bélyegkép|180px|Nyikolaj Jugyenyics tábornok Nyikolaj Nyikolajevics Jugyenyics (oroszul: Николай Николаевич Юденич) (Moszkva, 1862. július 18. – Saint-Laurent-du-Var, 1933. október 5.), az Orosz Birodalom egyik legsikeresebb tábornoka az első világháború alatt. 1918–1920 között az oroszországi polgárháborúban az északnyugat-oroszországi ellenforradalmi erők egyik parancsnoka.
Életútja az I. világháborúig Jugyenyics Moszkvában született. 1881-ben elvégezte az Sándor cár Katonai Iskolát, majd 1887-ben az Vezérkari Akadémiát. Az orosz–japán háborúban már egy ezred parancsnoka volt. 1907-től a Kaukázusi katonai körzet főszállásmestere, 1912-től a Kazanyi katonai körzet törzskarának, majd 1913-tól a Kaukázusi katonai körzet törzskarának főnökévé nevezték ki. Az I. világháború kitörésekor az orosz Kaukázusi hadsereg törzsének főnöke, – vezetésével Sarikamişnál győzték le az oszmán csapatokat.
Az I. világháborúban A sarıkamışi csata után, 1915 januárjában kinevezték a kaukázusi orosz erők főparancsnokának, Voroncov-Daskov tábornok helyére. Jugyenyics támadásokat intézett Kelet-Anatólia ellen, nagy területeket foglalt el az Oszmán Birodalomtól, 1915 májusában Van városát is megszállta. 1915 augusztusában Miklós nagyherceg az Orosz Birodalom alkirályaként a Kaukázusba érkezett, és teljes anyagi és katonai támogatást nyújtott Jugyenyicsnek egy általános orosz támadáshoz a törökök ellen. A támadás terveit Jugyenyics dolgozta ki. Az offenzíva 1916 januárjában kezdődött meg. A támadás megsemmisítette a török 3. hadsereget, az erzurumi csata során elfoglalták Erzurum és Trabzon városát. 1916 nyarán az erzincani csatában Jugyenyics visszaverte a török ellentámadást. Az oroszok stabilizálták helyzetüket Örményországban, Kelet-Anatóliában. Az orosz győzelmek rövid időre megakadályozták az örmény holokausztot ebben a térségben.
Az orosz forradalom Az 1917-es februári orosz forradalom Jugyenics tábornokot a Kaukázusban érte. Rövid időn belül áthelyezték, majd áprilisban nyugdíjazták. Az 1917-es októberi forradalom után Franciaországba emigrált, majd Észtországba utazott.
Az ellenforradalmi szerepe 1919 júliusában bekapcsolódott az oroszországi polgárháborúba, az északnyugat-oroszországi fehér seregek irányítója lett. Helyet kapott az ellenforradalmi kormányban is. Jugyenyics tábornok három hónap alatt kiképezte az irányítása alatt álló ellenforradalmi erőket, majd 1919 októberében katonájával Petrográd ellen vonult. A fővárosban viszonylag gyenge bolsevik erők maradtak, így a terv sikere biztosnak tűnt. Mannerheim tábornok, Jugyenyics egykori katonatársa azt kérte Finnország elnökétől, Ståhlbergtől, hogy a finn hadsereg is csatlakozzon Petrográd ostromához. Ståhlberg elnök azonban elutasította Mannerheim kérését, így Jugyenyics egyedül vágott neki az ostromnak.
Petrográd ostroma 1919. október 19-én Jugyenyics seregei elérték a város határát, a bolsevik vezetés úgy ítélte meg, hogy a várost ki kell üríteni és át kell adni. Trockij ellenezte a megadást. Petrográdba utazott, ahol megkezdte a városi munkásság, gyári alkalmazottak felkészítését a város megvédésére. 1919. november 1-jén a város védői visszaverték Jugyenyics támadását, a támadó sereg visszavonulásra kényszerült.
Emigrációban Petrográd sikertelen ostroma után hadseregével visszavonult Észtországba, és leszerelte csapatait. Megmaradt erőit 1920-ban brit hajók evakuálták Észtországból. Maga Jugyenyics ismét Franciaországba emigrált. Nem játszott jelentős szerepet az orosz emigráció politikai tevékenységében. Cannes-ban élt és a közelben fekvő Saint-Laurent-du-Var-ban hunyt el tbc-ben, 1933. október 5-én.
További információk Jugyenyics életrajza angol nyelven
Kapcsolódó szócikkek Kaukázusi front (első világháború)
Kategória:Orosz cári hadvezérek Kategória:Az orosz polgárháború résztvevői Kategória:1862-ben született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek Kategória:Emigráns oroszok Kategória:Az Orosz Birodalom katonái az első világháborúban