Győry István (Debrecen, 1861. július 15. – Budapest, 1954. június 27.Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 404/1954. folyószám alatt.) magyar gyógyszerész, a kémiai tudományok kandidátusa (1953), a kertészeti technológia hazai megteremtője.
Életpályája Szülei Győri Ferenc iparos és Oláh Zsuzsanna (1822-1896)Édesanyja gyászjelentése voltak.A debreceni református egyházközség keresztelési anyakönyve, 840/1861. folyószám. Familysearch.org Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. 1882-ben beíratkozott a budapesti egyetemre, s 1884 őszén Lengyel Béla egyetemi tanár vezetésével az ásványvízelemző intézet gyakornoka lett. 1884-ben gyógyszerészi diplomát szerzett. 1887–1893 között az egyetemi kémiai tanszék tanársegéde volt; a gyógyszerészgyakornoki tanfolyamok tanára volt. 1892-ben gyógyszerész doktori oklevelet szerzett. 1893–1894 között a vallás és közoktatási, valamint a földmivelési minisztérium királyi miniszterek megbizásából németországi egyetemeken és felsőbb iskolákban (Heidelberg, München, stb.) kémiai tanulmányokkal foglalkozott. 1894–1899 között a Kertészeti Tanintézet kémia tanára volt. 1895–1909 között az Intézet megbízott igazgatója volt. 1913–1920 között a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztályának főelőadója volt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a zöldség- és gyümölcsellátás ügyeinek vezetésével bízták meg. 1920-ban „saját kérésére” nyugdíjazták, szaktudását mellőzték.
Munkássága 1893-ban kidolgozott arzénmeghatározási eljárásával (Győry-módszer) a bromatometriás titrálás alapját rakta le. Megszervezte a Tanintézet Kertészeti Technológiai Tanszékét. Megszerkesztette a hordozható vízfürdős pálinkaüstjét és a háztartási aszaló berendezését. Szakirodalmi munkássága a kertészetre is kiterjedt; hosszabb ideig a Kertészet és a Gyümölcskertész című lapok szerkesztője, illetve munkatársa volt.
Sírja az alsógödi temetőben van (6-1-12).Nemzeti Örökség Intézete
Művei A nitrogénmonoxid hatása a natriumaethylátra (Budapest, 1892) Új térfogatos módszer a solutio arsenicalis Fowleri és a hánytató borkő vizsgálatára (Budapest, 1893) A Stibium sulfuratum aurantiacum mennyileges vizsgálata (1895) Jelentés a gyakornoki iskoláról (1895) Gyógyszerészgyakornoki tankönyv (Schilberszky Károllyal és Ströcker Alajossal, Budapest, 1902) A téli gyümölcs eltartása gyümölcskamrában (Budapest, 1904) Der Obst- und Gartenbau des Königreiches Ungarn (Budapest, 1904) Lo stato della pomicoltura e dell'orticoltura in Ungheria (Budapest, 1911)
Jegyzetek
Források
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/Gy%C5%91ry-Istv%C3%A1n-Dr..pdf Tudósnaptár
További információk Gyógyszerészet (1974. 267., 1977. 233, 1978. 111, 1981. 271.) Gyógysz.tört. Diárium (1975. 3. szám, 96-100.)
Kategória:1861-ben született személyek Kategória:1954-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar gyógyszerészek Kategória:Magyar kertészek Kategória:Magyar agrokémikusok Kategória:Debreceniek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók