A Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium egy gimnázium Budapest II. kerületében. Budán, Vízivárosban 1872-ben elsőként alapították jogelődjét a Budapesti I. kerületi Községi Polgári Fiúiskolát, 1876-tól 1948-ig Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve-utcai Községi Polgári Fiúiskolát. Hosszú működése során számos nagynevű tanár tanított falai között, diákjai közül neves közéleti személyiségek sora került ki. Ellátott feladat(ok): általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat), általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat), évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás. Az iskola legnagyobb rendezvénye a Csik-nap, amelyen több olimpikon, köztük sok volt tanulójuk jelenik meg.
Története Eötvös József, a kiegyezés korabeli vallás- és közoktatási miniszter 1868-ban kötelezővé és általánossá tette a népoktatást, s egyben határozott egy új iskolatípus, a polgári megteremtéséről (1868. 38. tc.). Ennek célja a diákok 4 osztályos elemiben szerzett tudására alapult, gyakorlati pályára, illetve középfokú szakiskolára való felkészítése volt. Ennek köszönhetően 1872 tavaszán Buda város felszólítást kapott, miszerint fiúk és lányok számára polgári iskolát állítson fel.
A Kapás utca által határolt régi budai temetőt az 1738–40-es pestisjárvány idején pestistemetőnek használták, majd lezárták. 1740-ben egy kicsivel arrébb, a mai Medve utcában létesítettek temetkezési helyet. A Pestistemetőt és a Medve utcai temetőt a 19. század végén számolták fel. A területből építési telek lett és be is építették mindkettő helyét. A Medve Utcai Népiskola 1874–1875 között itt épült.Fehér Jolán Antónia. Budapest Székesfőváros temetőinek a története. Bölcsészdoktori értekezés, 1933Simon Katalin. Temetkezés és temetők a 18. századi Budán
1706-ban nyílt meg az utcában a Fekete Medve patika, majd 1760-ban megépült az Ötpacsirta (Csalogány) utca, a Fekete Medve utca sarkán a Fekete Medve fogadó. Az épület első emeletének magasságában egy kis párkányon ült a horganylemezből készült diót (mogyorót) majszoló medve szobrocska, ami a fogadó cégére volt. A forrásokban több évszám található a fogadó megnyitásáról, így sajnos nem tudni pontosan mikor került fel a Medve a házfalra. Valószínűleg később készült, mint ahogy megnyílt a fogadó, mert a Budapest Galéria szerint horganylemezből készült, ez későbbi felállításra utal. Sok helyen olvasható, hogy a Medve szoborról kapta az utca a nevét, de valószínűbb, hogy inkább a fogadóról. A II. világháború után az épületet lebontották, a szobor a Budapesti Történeti Múzeumba került. A szobor emlékére a 80-as évek elején Asszonyi Tamás szobrászművész új alkotást készített. Felirat az alkotáson: Medve utca. Nevét az utca egykori 2. számú házán elhelyezett diót majszoló medve szoborról kapta. A kedves medve szobor, ami utcatáblaként is funkcionál, ma a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium falán található (Felállítás 2002, Asszonyi Tamás, sz. 1942–). Asszonyi Tamás 1975-ben kapott megbízást a védett nevű Medve utca névtáblájának elkészítésére, mely 1981-készült el.
1872-ben alapították az iskolát. A Medve utcai iskola tervrajza 1872-ből megmaradt. Máltás Hugó pályázati terve: a Medve utcai iskola, amit 1873. június 11-én a bíráló bizottság elfogadott. Az épület Máltás Hugó műszaki irányításával készült el. Az 1875-ben elkészült épületről fénykép is fennmaradt. Az iskola 1872. november 10-én kezdte meg működését az alsóvízivárosi elemi iskola épületében. A megnyílt első osztályba 29 tanuló iratkozott be, akiknek oktatását három tanár végezte, Bohus Rezső igazgató vezetésével. A következő 1873–74. tanév szeptemberében az iskola elköltözött a Tabánba, az I. kerület Attila u. 649. számú bérházba, ahol ebben az épületben folyt a tanítás három éven keresztül, s itt nyitotta meg a II., III., és IV. osztályt. A tanulók létszáma 92-re emelkedett. Bohus Rezsőt áthelyezték, aki 1873–1884 között a Budapest II. kerület községi nyilvános polgári leányiskola igazgatója volt. Új igazgatónak Lengyel Sándort nevezték ki. Az 1876–77 tanév elején került az iskola az akkori Medve-utcai elemi iskola II. emeletére. 1876-ban az V., 1877-ben a VI. osztályt is megnyitották.
1872–1909. Az iskola fontosabb támogatói az évente az igazgatók által kiadott iskolai értesítők alapján: 1872–73-ban Csengery Antal, Gönczy Pál, 1875–76-ban Dr. Troján Lajos orvos, 1876–77-ben Petz Vilmos, Weninger László tanárjelölt, Szécskay István tanár, Zipser és Köning könyvkereskedők, 1879–80-ban Szécskay István tanár aki az átadott ajándékokon kívül meghonosította az iskolában az iskolai takarékpénztár intézményét, Vajdafy Béla tanár, 1895–96-ban Szily Kálmán akadémiai főtitkár, Ganz és társa cég, 1897–98-ban és a következő években is Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése és Lenz Ferenc papírkereskedő, 1900–01-ben Tausz Ferenc, Beöthy Zsolt, a Kisfaludy-Társaság elnöke, a papírkereskedők közül Grawatsch Tivadar, Novák és Falusy, Károlyi György, Herrmann Vilmos Utóda, 1901-02-ben Szent István Társulat, Első Magyar Iróngyár, Magyar Földrajzi Intézet, Budapesti Könyvtáregyesület, 1902–03-ban a Budai Takarék és Előegyesület, 1903–04-ben Dr. Bozóky Jenő orvos, 1904–05-ben Bernáth József, Lantai Lajos, 1904–05-ben Dobrovszky Lajos, özvegy Hampel Józsefné üvegkereskedése, 1905–06-ban Vihely Béla számtanácsos, Mauthner Ödön császári és királyi udvari magkereskedő, 1906–07-ben Vajda Béla, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár tisztviselő, 1908–09-ben a Tisza- testvérek cég. Kisebb adományokat adtak az iskola tanulói is.
1895-ben kivált az V. és VI. osztály mivel a Medve utcai polgári fiúiskolától különválasztották és önállósították a kereskedelmi iskolát. Az iskola neve Budapest, II. kerületi felső kereskedelmi iskola, az igazgató Péter János (1895–1913) volt. Péter János sok fáradozása és utánajárása eredményeként épült meg az I. kerület Ponty utca sarkán álló épület, ahová a kereskedelmi iskola egy része 1895-ben költözött. A társbérlet 1899-ben teljesen megszűnt, mert a Medve Utcai Népiskola a Medve utcai épület egészét megkapta, így lehetővé vált a további terjeszkedés. 1900 előtt az elemi iskola is elköltözött és 1900-tól megmaradt a hat osztályos polgári iskola.
1900-ban színielőadás volt a Medve-utcai iskolában. Az előadás címe: „Az ördög incselkedése". A színielőadás megszervezésért „köszönet illeti az iskola vezetőségét, különösen Szepessy Mihály polgári iskola és Almásy János (1894–1900) elemi iskolaigazgatókat, a tanárok közül pedig különösen Derlik Sándor tornatanárt, akik az előadás technikai rendezésének igazán fáradságos munkáját magukra vállalták.” A rendelkezésre álló források alapján a Medve utcai általános iskola a medve utcai polgári iskolától elkülönülten, önálló szervezeti egységként működött, igazgatója 1894–1900 között biztosan Almásy János volt.
1900–1901. "Beíratott összesen 518 növendék, 50-nel több, mint a múlt iskolai évben. Az elemi iskolába pedig felvétetett 400 növendék, s így az épületben az elemi és polgári iskolai igazgatók vezetése alatt 918 növendék volt.Iskolai értesítők, Budapest – II. kerületi községi polgári fiúiskola. 1900-1901.
1924-ben a képzés tovább bővült (13 osztályt szerveztek meg). Németh László iskolaorvos és az egészségtan tanára volt a Medve utcai polgári iskolákban (1931–43). „A főváros hét iskolaorvosi állást írt ki, erre – az értelmiségi munkanélküliség korában – négyszázan pályáztak. Németh László levelet írt Csordás Elemér tiszti főorvosnak, aki pár nap múlva fogadta, s „négyszáz protekcióval nyomott pályázó orra előtt” kinevezte. Lett egy óvodája, egy elemije, egy polgári iskolája és egy kertészképzője. A hozzá tartozó ezerkétszáz gyermek életkora három és húsz év között volt... Iskolaorvosként ráadásul a tanuló környezetét is vizsgálhatja, környezettanulmányt végezhet vagy végeztethet a hozzá beosztott nővérrel, kérdőívek segítségével adatokat vehet fel a családról, a tanuló mindennapi környezetéről. Tanulmányozhatja tehát a diák „hátországát”, s ennek ismeretében a tanuló élete és lénye majdnem teljességében megjelenik az iskolaorvos előtt. Németh László polgárista diákjai környezettanulmányainak elkészítését a beosztott nővér, Horváthné végezte.” Németh László 1937-ben publikálta A Medve-utcai polgári c. szociográfiai jellegű írását. Az iskolaorvos és egészségtantanár intézménye 1945 után megszűnt. 1931–32-ben az iskola kézilabda csapata a székesfővárosi fiúiskolák kézilabda bajnokságát egyetlen vereség nélkül küzdötte végig.
1937. március 2-án bevezették a filmoktatást.
1938-ban a székesfővárosi polgári iskolák torna- és atlétikai versenyén az iskola tanulói első helyen végeztek és elnyerték a fővárosnak II. Rákóczi Ferencről elnevezett vándorzászlóját.
1945-ben Budapest ostroma során bombatalálat érte az iskolát, átmenetileg, két évig a Batthyány utcai leányiskolába költözött át az iskola.
1963-ban bevezették a koedukált oktatást.
1988-ban az alapellátás körében a VIII. ötéves tervben, 100 férőhelyes óvodát létesítettek, és 12 tanteremmel bővítették a Medve utcai általános iskolát.
1996-tól az iskola neve Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium lett, mivel összevonták a Medve utcai és a Bem utcai Csik Ferenc iskolákat. 1996 óta a sport szakirányon túl a gimnáziumban, multimédia orientációjú osztályok is működnek. Ennek előzményei is voltak az 1930-as évektől. A tornacsarnok, a tornaszobák, dzsúdóterem és a sportpálya lehetőséget nyújt a testnevelés területén kiemelkedő tanulóink tehetségének fejlesztésére is. A művészeti tevékenység gyakorlására az iskolában rendelkezésére áll egy rajzterem, korszerűen felszerelt média stúdió vetítővel, vágószobával, modern technikai eszközökkel (fényképezőgépek, számítógépek, kamerák).
2002-ben az iskolát 1,2 milliárd forintért felújították és kibővítették. Római kori leletek miatt késett az iskolafelújítás. Az építési terveket Cságoly Ferenc, magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Sólyom Benedek és Sajtos Gábor készítették el. Az építkezés fényképalbuma.
2002-ben az iskola megkapta az intézmények között elsőként a Németh László plakettet, amit Németh László leánya Németh Ágnes adott át.
2009-ben Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium az ország legjobb sportiskolája lett, egy országos minősítés eredményeképpen.
2012-ben (az iskola alapítását követő 140 év múlva) a pedagógusok száma 64, a tanulók száma 798 volt.
2014-ben a Sportiskolák Országos Szövetsége (SIOSZ) ötödször rendezte meg gáláját, amelyen az előző esztendő legjobban teljesítő sportiskoláit és sportiskolásait ismerték el. A köznevelési típusú általános iskolák kategóriájában a budapesti Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium nyert (1120 pont).
2016-ban átadták a Risztov Éva-tornateremet, felavatták az iskola dzsúdótermét. 2019-ben a Németh László Könyvtár avatására került sor.
2020-ban a képzés 8 évfolyamos általános iskolai és 4, illetve 5 évfolyamos gimnáziumi képzéssel valósult meg. Az iskola egyik profilját tekintve sportiskola, fő célja az élsportoló diákok számára az edzés, a versenyzés és a tanulás összehangolása, segítése. Másik profilja szerint média kultúra tagozatos iskola.
2020-ban az Iskola könyvtára.
Képzési rendszere A középiskolában média kultúra és köznevelési típusú sport orientáltságú képzés folyik. A 2018/2019-es tanévben az iskola a 9. évfolyamon 2 osztályt indít: 4 évfolyamos képzés: Tagozat kód: 0001 Köznevelési típusú sportiskolai kerettantervre épülő helyi tantervű osztály. Első idegen nyelv: angol. Második idegen nyelv: német vagy spanyol. 5 évfolyamos képzés: Tagozat kód: 0002 4 évfolyamos + 1 évfolyam angol nyelvi előkészítő média kultúra tagozat. Második idegen nyelv: német vagy spanyol. 4 évfolyamos + 1 évfolyam német nyelvi előkészítő média kultúra tagozat. Második idegen nyelv: angol. Tagozat kód: 0003
Partner Intézmények Budapesti Honvéd Sportegyesület (Alapítva 1949-ben) Kassa – Športové Gymnazium Košice (2014–) Kassa Duisburg – Gymnasium (2015–) Duisburg Udine. IT Zanon Középiskola (2017) Udine
Igazgatói