A Mária köz egy 1,6 km hosszúságú földút volt egykor Kecskeméten, a mai Széchenyiváros (anno Máriahegy) területén. A „Budai kapu” kereszteződést (ezzel a város északi felét) kötötte össze a Nyíri úttal. Sorsát maga a Széchenyiváros építése pecsételte meg.

Elhelyezkedése A Budai kaput kötötte össze a Nyíri úttal, mondhatni légvonalban. A református temetőt délről határolta. A Nyíri útba a mai Március 15. utcával való kereszteződés egykori helyén (a Vízműdomb előtt) kapcsolódott be, ezzel keresztülszelve a mai Széchenyiváros szinte teljes területét. Akkoriban ez a vidék tanyasias-hobbikertes volt, szőlős-gyümölcsösökkel tarkítva.

Története Egy 1782-es térkép még ugyan név nélkül, de ábrázolja. Valószínűsíthető, hogy már jóval régebb óta létezhetett, elnevezésével együtt. A Második Katonai Felmérés térképszelvényén országúti jellegű útszakaszként látható, de elszórtan, a várostól inkább távolabb mintegy tucatnyi ház is látszik a nyomvonal mentén.Az egykori nyomvonala a Második Katonai Felmérés térképén A Harmadik Katonai Felmérés térképszelvényén az eredeti út szintén teljes hosszában fel van tüntetve, az út mentén néhány, a korábbihoz képest több ház látszik, a külső területen még mindig kifejezetten ritkásan.Az egykori nyomvonala a Harmadik Katonai Felmérés térképén Az 1880-as kataszteri térképen már megnevezve tűnik fel. Az 1941-es katonai felmérésen a a temető melletti szakasz már a belterület részeként van feltüntetve.A terület az 1941-es katonai felmérés térképén Több légifelvétel is készült róla (mint az egész országról) 1966-ban és 75-ben. Az 1968-ban kezdődő panelépítési program fokozatosan szorította ki a tanyasias Máriahegy vidékét, ezzel együtt a Mária köz is egyre rövidült a Vízműdomb irányába (ami ekkor még nem létezett). Az 1980-as évek közepére már 1 km² lakótelepet húztak fel a területre, ezzel a Máriahegy határa a Hollandfalu megépülésével a Károly Róbert körúton kívülre szorult. (Legújabb források szerint a 2010-es évek végére még kintebb, a Széles köznél kezdődik hivatalosan a Máriahegy. lásd: Kálti Márk utca). A Mária köz 1980 körül tűnt el teljesen, a leendő Vízműdomb előtti sarki tízemeletes lakóház építését megelőző földmunkákkal.

Máig megmaradt nyomai A Mária köz Budai kapu felőli végén 180 méter hosszan közös nyomvonalon halad a mai Teleki László utcával. Ezen felül a református temetőben az egyik épület – amely valószínűleg a legöregebb, ma is álló épület a Széchenyiváros területén (1880-as térképen már jelölik) – pontosan az út mentén helyezkedett el. Feltűnő, hogy ez a hosszúkás házikó nem függő/merőlegesen áll a mai épületekre, hanem keresztbe, ahogy a Mária köz haladt.

Ma a következőket találjuk a nyomvonalán a Budai kapu felől haladva:

Teleki László utca (utolsó megmaradt szakasz) Irínyi u. – Balaton u. kereszteződés Aradi vértanúk tere Planetárium Lánchíd játszótér

További hivatkozások

A Mária köz 1880-ban, valamint a városrész legrégebbi épülete A Mária köz 1966-ban A csonka Mária köz 1975-ben A Mária köz nyomai 2015-ben, a Teleki László utcában

Jegyzetek

Kategória:Magyarország utcái és terei