Lukács Imre, született Lővi/Lőwi (Devecser, 1908. február 4. – Budapest, 1981. február 18.) költő, író, újságíró.
Élete Lővi Sándor Salamon (1875–1917) fényképész, arcképfestő és Grosz Malvin (1878–?) gyermekeként született. Édesapja elesett az első világháborúban. 1945-ig szabósegédként dolgozott. 1929-ben a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja lett, s ekkoriban jelentek meg első írásai is. A Mert mi nem felejtünk című, 1934-ben megjelent első verseskötetét elkobozták, s hat hónapi börtönbüntetésre ítélték. 1930 és 1938 között kommunista tevékenységért, illetve sajtó- és irodalmi vétségekért több alkalommal elítélték és letöltendő börtönbüntetést szabtak ki rá. Több a KMP-hez köthető legális és illegális lap megalapítója volt itthon, s külföldi kommunista újságok létrehozásában is közreműködött. 1945-től kizárólag újságírói és írói tevékenységet folytatott. 1950-ben jelent meg válogatott verseskötete Vörös csillag aranykalásszal címmel.
Felesége Feuer Ábrahám és Neumann Ilona lánya, Feuer Margit (1909–?) volt, akit 1939. január 15-én Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.
A budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Főbb művei
Rab költő (versek, Budapest, 1936) Lehulló levél (versek, Budapest, 1939) Ének a pokolból (versek, Budapest, 1941) Vörös csillag aranykalásszal (versek, Budapest, 1949) A holnap elébe (regény Kilián Györgyről, Budapest, 1956)
Díjai, elismerései
Szocialista Hazáért Érdemrend
Jegyzetek
Források
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o.
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar újságírók Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1981-ben elhunyt személyek Kategória:KMP-tagok Kategória:MSZMP-tagok Kategória:Devecseriek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek