A Bars vármegyei és Verebélyi széki Verebély mezővárosáról vették nevüket, és az érseki nemesek közé tartoztak. Valószínűleg a szék más családai is felvették e nevet másodnévként, például egyes Cherebo családbeliek.Ethey 1941, 276 1562 nemesítés.
Verebélyi Boldizsár fia György 1462-ben a Trencsén vármegyei lieszkói birtokát 200 magyar aranyforintért eladta Kamenieci Miklósnak.DLDF 282990 (?); Ethey Gyula 1936: A Zoborvidék multjából. Nyitra, 53. 1492-ben Bajnai Both János és András birtokolták Hrussó várát, de azt családjaik nevében 4 ezer arany forintért örökössen eladták a Verebélyi testvéreknek, Györgynek (és fiának Jánosnak), Simonnak és Pálnak, biztosítékot vállalva hogy megvédik őket néhai laki Kis Tamás rokonainak követeléseivel szemben.DLDF 19792; Botka Oklevéltár LXXXIV; Haiczl 1929, 45 Az eladás ellen többek, sőt Bajnai Both András is tiltakozott.DLDF 19853. 1501-ben Malcza-i László hrussói várnagy az ura Werebel-i György nevében előadja, hogy azt az 1000 forintot, melyért a nyitra vármegyei Zelchen birtokot Keselwke-i Maytheny Jánosnak és Ráfaelnek elzálogosította, hajlandó letenni és a birtokot visszaváltani, azért Majthényi Jánost és Ráfaelt eltiltotta Szolcsány további használatától.DLDF 95448; monasterium.net 1502-ben Hrussó várát Verebélyi György és családja 5200 aranyforint örökáron radnai Holi (Holy) Pál nagyszombati lakosra és Ákosházi Sárkány Ambrusra, pozsonyi ispánokra ruházta át.DLDF 21120; Botka Oklevéltár 110–112; Haiczl 1929, 45-46; Ethey 1936, 67.
1569-ben Verebélyi János és Demeter mentességet kérvényeztek a Verebély mezővárosában lévő házukra.HU - MNL - OL - E 21 - 1569.03.17. - a
1754-ben Csáky Miklós érsek a verebélyi határban egyháznemesi részbirtokot adományoz Verebélyi Pálnak.Ethey 1941, 276.
Verebély Pál 1791. július 13-án az érseki széktől nemesi bizonyítványt kapott, és azt Krassó vármegyében 1792. április 30-án kihirdették. Krassó vármegyében azonban a családnak úgy tűnik nem volt folytatása.
Más Verebélyi családdal való összetartozásuk vizsgálatra szorul.Vö. Kempelen Béla: Magyar nemes családok XI; wikibooks Címerhatározó/Verebély címer.
Neves családtagok
Verebélyi Mihály a verebélyi szék szolgabírója 1698-banŠA Nitra, SAP, Residua Fragmenta, p. 107. és 1702-benSAP 81, fasc. 4 (Proth. 1711-1725), p. 38
Jegyzetek
Források
Ozorai József 1887: Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Esztergom, 123. (2020, 78) Ethey Gyula 1941: A verebélyi érseki nemesi szék. Magyar Családtörténeti Szemle 1941/12, 276.
További információk Haiczl Kálmán 1929: A Zelchéniek. Turul 1929/1-2
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Bars vármegyei nemesi családok Kategória:Verebélyi családok