Marysville az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Washington állam Snohomish megyéjében elhelyezkedő város. A 2010. évi népszámlálási adatok alapján lakosa van.
Marysville népessége 2015-ben 2,5%-kal emelkedett, ezzel Washington állam leggyorsabban növekvő városa volt.
Története Megalapítása A korábban itt fekvő kereskedőhelyet 1872-ben alapította James P. Comeford kormányzati ügynök a Tulalip rezervátum területén. A rezervátum a Point Elliott-i egyezmény 1855-ös aláírásával jött létre.
Az 1860-as és 1870-es években a gazdaság legnagyobb ága a faipar volt; a megtisztított területeken később tejüzemek létesültek. 1874-ben Comeford három favágótól területeket vásárolt, majd 1877-ben feleségével a mai Marysville területére költöztek, ahol üzletet és kikötőt nyitottak. 1879-ben megalapították a postát és a tankerületet; a petíción Comefordék indián szomszédainak aláírása szerepelt, akiknek nevét angolos formára írták át. Comeford 1883-ban az új telepesek számára két szintes szállót nyitott.
A Marysville név eredete vitatott. A történelmi társaság szerint az eredetileg a Mariasville nevet viselő települést Maria Comeford nevezték volna el, azonban Idahóban már létezett egy azonos nevű helység. Az 1880-as években érkező James Johnson és Thomas Lloyd javasolták szülővárosuk, a kaliforniai Marysville nevét. Comeford üzletét 1884-ben eladta Mark Swinnertonnak és Henry B. Myersnek, majd a ma Marysville részét képező Kellogg Marshba költözött.
A település hivatalos létrejöttét J. D. Morris orvos jegyeztette be. 1887-ben megnyílt az első fűrészüzem, amelyet később további három követett. A négyszáz lakosú Marysville 1891. március 20-án kapott városi rangot; első polgármestere Mark Swinnerton lett. A Great Northern Railway vasútvonala és az ahhoz tartozó híd 1891-ben készült el. A ma is létező Marysville Globe című újságot Thomas P. Hopp alapította 1892-ben.
20. század A századfordulóra a népesség elérte a 728 főt. Ebben az időszakban több közösségi szervezet is megjelent a városban. A tűzoltóságként és könyvtárként is szolgáló városháza 1901-ben nyílt meg. 1906-ra kiépítették a villamos- és az ivóvízhálózatot, ugyanezen évben pedig megnyílt a középiskola.
1910-ben a lakosságszám elérte az 1239 főt, ekkor az Ebey-csatorna mentén tíz fűrészüzemben folyt feldolgozás. Az 1920-as évekre jelentős lett a mezőgazdaság. Epertermesztéssel több mint 810 hektáron foglalkoztak; a város beceneve (Az eperváros) is innen ered. Az eperfesztivált 1932 óta rendezik meg.
Az Everett felé vezető hidat 1927-ben adták át. Mivel a településen több iparág is jelen volt, a nagy gazdasági világválság nem okozott akkora kárt, mint a térség más városaiban. A második világháborúban az indián rezervátum területén lőszergyárat nyitottak; a létesítmény később a Boeing tesztcsarnoka lett.
Marysville az 1950-es évektől Seattle és Everett alvóvárosa. Az Interstate 5-öt 1954 és 1969 között, öt szakaszban adták át. Mivel az autópálya elkerüli a várost, a turisztikai bevételek csökkentek, azonban az új út tehermentesítette a belvárosi szakaszokat. 1954-ben Marysville egy 2500 lakosú területet annektált. 1962 márciusában a város harmadik osztályúvá vált, mellyel az önkormányzat nagyobb önállósághoz jutott. A kereskedelmi kamara a seattle-i világkiállításon a Smokey Pointban megrendezett, földönkívüliekről szóló bemutatót népszerűsített.
1969. június 6-án a Great Northern tehervonata a vasútállomás előtt tárolt kocsikba ütközött. A vizsgálat szerint a két ember halálával és az állomásépület megrongálódásával végződő baleset oka az volt, hogy a mozdonyvezető figyelmen kívül hagyta a sebességkorlátozást. Az esetet követően az állomást lebontották és nem építették újra.
Az urbanizáció hatására 1980-ra a népesség 5544 főre nőtt. A növekedés a külső területeken koncentrálódott, így a belváros gazdasága gyengült. Az önkormányzat 1981-ben a városközpont rehabilitációja mellett döntött. Az 1982 novemberében bemutatott terv részét képezte egy új kereskedelmi negyed, egy kibővített kikötő és a gyalogos megközelíthetőség javítása is. A tervet a kikötő és a belvárosi üzletek tulajdonosai is ellenezték, így a közmeghallgatások egészen a következő év végéig elhúzódtak. Daryl Brennick polgármester megvétózta a tervet, így az nem valósult meg. Egy későbbi terv egy belvárosi plázát foglalt magában, amelyhez több épület lebontása szükséges.
Az 1980-as és 1990-es években az épületmoratórium feloldását követően új lakóházak és üzletek létesültek. A különböző annexiókkal a város területe 2000-re elérte a -t, lakossága pedig a főt. Az évtizedben számos új közszolgálati létesítményt is átadtak. A tulalip törzs első kaszinója 1992-ben nyílt meg, a Quil Ceda Village bevásárlóközpont kialakítása pedig a 2000-es évek elején kezdődött.
21. század A haditengerészet bázisa 1994-ben nyílt meg. Egy évvel később a városhoz csatoltak egy Smokey Point melletti területet. A Puget Sound-i Regionális Tanács az arlingtoni repülőtér átalakítását vizsgálta, azonban végül megépült a Seattle–Tacoma nemzetközi repülőtér harmadik futópályája. 2004 szeptemberében Marysville támogatást nyert az International Speedway Corporation által üzemeltetendő NASCAR-pálya kialakítására Smokey Point közelében. A projektet a szükséges átalakítások és környezeti viszonyok miatt felfüggesztették; helyén később a Washingtoni Egyetem telephelye működött volna, azonban a helyszínnel kapcsolatos problémák miatt ezt 2011-ben elvetették.
2000 és 2006 között 23 területet csatoltak a városhoz, melynek határa ekkor már Arlingtonig ért. 2009-ben North Marysville egy részének annektálásával Marysville területe 1152 hektárral, lakosságszáma pedig húszezer fővel bővült. 2007-ben North Lakewoodban új bevásárlóközpontok nyíltak, ezáltal az adóbevételek, de a forgalmi dugók is nőttek.
A csónakkikötő 2005-ös megnyitásával újra felmerült a belváros átépítése. Az utolsó vízparti fűrészüzemet a város 2005-ben megvásárolta, majd 2008-ban lebontotta. A 2009-ben elfogadott terv szerint a belvárost húsz év alatt alakítanák át: a gyalogosokat előnyben részesítenék és új városháza is épülne. Az önkormányzat a 2010-es évek elején számos vízparti területet megvásárolt azzal a céllal, hogy együttműködhessenek egy magánbefektetővel. 2015-ben a város csatlakozott a környezetvédelmi ügynökség támogatási programjához.
2010-ben Marysville fős népességével Everett után a megye legnagyobb városa lett; 2015-ben a lakosságszám 2,5%-kal nőtt, amely a legmagasabb arány Washingtonban. A további növekedés érdekében új lakó- és ipari övezetek állnak fejlesztés alatt. A 2010-ben megnyílt Marysville Getchell Középiskola négy kisebb intézmény összevonásával jött létre.
2014. október 24-én a Marysville Pilchuck Középiskola büféjében történő lövöldözésben öt diák meghalt (köztük az elkövető is), egy pedig súlyosan megsebesült. Az eset miatt előtérbe került a fegyvertartás szigorítása. A büfé a tanév hátralévő részében zárva tartott, helyette 2017 januárjában új létesítmény nyílt.
Éghajlat A város éghajlata mediterrán (a Köppen-skála szerint Csb).
Népesség
Gazdaság A 2015-ös adatok szerint a városban aktív korú lakos él; a munkanélküliség 8,9%. A lakosok 10%-a dolgozik a városhatárokon belül; többségük Everettben, Seattle-ben és King megye más településeire ingázik (legtöbbjüket a Boeing és a Microsoft alkalmazza). 79% saját gépjárművel, 12% telekocsival, 3% pedig tömegközlekedéssel jut el munkahelyére; az átlagos ingázási idő 30 perc.
A város gazdasága egykor a faiparon és a mezőgazdaságon alapult. A nagy gazdasági világválság a több ágazatra támaszkodó gazdaságnak köszönhetően itt nem okozott súlyos károkat. Az 1950-es években a legnagyobb foglalkoztató a Weiser Lumber Company volt, melynek üzeme 1955. május 6-án leégett. A gyárat ezután 2007-es bezárásáig a Welco Lumber működtette.
Az 1950-es évekbeli urbanizáció során erősödött a szolgáltatóipar jelenléte. Ugyan farmok továbbra is léteznek, a faipar teljesen megszűnt. Az 1980-as évek óta a gazdaság a kereskedelmi létesítmények (például az 1987-ben megnyílt Marysville Towne Center Mall) körül központosul. A tulalip törzs a 2000-es években megnyitotta kaszinóját, amely az adóbevételek csökkenéséhez vezetett. Az évtized végén Lakewood városrészben kettő bevásárlóközpont, a Smokey Point sugárút mentén pedig számos autókereskedés nyílt.
A regionális kereskedelmi tanács 2019-ben az Arlington és Marysville közti területen ipari park megnyitásáról döntött, amely az előrejelzések szerint 40 ezer új munkahelyet fog teremteni. Marysville legnagyobb foglalkoztatója a repülőgépek belterével foglalkozó Safran Cabin (korábban C&D Zodiac). A Northside USA cipőgyártó székháza 2016-ban nyílt meg.
Közigazgatás A polgármestert és a képviselő-testület hét tagját négy évre választják. A polgármester csak egyszer választható újra. A pozíciókról két szavazást tartanak: három képviselőt a polgármesterrel együtt, míg további négyet két év elteltével választanak meg. A testületi elnök mandátuma egy évre szól. 2002-ben szavazást tartottak a városmenedzseri pozíció bevezetéséről, azonban a javaslat elbukott.
A 2015-ös adatok szerint az önkormányzatnak 266 alkalmazottja van, költségvetése pedig 38,7 millió dollár.
Kultúra A városban több művészeti szervezet (például a Marysville-i Művészkoalíció vagy a Sounds Boir női kórus) működik. A 2009-ben alapított Vörös Függöny Művészeti Alapítvány zenei, színészi, színházrendezői és egyéb képzéseket szervez. A szervezet 2012-ben egy barkácsbolt helyén közösségi házat nyitott, majd 2015-ben azt a város központjába költöztették, ahol 130 férőhelyes színház, osztálytermek és más létesítmények kialakítását tervezik.
Az 1993 és 1995 között a Marysville Towne Center Mallban működő gyermekmúzeumot később Everettbe költöztették. A belvárosi telefonmúzeum 1996 óta működik.
Az 1980-as Trouble in High Timber Country című tévéfilmet Marysville-ben forgatták.
A június harmadik hétvégéjén megrendezett eperfesztivál részét képezi egy felvonulás és az esti tűzijáték. Az 1932-ben alapított eseményt 1942 és 1945 között a második világháború, 1949-ben pedig a poliovírus megjelenése miatt nem rendezték meg. Az egy hétig tartó esemény százezer látogatót vonz. A Merrysville-t december elején rendezik meg.
A termelői piacot 2015 óta újra megrendezik.
Parkok bélyegkép|jobbra|A Comeford Park víztornya A város 35 rekreációs létesítménye (melyek között parkok, természetvédelmi területek, egy golfpálya és közösségi épületek is megtalálhatóak) 197,2 hektáron terül el.
A legrégebbi park a település alapítóiról elnevezett Comeford Park, ahol a város 1921-ben épült, az 1970-es évek óta használaton kívül álló víztornya is áll (a másodikat 1987-ben lebontották). Az 1990-es években a 37 méter magas struktúra elbontását tervezték, de 2002-ben a történelmi társaság felújíttatta. A parkban található a Ken Baxter Közösségi Központ is.
A Jennings Parkban kísérleti ültetvényeket létesítettek és itt található az önkormányzat parkokért felelős bizottságának székhelye is. A területet 1963-ban a Jennings család adományozta a városnak.
A 2005-ben megnyílt Ebey Waterfront parkban csónakkikötő is található. A gördeszkapark 2002-ben nyílt meg. A 40 hektáron elterülő, 1927 óta működő Cedarcrest golfpálya 1972-ben került a város tulajdonába. Marysville-ben több magánlétesítmény (például a YMCA által fenntartott) is található.
A parkfenntartó bizottság a fiatalok számára a tankerülettől bérelt, valamint saját tulajdonú létesítményekben (például Strawberry Fields Athletic Complex) sporteseményeket rendez.
Oktatás A 22 intézményt fenntartó Marysville-i Tankerületnek a 2018–2019-es tanévben diákja, 595 tanára és 359 egyéb alkalmazottja volt. A tankerület munkatársainak 2003-as sztrájkja 49 napig tartott, azonban a munkabeszüntetést a legfelsőbb bíróság illegitimnek minősítette.
Egyes iskolákat az arlingtoni, Lake Stevens-i és lakewoodi tankerületek üzemeltetnek. Az egyházi fenntartású Grace Academynek több mint 325 diákja van.