Ujszászy István (Nagykőrös, 1894. augusztus 30. – 1948?) vezérőrnagy.

1939–42 között a VKF 2. (hírszerző és kémelhárító) osztály, 1942–44 között az Államvédelmi Központ (ÁVK) vezetője, a háborúból való kiugrás előkészítésének egyik kulcsfigurája volt. A német megszállás után az SS Biztonsági Szolgálata (Sicherheitsdienst, SD), a háború utolsó hónapjaiban az NKVD tartóztatta le. Fogolytáborba került, majd 1948 nyarán visszaszállították Magyarországra. Az ÁVH fogságában részletesen beszámolt a 2. vkf. osztály és az ÁVK teljes szerkezeti felépítéséről, működéséről, ügymenetéről, konspirációs módszereiről és legfontosabb informátorairól. További sorsa ismeretlen.

Némelyek szerint a „vitéz” cím birtokosa volt, de erre nincs bizonyíték. Ő soha nem is kérte – noha az első világháborús szereplése jogosulttá tette volna – és a vitézi rend sematizmusában sem szerepel a neve.Haraszti György: (bevezető tanulmány) Vallomások a túlélésért. Bp. Vallomások a holtak házából. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára / Corvina é. n. 11. old; (jegyzetek) 29. old.

Élete a második világháború előtt

Ősei között ugyanúgy találhatók dzsentrik, mint jómódú polgárok. Apja, Ujszászy Imre városi adóhivatalnok, anyja a nemesi származású Molnár Terézia volt. Az első négy osztály elvégzése után szülei a soproni honvéd főreáliskolába íratták be. 1912-ben az ausztriai Mödlingben, a császári és királyi Katonai Műszaki Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1914. október 15-én avatták hadnaggyá. 1915. november 1-jétől főhadnagyként szolgált.

Az első világháborúban tüzértisztként, összesen 41 hónapot töltött a fronton, ezalatt nyolc hadi kitüntetést kapott.

1920-tól a szombathelyi tüzérosztagnál szolgált. 1923. szeptember 1-jén őrnaggyá léptették elő, de mivel neve nem szerepelt a trianoni békeszerződésben engedélyezett 1750 tiszt között, ezért hivatalos besorolása szerint csak főelőadó lehetett.

1921 nyarán továbbképzésen vett részt a Ludovika Akadémián. Ezt követően a katonai hírszerzés bécsi kirendeltségére küldték, ahol a román vonalat vitte. Munkája közben végezte el – kiváló eredménnyel – a császári és királyi Konzuli Akadémia kétéves tanfolyamát.„… az eredetileg tüzértiszti képesítésű katona 1921-ben kerül a katonai hírszerzés bécsi kirendeltségére … , ahol ő viszi a román vonalat. Ugyancsak itt végzi el az egykori császári és királyi Konzuli Akadémiát, mégpedig kiváló eredménnyel…” –

Bécsből való visszatérte után a Honvédelmi Minisztérium VI. csoportjában teljesített szolgálatot. (A HM VI. csoportja látta el abban az időben az ugyancsak a trianoni békeszerződés tiltó rendelkezése által korábban megszüntetett Vezérkari Főnökség feladatait.) Ujszászy konkrét tevékenysége hiteles dokumentumok hiányában ismeretlen, de későbbi beosztásait tekintve feltételezhető, hogy már ekkor a 2. osztályon tevékenykedett.

1922–1924 között végezte el a Hadiakadémiát, ezzel vezérkari törzstiszt lett.

1925-ben újfent csapatszolgálatra, a 4. honvéd gyalogezredhez vezényelték.

1926-tól 1930-ig ismét a Honvédelmi Minisztériumban szolgált. A vezérkari hírszolgálatnál különleges kiképzést kapott.

Ujszászy folyékonyan beszélt németül, franciául, angolul és szerbül, így 1930-ban a párizsi katonai attasé mellé osztották be külszolgálatra.

1931. április 15-étől 1934. május 1-jéig Matuska Péter rendkívüli követ mellett, Varsóban volt katonai attasé.

1932-től őrnagyi rangban szolgált.

1934. június 16-ától 1938-ig Wettstein János rendkívüli követ mellett Prágában, katonai attaséként teljesített diplomáciai szolgálatot.Sofőrje, egy Kovács nevű követségi alkalmazott rendszeresen látogatta Prága éjszakai klubjait. Kovács egy alkalommal részegen kifecsegte a ráállított csehszlovák ügynököknek, hogy péntekenként egy adag bélyeget kell vásárolnia az attasénak. A csehszlovák kémelhárítás folyamatos megfigyelés alá vonta Ujszászyt, aki – legnagyobb meglepetésükre – minden pénteken, pontosan ugyanabban az időben, ugyanabba a magyar követség szomszédságában álló postaládába dobta be az összes levelet. A küldeményeket felbontották, és UV-fénnyel olvashatóvá tették a hátoldalukra írt szöveget. A csehszlovák elhárítás akciója évekig tartott, ezalatt végig ügyeltek rá, hogy a dekonspirálódott ügynöki hálózat egyetlen tagját se tartóztassák le. 1938. késő nyarán Ujszászy holtan találta villájában a házvezetőnőjét. (A rendkívül csinos, fiatal magyar nő egyben a szeretője is volt.) A gyanú szerint a gyilkosságot a sofőr követte el. Ujszászy a kényes helyzetben kapcsolatba lépett a csehszlovák elhárítás vezetőjével, aki – mivel az érintett diplomáciai listán volt – értesítette a rendőrséget. Az alezredest felbujtással vádolták meg. Miközben a csehszlovákok azt fontolgatták, a már folyamatban levő akciójuk kockáztatása nélkül hogyan fordíthatnák a maguk előnyére a kialakult helyzetet, Ujszászyt és Kovácsot visszarendelték Budapestre. Kovácsot a csehszlovák rendőrség ekkor letartóztatta, 20 év szigorított börtönbüntetésre ítélték. Ujszászy azonban visszatért Budapestre, ahol kitüntették, s karrierje egyre magasabbra ívelt. A prágai követségre kihelyezett utóda, Somogyi őrnagy már jóval körültekintőbb volt: autójával állandóan változó útvonalakon haladva, véletlenszerűen meg-megállva, különböző postaládákba dobta be a magyar ügynököknek küldött leveleket. – František Moravec, a csehszlovák katonai titkosszolgálat főnöke később azt állította: ekkor zsarolta meg és szervezte be a szorult helyzetben levő Ujszászyt. A történetben máig sok a homályos pont. Furcsa, hogy egy jól képzett, tapasztalt katonai attasé ennyire elővigyázatlanul járt el, bármennyire is bízott abban, hogy az ellenség nem ismeri az olasz vegytintát. Felmerült a gondolat, hogy esetleg maga Ujszászy sem volt tisztában a diplomáciai futárszolgálattal érkező, általa helyben postázandó küldemények titkos tartalmával. Egyelőre semmiféle dokumentum nem támasztja alá Ujszászy csehszlovákokkal való állítólagos együttműködését sem. Külszolgálata közben, 1935. november 1-jén alezredessé léptették elő.

A II. világháborúban játszott szerepe

A külszolgálatokból való visszatérése után rövid időre ismét a Honvédelmi Minisztériumba vezényelték. 1939. május 1-jével ezredessé lépett elő, ugyanakkor nemzetközi tapasztalatainak, nyelvtudásának, valamint kimagasló intelligenciájának köszönhetően megbízást kapott a VKF-2 osztályának a vezetésére.„Felettesei szerint megfelelő gyakorlatra tett szert az egy-egy ország katonai céljairól való hírszerzésben, a fegyveres erőkről folytatott adatgyűjtésben, az információk feldolgozásában. Tapasztalatainak és nyelvismeretének számottevő szerepe volt abban, hogy a 2. vkf. osztály vezetésére alkalmasnak tartották. Megbízatásakor valószínűleg mérlegelték, hogy a főtiszt – miként 1937 és 1938 közötti elődje, Andorka Rudolf vezérőrnagy – távolságot tartott attól az elvakultan németbarát tömörüléstől, amely a honvéd vezérkarban többségre jutott.” – Ettől a naptól a magyar katonai hírszerzés, illetve elhárítás közös csúcsszervének a vezetője lett. A M. Kir. Honvéd Hadiakadémián a hírszerzés és kémelhárítás tantárgyat oktatta.

1939-ben, a német–lengyel háború idején magas rangú lengyel tisztek – köztük a lengyel katonai ellenállás egyik vezetője, majd későbbi parancsnoka, Kazimierz Sosnkowski tábornok – nyugatra szökését segítette. A háború éveiben támogatta a német fogságból Magyarországra szökött angol és francia tisztek átcsempészését Tito partizánjaihoz.„1939 szeptemberében Németország lerohanta Lengyelországot. Ujszászy ekkor, Horthy személyes utasítására, közreműködött magas rangú lengyel tisztek – közöttük Kazimierz Sosnkowski tábornok, később a lengyel katonai ellenállás egyik vezetője, majd főparancsnoka – Magyarországra menekítésében. Majd Jugoszlávián át kijuttatták az országból a tábornokot. Hasonló szerepet töltött be német fogságból szökött francia és angol hadifoglyok átcsempészésében Magyarországon Tito partizánhadseregéhez.” –

Ujszászy nem hitt a német győzelemben, sokkal inkább egy a nyugati hatalmakkal is kapcsolatokat ápoló, mérsékeltebb politikával rokonszenvezett.„Ujszászy, akárcsak elődje, Andorka Rudolf, nem tartozott a vezérkar túlnyomó többségét képező, elvakultan németbarát tömörüléshez, hanem a Kánya Kálmán külügyminiszter által fémjelzett, a nyugati hatalmakkal is kapcsolatokat fenntartó politikával rokonszenvezett. … A kormányfő Ujszászyt »abszolút megbízhatónak, sőt kifejezetten németellenesnek« tartotta.” –

1939. szeptember 6-án, Drezdában találkozott Wilhelm Canaris tengernaggyal, az Abwehr főnökével. Mivel Canarisnak éltek Budapesten rokonai, akiket balkáni útjai során, átutazóban rendszeresen meglátogatott, a személyes találkozó a későbbiekben többször megismétlődött.

1940 augusztusában katonai szakértőként vett részt a magyar–román tárgyalásokon Szörényvárban.

1942. április 1-jén Horthy Miklós kormányzó vezérőrnaggyá nevezte ki. Bár rendfokozata alapján Ujszászy hadosztályparancsnoki frontbeosztásra számíthatott volna, a politikai vezetés mint különlegesen fontos figurát Budapesten tartotta. Június 26-án bízták meg az akkor megalakított, a belső biztonság csúcsszervének számító ÁVK (Államvédelmi Központ) irányításával, egyúttal áthelyezték a Belügyminisztériumba. Az újonnan létrehozott ÁVK székhelyét a Belügyminisztérium várbeli épületének III. emeletén rendezték be. A vezérőrnagy legfőbb feladata a katonai, rendőri és csendőri nyomozó hatóságok munkájának összehangolása volt.„Az Államvédelmi Központot az akkori belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc kezdeményezésére hozták létre. Célja a katonai, rendőri és csendőri nyomozó erők összpontosítása és koordinálása volt. Egyben így próbálták a nyomozó szervek közötti, egyre jobban felszínre kerülő ellentéteket tompítani, és a többszöri párhuzamos nyomozásokat megszüntetni.” –

Ebben az időszakban az ÁVK az erősödő háborúellenes mozgalom fókuszában álló Történelmi Emlékbizottság semlegesítésére koncentrált. Több száz kommunista szimpatizánst tartóztattak le, és állítottak kémkedés, illetve hazaárulás vádjával katonai bíróság elé. Ügyükben fellebbezésnek helye nem volt. Az elítéltek között szerepelt Schönherz Zoltán is, és bár a vezérőrnagy megpróbált érdekében közbenjárni, nem tudta megmenteni az életét.„Schönherz érdekében Ujszászy is exponálta magát, hiába.” –

Az Ujszászy István tábornok figurája körüli misztikus elemeket csak növelte a kor ünnepelt filmszínész-énekesnője, Karády Katalin iránt érzett erős vonzalma, akit el is jegyzett, s a háború után házasságukat tervezték.„Nagyon szerettük egymást és úgy volt, hogy a háború után összeházasodunk. Nem tudtuk, hogy miért, de elvitték Oroszországba Bethlen Gáborral (sicǃ) együtt. Sokáig nem hallottunk hírt róla.” – részlet Karády Katalin a hetvenes években, New Yorkban adott interjújából. A felvételt 2005 decemberében, az RTL Klub XXI. Század című műsorában mutatták be. – A művésznő kérésére hozatta haza a legnagyobb Karády-slágerek szövegíróját, G. Dénes Györgyöt az ukrajnai munkaszolgálatból.„… a tábornok sokat tett Karády érdekében – többek között visszahozatta az ukrajnai munkaszolgálatból a legnagyobb Karády-slágerek szövegíróját, G. Dénes Györgyöt, Zsütit, ahogyan mindenki ismerte.” –

1943 februárjában beosztásából adódóan Berlinben számos, a nürnbergi perekben később elítélt, hírhedt háborús főbűnössel is találkozott, köztük Heinrich Müller SS-Gruppenführerrel, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) IV. hivatalának, a Gestapónak a vezetőjével, az V. hivatalt (bűnügyi rendőrség) vezető Arthur Nebe SS-Gruppenführerrel, valamint Ernst Kaltenbrunnerrel, az RSHA vezetőjével.