Gerlóczi és alsóviszokai Gerlóczy Ferenc (Budapest, 1911. október 23. – Budapest, 1990. március 12.Gyászjelentése) magyar orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár; az orvostudományok kandidátusa (1952), az orvostudományok doktora (1990).
Életpályája A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1935. szeptember 21-én avatták orvosdoktorrá. 1935 és 1939 között a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Gyermekklinikájának gyakornoka volt. 1939 és 1949 között egyetemi tanársegédként dolgozott. 1939-ben gyermekgyógyász szakorvosi vizsgát tett. 1944-ben Szikszón volt körorvos, 1944–1945-ben a szikszói II. Rákóczi Ferenc Közkórház megbízott igazgató-főorvosaként praktizált. 1948-ban magántanári képesítést szerzett. 1948-ban a Magyar Gyermekorvosok Társasága titkára, 1949-ben vezetőségi tagja, 1950-ben elnökségi tagja, 1952–1954 között elnöke, 1960-ban alelnöke, 1969–1979 között tiszteletbeli elnöke volt. 1949–1953 között egyetemi adjunktus, 1953–1956 között egyetemi docens volt. 1953–1967 között a Gyermekgyógyász Szakbizottságának tagja, 1958–1964 között elnökhelyettese, 1964–1967 között elnöke volt. 1956–1981 között egyetemi tanár volt. 1958–1968 között az Egészségügyi Tudományos Tanács Plénumának rendes tagja volt. 1958–1970 között a Magyar Tudományos Akadémia I. sz. Klinikai Bizottságának titkára volt. 1971–1981 között a Gyermekklinika igazgatója volt. 1978-tól a Magyar Táplálkozástudományi Társaság tiszteletbeli tagja volt. 1981–1990 között tudományos tanácsadóként dolgozott.
Munkássága A mellékpajzsmirigy eredetű kórkép, a klinikai és experimentális virológia egyes kérdései, a csecsemő- és gyermekgyógyászat diagnosztikai kérdései álltak kutatásainak középpontjában. Könyvein kívül több tanulmánya jelent meg. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Acta Paediatrica Hungarica szerkesztőbizottságának.
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Családja Nevelőapja Gerlóczy Zsigmond (1863–1937) orvos, édesanyja Nagy Ida (1887–1944) volt. Féltestvére: Gerlóczy Géza (1890–1952) orvos, Gerlóczy Gedeon (1895–1975) építész, szakíró és Gerlóczy Edit (1889–1978) voltak. Testvére: Gerlóczy Pál (1909–1994). Felesége Gerlóczy (= Telléry) Sára (1931–) festő, grafikus. Három gyermeke született: Bea, Mónika és Ferenc (1957–) újságíró. Unokája: Gerlóczy Márton (1981–) író.
Művei Maradék és differenciálnitrogén vizsgálatok gyermekeken (Recht Istvánnal, Budapest, 1938) Adatok az anaphylaxiás májfunctiora (Recht Istvánnal, Gyógyászat, 1939) A rachitis gyógyítása Caldeával (Budapesti Orvosi Ujság, 1940) Adatok a test egyenészeti fejlődési rendellenességek örökléstanához (Budapest, 1941) Testegyenészeti fejlődési rendellenességek örökléstanához (Orvosképzés, 1941) Cysta ovarii nyolcéves gyermekben (Budapest, 1941) Tetánia idiopathica juvenilis (Budapest, 1942) Garatmögötti hidegtályog érdekes esete (Gyógyászat, 1942) A csecsemőkori otogen toxikosisok (Orvosi Hetilap, 1943) Az otogen decompositiok (Orvosi Hetilap, 1944) Gyermekkori acut alcohol intoxicatio (Budapest, 1946) Seronegatív lues diagnosztikailag érdekes esete (Orvosok Lapja, 1947) A Guillain Barré-syndroma és a központi idegrendszer vírusbetegségei közötti kapcsolatról (Barta Lajossal, Orvosi Hetilap, 1949) A koraszülött (A gyakorló orvos könyvtára. Gyermekgyógyászat. Budapest, 1950) Rachitis és Tetania (Budapest, 1951) A d, (-tocophero) E-vitamina koraszülöttek klinikumában és pathológiájában (tanulmányok, Budapest, 1951) A placenta E-vitamin barriére-ének vizsgálata (Orvosi Hetilap, 1951) Korszerű gyermekorvoslás újszülöttkorban ép viszonyok között (Gyermekgyógyászat, 1952) A pterygium syndromáról 3 Status Bonnevie–Ullrich-eset részletes ismertetésével (Molnár Alice-szel; Gyermekgyógyászat, 1953) Adatok a gyermekkori moniliasis kérdéséhez (Schmidt Károllyal, Scholz Magdával, Gyermekgyógyászat, 1955) A rachitis időszerű kérdései (Orvosi Hetilap, 1956) Csecsemő- és gyermekkori heveny katasztrófák (Szerkesztette: Láncos Ferenccel; A gyakorló orvos könyvtára; Budapest, 1957) Sorvadt csecsemők vitamin-anyagcseréje. 1–10. (Gyermekgyógyászat, 1957–1958) Központi idegrendszeri struktúrával bíró nyaki daganat csecsemőben (Jellinek Harryval; Gyermekgyógyászat, 1959) A gyermekgondozás egyes kérdései (Budapest, 1960) A rachitis gyógykezelése „Caldea”-val (Budapest, 1960) Az E vitamin gyermekgyógyászati jelentősége (Budapest, 1960) A hemihypertrophiáról. 11 valódi hemihypertrophia eset ismertetésével (Pap Kálmánnal; Gyermekgyógyászat, 1960) Újabb adatok az E-vitamin érvédő szerepéhez a gyermekkorban (Gyermekgyógyászat, 1961) Kizárólag anyatejjel táplált ikerpáron észlelt fehérje-hiánybetegség (Bencze Bélával, Tarján Róberttel; Gyermekgyógyászat, 1963) Újabb biológiailag aktív anyagok kimutatása a vernix caseosában (Bencze Bélával, Iványi Kornéllal; Magyar Nőorvosok Lapja, 1963) Adatok a gyermekkori E-vitaminhiány klinikopathológiájához (Gyermekgyógyászat, 1965) A gyermekgyógyászat tanításának metodikai problémái (Az orvosképzés néhány kérdése; Budapest, 1966) Az emberi E-vitaminhiányról és az E-vitamin hatásmechanizmusáról (Orvosi Vitamin, 1968) Heveny katasztrófák csecsemő és gyermekkorban (Láncos Ferenccel, Budapest, 1970) A mellékpajzsmirigyek túlműködéséről gyermekkorban (Molnár Máriával; Gyermekgyógyászat, 1970) A gyermekgondozás egyes kérdései (Budapest, 1971) A tocopherol – E-vitamin – újszülöttkori szerepéről és hatásmódjának egyes kérdéseiről (Gyermekgyógyászat, 1972) Parathyreoidea eredetű kórképek. – A magnézium- anyagcserezavar jelentősége újszülöttkorban (Válogatott fejezetek a gyermekkor endokrinológiájából és anyagcserezavaraiból. Budapest, 1975) A vitaminológia újabb eredményei (Gyermekgyógyászat, 1975) Magnézium-anyagcsere a perinatális szakban (Ludmány Konráddal) – Vitaminháztartás a perinatális szakban. – Újszülött-táplálás és adaptáció (Gyermekgyógyászat, 1977) Gyermekgyógyászat. Klinikai előadások. I–IV. (Budapest, 1979) Vitaminok (Az újszülött. Budapest, 1986) Tokoferol. E-vitamin. Vizsgálatok az élettan, kórélettan, klinikum témakörében. Tudományos tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értekezés (Budapest, 1987)
Díjai, elismerései Arvo Ylippö-emlékérem (1957) Bókay János-emlékérem (1958) Gerlóczy Zsigmond-emlékérem (1962) Akadémiai Díj (1962) Munka Érdemrend (1962; arany, 1978) Markhot Ferenc-emlékérem (1965) A Liége-i Egyetem Emlékérme (1970) Tangl Ferenc-emlékérem (1978) Schöpf-Merei Ágost-emlékérem (1981)
Jegyzetek
Források
Névpont.hu Magyar Családtörténeti Egyesület Tudósnaptár Semmelweis Egyetem Kegyeleti adattár
További információk Gerlóczy Ferenc tudományos munkáinak jegyzéke (Gyermekgyógyászat, 1981) Barta Lajos–Körner Anna: Gerlóczy Ferenc (Orvosi Hetilap, 1990. 4.) Halálhír (Magyar Nemzet, 1990. március 15.) Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
Magyar tudományos akadémiai almanach az …évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
Kategória:1911-ben született személyek Kategória:1990-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar gyermekgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Akadémiai díjasok Ferenc Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Budapesten született személyek