Kohlbach Bertalan (Liptószentmiklós, 1866. augusztus 11. – Budapest, Józsefváros, 1944. február 23.) tanár, néprajztudós, rabbi.
Élete Kohlbach Sámuel rabbi és Ber Jentel/Jetti fia. Apja két és fél évig az ácsi hitközség rabbija volt, míg anyai nagyapja Ber Nicolau (1794–1861) liptószentmiklósi rabbi volt. Az elemi iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1877–1879-ben magántanulóként elvégezte a gimnázium négy osztályát. 1879-től az Országos Rabbiképző Intézet alsó tanfolyamánAz alsó tanfolyam megfeleltethető a főgimnázium 5-8. osztályának folytatta tanulmányait, és 1884-ben sikeres érettségi vizsgát tett. 1884–85-ben a breslaui Jüdisch-Theologisches Seminar hallgatója volt, s elsősorban vallásbölcsészetet és keleti nyelveket hallgatott. 1885 őszétől a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán és a Rabbiképzőn tanult. Előbbiben 1888-ban sikeres doktori vizsgát tett, majd két évvel később a rabbiképesítő vizsgákat is sikeresen teljesítette. 1890 februárjában avatták rabbivá. 1890 márciusától a temesvári hitközség rabbija volt, de reformnézetei miatt összeütközésbe került a hitközség konzervatív vezetőivel, ezért 1896. március 27-én lemondott hivataláról. 1896 áprilisában beiratkozott a Berlini Egyetemre, ahol klasszika-filológiát, művészettörténetet és esztétikát tanult, valamint fejlesztette némettudását. Miután hazatért, ismét a Budapesti Tudományegyetem bölcseleti karának hallgatója lett, s 1897. október 27-én tanári képesítést szerzett latin és német nyelvből. 1897-től a Kaposvári Állami Főgimnáziumban tanított, majd később budapesti tanintézményekben, illetve Körmöcbányán és Nagyváradon működött. 1909 és 1932 között a budapesti Szent István Gimnázium tanára volt.
Folklorista munkássága jelentős volt. Tanulmányait a Magyar-Zsidó Szemle, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) Évkönyvei, a külföldi német és héber nyelvű folyóiratok közölték. Az IMIT alapító tagja volt. Írt a magyarországi múzeumok zsidó vonatkozású anyagáról, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum makkabeus-érmeiről, melyeket ő fedezett fel, valamint nevelésügyi kérdésekről. Halálát villamosgázolás okozta.
A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.
Családja Házastársa Katscher Ilona volt.
Gyermekei
Kohlbach Emil (1892–?) mérnök. Felesége Hegedűs Klára (1897–?), Hegedűs Ármin építész lánya. Kohlbach Gabriella (Temesvár, 1896–?) építészmérnök. Férje Bickel János Erik (Göttingen, 1895–?) gépészmérnök.
Főbb művei
Jehuda Ibn Balam (doktori értekezés, Budapest, 1888) Székfoglaló (Temesvár, 1890) A hittan elemei. Az izraelita ifjúság számára. Temesvár, 1892. (2. kiadás. Temesvár, 1894) Avatási istentisztelet rendje (Temesvár, 1897) Adatok a zsidó néprajzhoz (IMIT Évkönyv, 1910–15) Folklore a zsinagógában (IMIT Évkönyv, 1930) Hellénizmus a zsidóságban (IMIT Évkönyv, 1940)
Jegyzetek
Források
Oláh János: Kohlbach Bertalan, a folklorista (2005) Magyar Zsidó Szemle 2., Új folyam Scheiber Sándor: K. B. irodalmi munkássága (Az Országos Rabbiegyesület Ért., 1948. december)
Egyéb irodalom Forrai Márta: Kohlbach Bertalan kaposvári évei, In: Remény, 2006. 1. szám
Kategória:Rabbik Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Folklórkutatók Kategória:1866-ban született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Liptószentmiklósiak Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Közúti balesetben elhunyt személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek