A közgazdász egy felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozás. Magyarországon a FEOR 2511-es kódja alá tartozik.
A jelentősen megnövekedett közgazdász végzettséggel rendelkezők számából adódik, hogy a közgazdászdiploma az 1990-es évek elejétől kezdve folyamatosan és jelentősen veszített értékéből. A 2020-as években a frissen végzettek többsége már a nemzeti átlagfizetés alatt tud csak elhelyezkedni, a karrierlehetőségeik is jelentősen korlátozottak. A mérnöki, informatikai és orvosi képzésekhez képest a közgazdász végzettség értéke drasztikusan visszaszorulóban van.
Feladatai Tanulmányozza a gazdasági élet jelenségeit, törvényszerűségeit, elemzi és értelmezi a gazdasági folyamatokat, adatokat, összefüggéseket (így pl. a termelés, a foglalkoztatás, árszínvonal stb. alakulását), gazdasági beszámolókat, költségvetéseket, prognózisokat ír, valamint a gazdaság egészére kiterjedő, illetve a gazdálkodó egységekre vonatkozó döntéseket készít elő.
Tipikus közgazdász munkakörök Közgazdász Gazdasági elemző Közgazda Tervező-elemző közgazdász
A foglalkozás gyakorlására jogosító képesítések Az OSZK szerint Gazdasági mérnök Okleveles közgazdász Közgazdász (főisk.) gazdálkodási szakon Közgazdász (főisk.) kereskedelmi szakon Közgazdász programozó matematikus Közgazdász tanár Közgazdász (főisk.) külgazdasági szakon Közgazdász (főisk.) nemzetiségi kommunikációs szakon Pénzügyi szakon üzemgazdász Vállalkozásszervező közgazdász Közgazdász nemzetközi marketing és TQM szakon Közgazdász vendéglátó szakoktatói szakon Közgazdász kereskedelmi szakoktatói szakon Közgazdász vendéglátó és szálloda szakon Mezőgazdasági közgazdász Gazdaságpolitikus Vállalatgazdálkodási üzemgazdász Pénzügyi közgazdász (tiszti)
A Bologna-rendszerben Közgazdasági elemző Közgazdász alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon Közgazdász emberi erőforrások alapképzési szakon Közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon Közgazdász gazdaságelemzés alapképzési szakon Közgazdász katonai gazdálkodási alapszakon pénzügy szakirányon Közgazdász kereskedelem és marketing alapképzési szakon Közgazdász közszolgálati alapképzési szakon Közgazdász nemzetközi gazdálkodási alapképzési szakon Közgazdász pénzügy és számvitel alapképzési szakon Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon Okleveles biztosítási és pénzügyi matematikus-közgazdász aktuárius szakirány Okleveles közgazdász marketing szakon Okleveles közgazdász MBA szakon Okleveles közgazdász pénzügy szakon vállalati pénzügyek szakirány Okleveles közgazdász turizmus-menedzsment szakon Okleveles közgazdász, gazdaság-matematikai elemző szakon gazdaságmodellezés szakirány Okleveles közgazdász, közgazdálkodás és közpolitika szakon közpolitika elemzés szakirány Okleveles közgazdász, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakon nemzetközi gazdaságelemzés szakirányon Okleveles közgazdász, regionális és környezeti gazdaságtani szakon területfejlesztési szakirány Okleveles közgazdász, számvitel szakon vezetői számvitel szakirány Okleveles közgazdász, vállalkozásfejlesztési szakon Okleveles közgazdász, vezetés és szervezés szakon szervezetalakítás és folyamatszervezés szakirány Okleveles logisztikai menedzser
Közgazdászképzés Magyarországon
A kommunista diktatúra idején az 1970-es évekig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (mai neve: Budapesti Corvinus Egyetem) jelentette a hazai közgazdasági felsőoktatást. Az 1970-es években a Budapesten kívüli egyetemek közül elsőként Pécsen került sor közgazdasági oktatásra, ekkor még a Janus Pannonius Egyetemen. A Budapesten működő gazdasági képzést biztosító főiskolák (a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, a Külkereskedelmi, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola) voltak még jelen a hazai felsőoktatásban ezen a területen. Ezen főiskolák integrációjukat követően egy intézménybe kerültek összevonásra, amely 2000-ben felvette a Budapesti Gazdasági Főiskola elnevezést, majd a Budapesti Gazdasági Egyetem nevet, 2025-től pedig a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem elnevezést használja. A rendszerváltást követően, az 1990-es években bekövetkezett változások eredményeként az országban működő legtöbb egyetemen jelenleg van valamilyen gazdasági képzés. A legtöbb kínálatban szerepelnek az alábbi szakok: gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel, nemzetközi gazdálkodás, marketing-kereskedelem, turizmus-vendéglátás, humán-erőforrás menedzsment.
Az 1990-es évek elejétől kezdődően a magyar felsőoktatásban jelentős expanzió ment végbe: egyre több hallgató nyert felvételt különböző egyetemekre és főiskolákra, különösen a gazdasági szakokra. Ez a folyamat – amely részben a rendszerváltást követő új gazdasági és társadalmi igényekre adott válasz volt – ahhoz vezetett, hogy a közgazdász diplomával rendelkezők száma az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott.
Az ilyen mértékű kibocsátás azonban nem járt együtt a munkaerőpiaci kereslet arányos növekedésével. Az évről évre egyre több pályakezdő közgazdász belépése a munkaerőpiacra egyre súlyosabb túlkínálatot eredményezett. Ennek következménye, hogy a korábban presztízsnek számító közgazdász diploma az mára sokat veszített az értékéből: a munkaadók már nem feltétlenül tudnak, vagy akarnak magas fizetéseket kínálni a közgazdász diplomával rendelkezőknek, és a diplomás munkák sem feltétlenül jelentenek kiemelkedő karrierlehetőséget.
A 2020-as évekre ez a tendencia markánssá vált: a közgazdasági diplomával frissen végzettek többsége csupán az országos átlagbér alatti fizetéssel talál munkát, és sok esetben nem is a képzettségüknek megfelelő pozícióban helyezkednek el. Az előrelépési lehetőségek is beszűkültek, különösen azok számára, akik nem rendelkeznek különleges tudással, kiemelkedő nyelvtudással és nemzetközi tapasztalattal.
Ezzel szemben a mérnöki, informatikai és orvosi területeken jelentkező hallgatók munkaerőpiaci kilátásai sokkal kedvezőbbek. Ezek a hivatások a digitális átalakulás, a negyedik ipari forradalom, illetve a társadalom elöregedése következtében egyre keresettebbek, és a kezdőfizetések is jelentősen meghaladják a közgazdász diplomásokét. Ez a tendencia ráadásul évről évre egyre jobban erősödik, mivel a technológiai fejlődés folyamatosan új igényeket támaszt ezen hivatások irányába.
A gazdasági szakokra jelentkező fiatalok legtöbbje szemében a gazdasági ismeretek általános, „átjárható” tudásként jelennek meg – sokan úgy érzik, hogy ezzel a végzettséggel többféle karrierlehetőség is nyitva állhat előttük. Ugyanakkor a legtöbb jelentkező jó eséllyel nincs tisztában a valós elhelyezkedési és anyagi kilátásokkal, vagy a közgazdász diploma drasztikus értékvesztésének mértékével.
Összességében tehát elmondható, hogy a közgazdász diploma ma már közel sem jelent automatikusan jól fizető, biztos karriert és egzisztenciát, éppen ellenkezőleg. A végzettség értéke erősen függ az egyéni kompetenciáktól, szakosodástól, gyakorlati tapasztalattól és attól, hogy a diplomás képes-e folyamatosan alkalmazkodni a gyorsan változó gazdasági környezethez.
Magyarországi felsőoktatási intézmények gazdasági szakokkal Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem – (Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszak) Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Metropolitan Egyetem – Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Debreceni Egyetem – Gazdaságtudományi Kar Dunaújvárosi Egyetem Edutus Egyetem (Tatabánya) Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (Eger) Eötvös Loránd Tudományegyetem – Gazdaságtudományi Kar Gábor Dénes Egyetem (Budapest) Gál Ferenc Egyetem – Gazdasági Kar (Szeged, Békéscsaba) IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola (Budapest) Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar (Budapest) Kodolányi János Egyetem – Gazdaságtudományi Kar (Budapest, Székesfehérvár, Orosháza) Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – Gazdasági és Társadalomtudományi Képzések Központ (Budapest, Kaposvár, Gödöllő, Gyöngyös, Keszthely, Szarvas) Miskolci Egyetem – Gazdaságtudományi Kar Milton Friedman Egyetem (Budapest) Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (Budapest) Neumann János Egyetem – Gazdaságtudományi Kar (Kecskemét) Nyíregyházi Egyetem Óbudai Egyetem – Keleti Károly Gazdasági Kar (Budapest) Pannon Egyetem – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Pannon Egyetem – Gazdaságtudományi Kar (Veszprém, Nagykanizsa) Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (Budapest) Pécsi Tudományegyetem – Közgazdaságtudományi Kar Soproni Egyetem – Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Egyetem – Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar (Győr) Szegedi Tudományegyetem – Gazdaságtudományi Kar Tokaj-Hegyalja Egyetem (Sárospatak) Tomori Pál Főiskola (Budapest, Kecskemét) Wekerle Sándor Üzleti Főiskola (Budapest)
Jegyzetek
Források FEOR-08 epalya.hu Kapcsolódó szócikkek Közgazdaságtan Neves közgazdászok listája
Kategória:Foglalkozások