Zigány Zoltán (Székesfehérvár, 1864. február 11. – Budapest, Erzsébetváros, 1921. február 8.) író, lapszerkesztő, pedagógus, a századforduló után a radikális tanítómozgalom egyik vezető alakja.

Élete Zigány Ferenc vármegyei tisztviselő, közbirtokos és Hegedűs Franciska fia. Egyik őse püspök volt. Az elemi iskola négy osztályát, illetve a reáliskola hat osztályát szülővárosában végezte, majd Budapestre került, ahol a Budai Állami Tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. Ezt követően beiratkozott a Paedagogiumba, ahol matematika, fizika és természetrajz tárgyak tanítására nyert képesítést. Rendkívüli hallgatóként két évig jogot is tanult. Tanulmányai végeztével kereskedelmi iskolai tanár lett, majd az Egressy úti polgári leányiskolai igazgatója. A Pallas nagy lexikona közgazdasági és tanügyi rovatainak rendes munkatársa volt. Egyik alapítója volt a Társadalomtudományi Társaságnak és szerkesztőbizottsági tagja a Huszadik Század és az 1906-tól megjelenő Új Korszak című haladó szellemű folyóiratoknak. 1901-ben tagja lett a Hungária, majd pár évvel később a liberálisabb Demokrácia szabadkőműves páholynak. 1908-ban csatlakozott az újonnan alakult Martinovics Páholyhoz, amelynek főmestere lett. Részt vett a Polgári Radikális Párt pedagógiai programjának kidolgozásában. 1917-ben megalakította az Oktatók Szövetségét, amelynek ő töltette be elnöki, míg Somogyi Béla a társelnöki tisztségét. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején a Néptanítók Lapját szerkesztette. 1919-ben írt utópisztikus pedagógiai regényében a szocialista neveléseszmény törekvéseit vázolta fel. A Tanácsköztársaság bukása után elvesztette állását, a vizsgálat alatt tüdőgyulladásban meghalt. A mezőgazdasági többtermelés okfejtő történetének tervezetét a Közgazdasági Társaság pályadíjjal tüntette ki.

A Rákoskeresztúri temetőben helyezték végső nyugalomra.

Családja Felesége Löschinger Róza Hedvig (1870–?) festőművész és rajztanárnő volt, Löschinger Zsigmond festőművész, rajztanár és Löschinger Hugó festő nővére.

Gyermekei

Zigány Ferenc Mór Zoltán (1895–1975) tanszékvezető egyetemi tanár. Felesége Panicz Gizella Eszter (1904–?) Zigány Margit Mária Hedvig (1896–1948). Férje Réczey Miklós építészmérnök (1921–1931 között). Zigány Csaba Béla Zoltán (1897–1897) Zigány Klára Jolán Hedvig (1898–?) tanítónő. Férje Bernhart Sándor Antal (1889–?) ügyvéd. Zigány Piroska Erzsébet Hedvig (1900–1961). Férje Bagi István László (1905–?) pénzügyi fogalmazó.

Főbb művei

A pinceszövetkezetekről (Boros Károllyal, Budapest, 1899) Gyakorlati útmutatás a szederfa és selyemhernyó tenyésztésére (Budapest, 1900) A választójog reformja és a magyarság jövője (Jászi Oszkárral és Rácz Gyulával, Budapest, 1908) Népoktatásunk reformja (Budapest, 1913)

Jegyzetek

Források

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.

Zigány Zoltán, a radikális tanítómozgalom vezetője (1964. július-december) Pedagógiai Szemle, 14. évfolyam, 11. szám Zigány Zoltán (1964. november 20.) Köznevelés, 20. évfolyam, 22. szám

Kategória:Magyar tanítók Kategória:Magyar matematikatanárok Kategória:Magyar fizikatanárok Kategória:Magyar természetrajztanárok Kategória:Magyar szakírók Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:1864-ben született személyek Kategória:1921-ben elhunyt személyek Kategória:Székesfehérváriak Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek