Ez a cikk az operációs rendszerek szócikkeinek listáját tartalmazza.

Felépítése CTSS (A Compatible Timeshare System, az MIT és Corbato és mások által fejlesztett operációs rendszer) Incompatible Timesharing System (rövidítve ITS, az MIT-ben fejlesztették a Digital Equipment Corporation PDP-6 és PDP-10 mainframe-jeihez) THE multiprogramming system (Edsger Dijkstra és sokan mások által fejlesztve) Multics (közös operációs rendszer fejlesztési projekt a Bell Labs, a GE és az MIT között) Master programme (a Leo Computers, Leo III-nek fejlesztették 1962-ben) RC 4000 Multiprogramming System (a Regnecentralen által fejlesztett rendszer, 1969-ből)

Korai, védett mikroszámítógép-rendszerek Apple Computer által fejlesztett Apple DOS (korai változatai Read-only memory firmware-rel voltak ellátva, valamint Integer BASIC-kel; a későbbi változatok már tartalmaztak egy Microsoft BASIC fordítót) Business Operating System (rövidítve BOS, platformfüggetlen, parancssoros rendszer) Commodore PET, Commodore 64, Commodore VIC-20 A nagyon első IBM PC (3 operációs rendszer volt képes elindulni rajta: a UCSD p-System, a CP/M-86 s végül – természetesen – a PC-DOS) Sinclair Micro és QX stb. TRS-DOS, NEW-DOS, ROM OS (leginkább Microsoft BASIC implementációk voltak, fájlrendszer kiegészítésekkel) TI-99/4A FLEX (Motorola 6800-alapú mikroszámítógépekre: SWTPC, Tano, Smoke Signal Broadcasting, Gimix stb.) – Technical Systems Consultants fejlesztette Flex (a Technical Systems Consultants fejlesztette a Motorola 6800 alapú mikroszámítógépekre: SWTPC, Tano, Smoke Signal Broadcasting, Gimix stb.) mini-FLEX (TSC 5.25"-es hajlékonylemezes 6800-alapú mikrogépekre) FLEX9 (a TSCfejlesztette a Motorola 6809 alapú mikroszámítógépekre) mini-FLEX (a TSC fejlesztette az 5.25" lemezes, 6800 alapú gépekhez) CMT-ROS

Unix-szerű és más POSIX-kompatibilis rendszerek AIX (Unix) – IBM Amoeba (kutatórendszer) – Andrew S. Tanenbaum AtheOS (folytatása a Syllable) A/UX (Unix-alapú rendszer) – Apple Berkeley Software Distribution (Unix; a Digital Equipment Corporation VAX hardverére) Cromix (Unix-emuláló rendszer) – Cromemco Coherent (Unix-emuláló rendszer PC-alapú számítógépekhez) – Mark Williams és társai DNIX Digital UNIX – később HP (Tru64) FreeBSD (a CSRG BSD Unix alapjaira épült nyílt forráskódú [„open source”] rendszer) GNU Hurd GNU/Linux HP-UX – HP IRIX – SGI LainOS (FreeBSD alapokról indított rendszer) Linux (szabad forráskódú, Unixhoz hasonló kernel) macOS –Apple Inc. Minix – Andrew S. Tanenbaum MenuetOS NetBSD (a CSRG utáni nyílt forráskódú BSD-fejlesztés) NeXTSTEP OS-9 (Motorola 6809-alapú gépekre) OS-9/68k (Motorola 680x0-alapú gépekre) OS-9000 (OS-9; C-ben íródott, Intel és más processzorokra) OS/360 OSF/1 OpenBSD (a CSRG utáni nyílt forráskódú BSD-fejlesztés) Plan 9 (hálózati rendszer) – Bell Labs QNX (POSIX, mikrokerneles rendszer; „valósidejű”, beépített rendszerekben) RiscOS SCO UNIX (a Caldera megvette az, majd visszanevezte SCO-ra) – SCO Solaris – Sun Microsystems SunOS (később Solaris) – Sun Microsystems Unix System V (AT&T Unix, „SVr4” volt a negyedik kiadás) UNIX – Bell Labs, eredetileg Ken Thompson UNIflex (Unix-emuláló rendszer) Motorola 6809-alapú rendszerekhez; SWTPC, GIMIX stb.) – TSC Ultrix (a DEC első Unix verziója, a VAX és PDP-11 gépekhez; BSD-alapú) UniCOS Xenix (különféle hardverekre) – Microsoft Corporation z/OS (az IBM legutolsó ún. „mainframe” rendszere) Jolicloud

Általános, alapszintű, nem-UNIX és egyéb rendszerek AOS (lásd: Bluebottle) AROS (az Amiga kutatási rendszere) Bluebottle (az Oberon operációs rendszer továbbfejlesztése; előző neve AOS volt) Control Program/Monitor-80 (CPM) MP/M-80 (CP/M-86-alapú, a Digital Research által továbbfejlesztett változat) UCSD P-system (hordozható [platformfüggetlen] teljes fejlesztői környezet) – kaliforniai San Diegó-i Egyetem tanulói Ken Bowles prof. vezetésével FLEX9 (Motorola 6809-alapú gépek számára; a FLEX jogutódja, amely Motorola 6800-alapú gépekre íródott) – TSC SSB-DOS (a Smoke Signal Broadcasting részére; a FLEX egy változata) – TSC CP/M-86 (CP/M Intel 8088/86 gépekre) – Digital Research DESQView (ablakkezelő grafikus felhasználói felület [GUI] MS-DOS-ra, kb. 1985) DR-DOS (MS-DOS-kompatibilis rendszer; még ma is használják, speciális területeken) – Digital Research, később Novell, majd Caldera FreeDOS (nyílt forráskódú MS-DOS-kompatibilis változat) GEM (grafikus felhasználói felület [GUI] MS-DOS/DR-DOS-ra) – Digital Research GEOS (Graphic Environment Operating System) MS-DOS (IBM PC-kompatibilis számítógépekhez) – Microsoft PC-DOS (IBM DOS) Mach (a NestStephez hasonló) – CMU NewOS Oberon (a „Ceres” és a „Chameleon” munkaállomás-projekt keretében készült) – ETH-Zurich: Niklaus Wirth) OS/2 (Windows-/MS-DOS-kompatibilis rendszer; jelentős technológiai fejlesztés volt, a korai Windows és MS-DOS alapjain. Az Odin nyílt forráskódú rendszer Windows 9x kompatibilitást biztosít az OS/2-nek.) – Microsoft, később IBM OS-9 (Unix-emuláló rendszer a Microware-től, Motorola 6809-alapú gépekre) OS-9/68k (Unix-emuláló rendszer a Microware-től, Motorola 680x0-alapú gépekre; OS-9-ből fejlesztették tovább) OS-9000 (hordozható Unix-emuláló rendszer a Microware-től; volt Intel x86-os verziója is) ReactOS (nyílt forráskódú Windows NT-klón) SkyOS TRIPOS TUNES QDOS (új Intel 808x processzorokra) – Seattle Computer Products (Tim Paterson), később Microsoft (MS-DOS/PC-DOS) VisiOn (az egyik első grafikus felület PC-re, üzletileg sikertelen) VME – International Computers Limited MorphOS – Genesi NetWare – Novell NeXTStep Plan 9, Inferno (hálózati rendszer) – Bell Labs Computer Research Primos Prime Computer BS2000 Siemens AG Visopsys EyeOS - Bongészó alapú operációs rendszer SharpOS - Nyílt kódú C#-on írt rendszer

Operációs rendszerek Acorn Arthur ARX RISC OS RISCiX

Amiga AmigaOS Amiga Unix

Atari ST TOS MultiTOS MiNT (linux)

Apple Az első név és dátum a sorozat első eleme, a gondolatjel után a sorozat utolsó eleme. A Mac OS X, OS X és macOS rendszerek egymásra épülnek. Az első Mac OS X teljesen eltért a Classic Mac OS utolsó (és bármelyik korábbi) verziójától. Az A/UX (és az Apple DOS) teljesen eltér a többi említett rendszertől. Apple DOS Classic Mac OS Macintosh System Software (0.1, 1984. január – 0.7, 1986. január) System Software (1.0, 1986. február, 1.0 – 7.5, 1994. szeptember) Mac OS (7.6, 1997. január – 9.2, 2001. június) Mac OS X Mac OS X Server 1.0, 1999. március Mac OS X Public Beta, 2000. szeptember Mac OS X 10.1 Puma, 2001. szeptember – Mac OS X 10.7 Lion, 2011. július OS X OS X 10.8 Mountain Lion, 2012 július – OS X 10.11 El Capitan, 2015 szeptember macOS macOS Server 5.0 2015 szeptember macOS 10.12 Sierra, 2016 szeptember – macOS 14 Sonoma, 2023 szeptember (jelenleg, a szócikk frissítésekor) A/UX (Apple Network szerverek)

blackPanther Magyarország blackPanther OS (Magyar Linux-disztribúció)blackPanther OS hivatalos márkaoldal.

Canonical Ltd Ubuntu (linux)

Be Inc. BeOS BeIA Zeta

Digital/Compaq/HP HP-Ux AIS OS-8 ITS (a PDP-6 és a PDP-10 gépekre) TOPS-10 (a PDP-10 gépre) WAITS TENEX (BBN-től) TOPS-20 (a PDP-10 gépre) RSTS/E (több gépen is futott, főképpen a PDP-11-en) RSX-11 (többfelhasználós, több feladat párhuzamos futtatására képes többfeladatos rendszer a PDP-11-re) RT-11 (egyfelhasználós rendszer a PDP-11-re) VMS (VAX gépekre; később átnevezték OpenVMS-re) – DEC

Enterprise EXOS

Huawei Harmony OS

IBM OS/2 AIX (Unix-verzió) OS/400 OS/390 VM/CMS DOS/VSE OS/360 (az első rendszer, amelyet a System 360 hardverre terveztek) OS/360 HASP (az első hálózati rendszer, amelyet az OS/360-hoz terveztek, magyar résztvevőkkel) MFT (későbbi neve OS/VS1) MVT (későbbi neve OS/VS2) ADIOS (adaptiv vezérlés OS/VS2-höz, magyar fejlesztés) SVS MVS (az MVT egy későbbi változata) TPF ALCS OS/390 z/OS Basic Operating System (az első kiadott rendszer System 360 gépekre, átmenetileg) PC-DOS (más néven MS-DOS) – Microsoft

Microsoft MS-DOS Windows Windows CE .NET (lásd még: Windows CE 3.0) Xenix (Unix) – később SCO

NEC Corporation PC-UX

Zorin OS Ireland

Zorin OS (linux)

Operációs rendszerek mobil eszközökre Google Android ChromiumOS – a ChromeOS nyílt forráskódú operációs rendszer fejlesztői változata, Linuxon alapul ChromeOS – kizárólag webes alkalmazásokkal való működésre tervezték, frissített változata képes Android-alkalmazások futtatására Container-Optimized OS (COS) – egy Docker konténerek futtatására optimalizált operációs rendszer, amely a ChromiumOS-en alapul Fuchsia – valós idejű operációs rendszer (RTOS), beágyazott hardverektől kezdve nagyobb eszközökre skálázható, fejlesztés alatt áll; nem a Linux kernelre épül Wear OS – az Android operációs rendszer okosórákhoz és más hordozható eszközökhöz tervezett változata

Apple Inc. IOS

Symbian Foundation Symbian

Microsoft Windows Phone (WP)

Jegyzetek

További információk DOS/Windows családfa Unix/Linux családfa Linux OS rendszer rangsor 2014

Kapcsolódó szócikkek Egzotikus operációs rendszerek