thumb|right|222px|Közép-Jáva (Jawa Tengah) Batang kormányzóságában
Az óriás bűzvirág (Rafflesia arnoldii) a valódi kétszikűek (eudicots) Malpighiales rendjében az óriásvirágfélék (rafléziavirágúak, Rafflesiaceae) család névadó Rafflesia (bűzvirág) nemzetségének egyik faja, a Föld legnagyobb ismert virágával rendelkező növénye. Tudományos nevét az egykori brit gyarmat, Szingapúr alapítójáról, Sir Stamford Rafflesről és az őt (és családját) Délkelet-Ázsiába elkísérő botanikus Joseph Arnoldiról kapta.
Származása, elterjedése
A Maláj-félszigeten és a Szunda-szigeteken honos. Több forrásElter Tamás: Tudja, hogy melyik a földkerekség legnagyobb és legbüdösebb virága? szerint ritka és veszélyeztetett faj, ennek oka, hogy a helyiek gyűjtik. Ennek dacára a Vörös listán nem szerepel.
Megjelenése, felépítése
Gyökere, szára, levele nincs. Nem fotoszintetizál; az összes, számára szükséges tápanyagot a gazdanövény szöveteiben fonalszerűen húzódó sejtsorok veszik fel és továbbítják a virágnak. A 19. században bizonytalan volt rendszertana: tartották például a növények és gombák közti átmeneti fajnak is, mivel bár levele, szára nincs, virága van.
Vegetatív ciklusában egyáltalán nem látható, a gazdanövény kérgét csak a fejlődni kezdő bimbó töri át. A káposztafejre emlékeztető bimbó tömege teljesen kifejlett, virágnyílás előtti állapotában eléri a 11 kg-ot.
A kifejlett, barnásvörös–téglavörös, fehéren mintázott virág átmérője egy méternél is nagyobb lehet. Az öt, a föld felszínéhez közel szétterülő szirom között kialakuló kehely 6–8 liter esővíz tárolására alkalmas; ezzel tömege nem ritkán 15 kg-nál is több lehet. A porzók, illetve termők tüskeszerű oszlopocskákként emelkednek ki a kehely közepéből. Szaga a rothadó húséra emlékeztet, és számos rovart magához vonz, ahol azonban a petékből kikelő nyüvek éhen halnak.
Bogyószerű termése ragadós magvakat rejt.
Életmódja, termőhelye Kétlaki növény, amely a gesztenyeszőlő (Tetrastigma) kúszónövény-nemzetség fajainak gyökerén élősködik. A gazdanövény kérgét áttörő bimbóik mintegy tíz hónap alatt fejlődnek ki, ezután a virág 5–7 napig nyílik, majd elfolyósodik, és csak egy fekete folt marad a helyén. Döglegyek porozzák be; ezt az 1980-as években bizonyították be a Yale Egyetem kutatói, John és Reed Beaman (előbbi fia).
A legyeket bűzével vonzza magához. Magvait valószínűleg gyümölcsevő rágcsálók terjesztik.
Ahhoz, hogy szaporodjék, a két különböző ivarú virágnak egyidejűleg kell virágoznia.
Felhasználása A bennszülöttek gyógynövénynek tartják. Az éretlen bimbók különleges csemegének számítanak. Tudományosan nem bizonyított, hogy bármilyen élettani hatása lenne.
Jegyzetek
Források
Kategória:Malpighiales Kategória:Növényfajok Kategória:Indonézia növényvilága Kategória:Malajzia növényvilága Kategória:1821-ben leírt fajok