A geopolitika politikatudományi és földrajzi irányzat, amely azt vizsgálja, hogy a földrajzi tényezők (például az elhelyezkedés, a terület nagysága, a természetes határok, a nyersanyagok) hogyan határozzák meg az államok politikai döntéseit, nemzetközi kapcsolatait és hatalmi törekvéseit. Az államok társadalmi, gazdasági viszonyait és fejlődését, nemzetközi kapcsolatait és külpolitikai törekvéseit elsősorban a földrajztudományi feltételekre vezeti vissza, ezeknek döntő jelentőséget tulajdonít, a földrajzi helyzethez és tényezőkhöz kapcsolódó politikai hatalomra összpontosít, a földrajzi tényezők külpolitikai magatartásra gyakorolt hatását vizsgálja.
Hozzá kapcsolódik a politikai földrajz tudománya.
Etimológia Összetett szó, amely a görög γῆ – gê (föld) és πολιτική – politika szavakból származik.
A nemzetközi kifejezés először Gottfried Wilhelm Leibniz 1679-es kiadatlan kéziratában jelent meg,Florian Louis, Les grands théoriciens de la géopolitique, Paris, Puf, 2014, p. 13.André Robinet, L'il a été: destin et liberté. Paris : J. Vrin, 2006, p. 115. de ezután még sokáig nem terjedt el, majd a 19. századvégi svéd politológus, Rudolf Kjellén népszerűsítette, de csak az 1930-as években terjedt el ez a fogalom.
Tartalma bélyegkép|alt=világtérkép| Karl Haushofer 1927-es könyve szerint a világot négy fő pán-régióra lehet osztani A geopolitika objektív szükségszerűségnek tekintette, hogy az egyes országokat természetes határok válasszák el egymástól (meghatározott folyók, hegységek) és az "uralkodó népnek" joga van saját természetes határáig terjeszkednie, s ennek érdekében más népeket leigáznia.
Az irányzatai sokat köszönhettek Friedrich Ratzel német geográfus munkásságának, aki az államot térben létező organizmusként fogta fel. Egyik legismertebb képviselője Halford Mackinder (1861-1947) brit földrajztudós volt, aki azt állította, hogy a világtörténelem eseményeinek hátterében a szárazföldi és tengeri hatalom vetélkedése áll. Eurázsia központját – amelyet tengelyterületnek nevezett – a világhatalom tengelyének tartotta. Mackinder világnézetét számos módosítással sokan próbálták a második világháborút követően kialakult két szuperhatalom (USA, Szovjetunió) viszonyára alkalmazni, különösen az eurázsianizmus hívei.
A geopolitika mint náci ideológiai támasz A II. világháború előtt és alatt előszeretettel támaszkodtak erre az elméletre a náci ideológia hívei. A geopolitika jegyében született meg a nagytér-gazdaság elmélete, amely a nácizmus hivatalos gazdasági elmélete lett.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Geopolitikai szöveggyűjtemény; szerk. Csizmadia Sándor, Molnár Gusztáv, Pataki Gábor Zsolt; SVKI, Bp., 1999 Bárdos-Féltoronyi Miklós: Bevezetés a geopolitikába; L'Harmattan, Bp., 2006 (Geopolitika) Hubai József: Geopolitika, geostratégia. Távoktatási tankönyv; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2009 Garaczi Imre: Identitás és stratégia; Stratégiakutató Intézet, Bp., 2010 Szilágyi István: A geopolitika elmélete; Pallas Athéné, Bp., 2018 Csizmadia Norbert: Geofúzió. Miért fontos a földrajz a 21. század gazdasági és geopolitikai világában?; Budapest : Pallas Athéné, Bp., 2020 Világgazdasági körkép. Geopolitika, geoökonómia; szerk. François Bost et al., ford. Beták Patrícia, Varga Emese; Pallas Athéné, Bp., 2021
Kapcsolódó szócikkek Vallásföldrajz Eurázsianizmus Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány A geopolitika alapjai. Oroszország geopolitikai jövője
Kategória:Politikai földrajz Kategória:Politika