Gergely Ágnes (eredeti neve: Guttmann Ágnes) (Endrőd, 1933. október 5. –) Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró, esszéista, műfordító. Fenákel Judit (1936–2022) író unokatestvére, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Életpályája Szülei Guttmann György újságíró és Fenákel Róza (1910–1988) tisztviselők voltak. Gyermekkorát Zalaegerszegen töltötte, iskoláit Budapesten és Szegeden végezte. Bár 1950-ben politikai okokból nem tanulhatott tovább, később mégis felvételt nyert az ELTE Bölcsészettudományi karára, ahol 1957-ben szerzett magyar–angol szakos középiskolai tanári diplomát. 1963-ig tanított. Ezt követően előbb újságíró a Magyar Rádió külföldi adásainak szerkesztőségében, majd az Élet és Irodalom rovatvezetője 1973-ig, később a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1977–1988 között pedig a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat rovatvezetője. 1988-tól írásaiból él.
Irodalmi munkássága Vers- és prózaírói munkája is az 1960-as években indult az Ajtófélfámon jel vagy illetve a Glogovácz és a holdkórosok kötetekkel. Írói életművének legdúsabb ága a lírai költészet. 2006-ig tizennégy verseskönyve jelent meg, köztük hat gyűjteményes válogatás. Összegyűjtött versei 2006-ban jelentek meg az Útérintő című kötetében. Regényei – az elsőt leszámítva – valójában összetartoznak, egy önéletrajzi fogantatású, de fikciós elemekkel átszőtt, laza tetralógia darabjainak tekinthetők. A négy regény és a költői életmű egységbe rendeződik, a verseskötetek és a regények egymásra vetülve adják ki írói világának hiteles képét. Ezt egészítik ki az író esszéisztikus igényű, egyedi műfajú memoárjai: egy riportnapló, egy esszénapló és egy tárcanapló.
Tevékenységének markáns területe a műfordítás. Első műfordításkötetei 1958–59-ben jelennek meg (James Joyce és Dylan Thomas művei). Többnyire verseket fordít, de emellett drámát, regényt, novellát is. Elsősorban a brit, amerikai és afrikai irodalom közvetítője.
Regényei svédül és németül, válogatott versei angolul, franciául és svédül jelentek meg.
Szervezeti tagsága Tagja a Szépírók Társaságának és a PEN Club magyar tagozatának. 1998-ban tagjainak sorába választotta az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiája, 2000-ben pedig a Digitális Irodalmi Akadémia. Többször képviselte a magyar irodalmat nemzetközi írótalálkozókon, konferenciákon, külföldi tanulmányutakon.
Művei Verseskötetek Ajtófélfámon jel vagy (1963) Johanna (1968) Azték pillanat (1970) Válogatott szerelmeim. Versek, műfordítások (1973) Kobaltország. Költemények versben és prózában (1978) Hajóroncs (1981) Fohász lámpaoltás előtt (bibliofil válogatás; Békéscsaba, 1985, Békéscsabai Megyei Könyvtár) Árnyékváros (1986) Királyok földje. Válogatott és új versek (1994) Necropolis. Százhuszonhat vers 1993–1996 (1997) Requiem for a Sunbird. Forty Poems (ford. Bruce Berlind et al.; Budapest, 1997, Maecenas) A barbárság éveiből. Huszonöt régebbi és huszonöt újabb vers 1988–1997 (Budapest, 1998, Magyar Írószövetség–Belvárosi) A kastély előtt. Versek 1998–2001 (2001) Carmen lugubre. Versek, 1963–2003 (2005) Útérintő (összegyűjtött versek, Argumentum, 2006) Viharkabát (válogatott és új versek, Európa, 2016) Jonathan Swift éjszakái. Versek négy arckép alá; Argumentum, Bp., 2010
Regények Glogovácz és a holdkórosok (1966) A tolmács (1973) A chicagói változat (1976) Stációk (1983) Őrizetlenek (2000) A szomjúság ára; Kalligram, Bp., 2018
Tanulmányok, esszék, riportok, interjúk Huszonegy. Magyar művészarcok (1982) Költészet és veszélytudat. Feljegyzések egy afrikai költő portréjához (tanulmányok Christopher Okigbóról; 1986) Riportnapló Északról (1988) Nyugat magyarja. Esszénapló William Butler Yeatsről (1991) Közép-Európa ígéret volt (esszék; 1994) Tigrisláz. Tíz óra a magyar versfordításról 2002–2007 (2008) Egy urbánus főhajtása. Az Endrődi füzetek; Határ Győző Városi Könyvtár; Gyomaendrőd, 2018
Visszaemlékezések Absztrakt tehén. Tárcanapló (1995) Hajtogatós (Fenákel Judittal; 2004) Oklahoma ezüstje. Portrék; Európa, Bp., 2015 Két szimpla a Kedvesben. Memoár; Európa, Bp., 2013 Mozdonygyári éjszakák / Metszetek; Kalligram, Bp., 2021 Patchwork. Fenákel Judit novellái, Gergely Ágnes versei; Múlt és Jövő, Bp., 2021
Műfordítások James Joyce: Kamarazene (Tótfalusi Istvánnal; 1958) Dylan Thomas: Az író arcképe kölyökkutya korából (1959, 1989) Edgar Lee Masters: A Spoon River-i holtak (1970) Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában (1974, Vihar Judittal: 1992, 1999, 2007) Dobsirató. Mai nigériai költők (1977) Akutagava Rjúnoszuke: Az éneklő borz (B. Fazekas Lászlóval; 1982) Képtelen világ (1982) Stevie Smith: Hát nem jön el...? (1986) Lélekvesztő. Válogatott műfordítások 1954–1984 (1986) Christopher Okigbo: Labirintusok (1989) William Butler Yeats: A színészkirálynő (1993/4.) Evelyn Waugh: Bombahír (1993) Pompóné könyve. Brit, észak-amerikai, afrikai nonszensz-versek (1998) James Joyce: Dublini emberek (Papp Zoltánnal; 1996, 2000)
Díjai, kitüntetései József Attila-díj (1977, 1987) Déry Tibor-díj (1985, 1996) Soros-ösztöndíj (1988) az Év Könyve-díj (1988) Füst Milán-díj (1994) Salvatore Quasimodo-emlékdíj (1995) Kortárs-díj (1995) Getz-díj (1996) Kossuth-díj (2000) Soros alkotói díj (2000) Radnóti-díj (2006) Artisjus-díj (irodalmi) (2007) Nemes Nagy Ágnes-díj (2008) Prima díj (2010) Budapest főváros XIII. kerület díszpolgára (2014) Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2017) Tiszatáj-díj (2019)Az imagináció fokozatai Orcsik Roland laudációja Gergely Ágnes 2019. évi Tiszatáj-díjához (Tiszatáj, 2020-03-31. Hozzáférés: 2021-01-21) Görgey Gábor-díj (2024) Alföld-díj (2024)
Jegyzetek
Források
További információk
Gergely Ágnes profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján Honti Mária által írt életrajz a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán Szerzői oldal a Hunlit.hu-n Adatlapja a Szépírók Társaságának honlapján Halmai Tamás: Gergely Ágnes; Balassi, Bp., 2012 (Kortársaink) Bak Róbert: Gergely Ágnes: A szomjúság ára, 2018. 08. 15., ekultura.hu
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar angoltanárok Kategória:Magyar magyartanárok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Endrődiek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Digitális Irodalmi Akadémia-tagok Kategória:Magyar nők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Déry Tibor-díjasok Kategória:Artisjus-díjasok Kategória:Radnóti-díjasok Kategória:Füst Milán-díjasok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Prima díjasok Kategória:Salvatore Quasimodo-emlékdíjasok Kategória:A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai Kategória:1933-ban született személyek Kategória:Élő személyek