Crystal 2008, 3. o. adună ’gyűjt’ vs. adună ’gyűjtött’ (egyszerű múlt).Constantinescu-Dobridor 1998, accent ’hangsúly’ szócikk.
A BHMSz-ben ezt a szerepet a hangsúly típusa töltheti be: sèla (rövid emelkedő hangsúllyal) ’a falu (vmije)’ vs. sȅla (rövid ereszkedő hangsúllyal) ’falvak’.
Ebben a nyelvben hangsúlytalan magánhangzó tartama is megkülönböztet morfológiai jelentéseket: mȃjstora (rövid magánhangzókkal) ’a mester (vmije/vkije)’ vs. mȃjstōrā (hosszú magánhangzókkal) ’a mesterek (vmije/vkije)’.Barić 1997, 123. o.
A szintaktikai többértelműség feloldása Az efféle többértelműséget feloldhatja felszíni szerkezet helyettesítése a neki megfelelő mélyszerkezetekkel: