Helene Böhlau, írói álneve: Al Raschid Bey (Weimar, 1856.Friedrichs gibt an „22.11.1859 (nicht 1856) in Weimar“. Vgl. Elisabeth Friedrichs: Die deutschsprachigen Schriftstellerinnen des 18. und 19. Jahrhunderts. Ein Lexikon. Metzler, Stuttgart 1981, S. 4. november 22. – Augsburg,Lt. Friedrichs starb sie in Widdersberg bei Herrsching, Ammersee. 1940. március 26.) német írónő.
Élete
A weimari kiadó Hermann Böhlau és felesége, Therese Thon lánya volt. Gondos magánoktatásban részesült, szellemi látóköre bővítése érdekében több külföldi utazásra is elküldték. Egyik Közel-Keleti útján ismerkedett meg az építész Friedrich Arnd-dal, akivel egymásba szerettek. Mivel Arnd már nős volt, azért, hogy már meglévő felesége mellé Helenét is elvehesse felvette az iszlám vallást, s ettől kezdve Omar al Raschid Bey-nek nevezte magát. Helenét emiatt apja kitagadta. Az 1886-os esküvő után egy évig Konstantinápolyban élt, majd miután Arnd elvált első feleségétől, Münchenbe költözött. Helene Böhlau saját, leánykori nevén kezdett el publikálni, néha ehhez hozzáfűzte a "Frau al Raschid Bey" kiegészítést. Férje 1911-es halála után Ingolstadtban, Münchenben, Widdersbergben és Augsburgban élt. 1895-ben született fia, Omar Hermann.
Kora egyik legfontosabb írója volt, elnyerte a német Schiller-alapítvány (Deutsche Schillerstiftung) díját. 1901-ben Max Lesser Gerhart Hauptmann-nal, Hugo von Hofmannsthal-lal és Peter Altenberggel együtt a legfontosabb kortárs német nyelvű írónak nevezte.Max Lesser: Götterdämmerung. In: Neues Wiener Tagblatt. 35 (1901) #243, 5. September 1901, S. 1–3, hier: S. 3. 1882-ben kezdte irodalmi pályafutását, regényeket és novellákat alkotott. Első regénye 1888-ban jelent meg Reines Herzens schuldig címmel. A naturalizmus hatását tükröző feminista regényei: Der Rangierbahnhof (1896), Das Recht der Mutter (1896) és Halbtier! (1899) felkeltette kortársai figyelmét, s összességében pozitív kritikákat kapott, a nagyközönség inkább a Ratsmädelgeschichten (1888) és az Altweimarischer Histories című sorozat (első kötet megjelenése: 1897) szerzőjeként ismerte meg.
Munkái thumb|Hans Thoma metszete a Sommerbuch-ban Novellen, 1882 (Neuausgabe unter dem Titel Salin Kaliske, 1902; Inhalt: Im Banne des Todes; Salin Kaliske; Maleen) Der schöne Valentin. Die alten Leutchen. Zwei Novellen, 1886 Reines Herzens schuldig. Roman, 1888 Herzenswahn. Roman, 1888 Rathsmädelgeschichten, 1888 Im Trosse der Kunst und andere Novellen, 1889 In frischem Wasser. Roman. 2 Bde. 1891 Der Rangierbahnhof. Roman, 1896 – Neu hg. von Henriette Herwig, Turmhut, Mellrichstadt, 2004, Das Recht der Mutter. Roman, 1896 Altweimarische Liebes- und Ehegeschichten, 1897 Ratsmädel- und Altweimarische Geschichten, 1897 Im alten Rödchen bei Weimar. Das ehrbußliche Weibchen. Zwei Novellen, 1897 Die verspielten Leute. Des Zuckerbäckerlehrlings Johannisnacht. Zwei Novellen, 1897 Verspielte Leute. Roman, 1898 Schlimme Flitterwochen. Novellen, 1898 Glory, Glory Hallelujah. Roman, 1898 Das Brüller Lager. Roman, 1898 Halbtier! Roman, 1899. Neu hg. von Henriette Herwig, Turmhut, Mellrichstadt, 2004, Philister über dir! Schauspiel, 1900 Sommerbuch. Altweimarische Geschichten, 1903 Die Kristallkugel. Eine Altweimarische Geschichte, 1903 Sommerseele. Muttersehnsucht. Zwei Novellen, 1904 Die Ratsmädchen laufen einem Herzog in die Arme, 1905 Das „Haus zur Flamm.“ Roman, 1907 Kußwirkungen. Erzählungen, 1907 Isebies. Die Geschichte eines Lebens. Roman, 1911 Gudrun, 1913 Der gewürzige Hund. Roman, 1916 Ein dummer Streich, 1919 Im Garten der Frau Maria Strom. Roman, 1922 Die Ratsmädel gehen einem Spuk zu Leibe. Erzählungen, 1923 Die leichtsinnige Eheliebste: Ein Liebeswirrwarr. Roman, 1925 Die kleine Goethemutter. Roman, 1928 Kristine. Roman, 1929 Böse Flitterwochen. Roman, 1929 Eine zärtliche Seele. Roman, 1930 Föhn. Roman, 1931 Spuk in Alt-Weimar. Erzählungen, 1935 Die drei Herrinnen. Roman, 1937 Goldvogel. Erzählungen, 1939 Jugend zu Goethes Zeit, 1939 Werke. 9 Bde., 1929
Jegyzetek
Fordítás
Források Életrajza a Deutsche Biographie-oldalon Elisabeth Friedrichs: Die deutschsprachigen Schriftstellerinnen des 18. und 19. Jahrhunderts. Ein Lexikon. Metzler, Stuttgart 1981, 4. oldal Helene Böhlau munkái a Projekt Gutenberg oldalán
Kategória:1856-ban született személyek Kategória:1940-ben elhunyt személyek Kategória:Német írók Kategória:Német nők