Az 1956-os forradalomban számos cigány harcolt a szovjet megszállók ellen, közülük sokan életüket adták vagy megsebesültek a magyar szabadságért, mások a megtorlás áldozatai lettek.
Kutatások a témában A jelenleg (2008.) is folyó kutatásuk szerint a felkelők 5-8%-a lehetett cigány, oláhcigányok és magyarcigányok vegyesen. Ez az arány jelentősen meghaladta az akkori budapesti cigányság számarányát. A téma kutatását több tényező nehezíti: az akkori túlélők egyre kevesebben vannak írásos dokumentumok gyakorlatilag csak a megtorlásról vannak, akik ezt el tudták kerülni, nem szerepelnek levéltárakban, archívumokban a dokumentumokban a cigány származás nincs feltüntetve, erre csak egyéb információk alapján lehet következtetni (például név, becenév, fénykép, foglalkozás)
A cigány forradalmárok a szegényebb rétegekből kerültek ki. Főleg a Vágóhíd utcai, az Aszódi utcai, a Mária Valéria-telepen, és a ferencvárosi Dzsumbuj környékén laktak és különböző csoportokban harcoltak.
Egyik résztvevő szerint a megtorláskor kb. 15-20 cigány fegyveres felkelőt végeztek ki, a többiek emigráltak. Börtönbe egyedül Bizsu került. (Ez természetesen egy szubjektív információ, melyet az eddigi tudományos vizsgálatok nem mindenben támasztanak alá, hiszen például több börtönítéletről is van tudomásunk.)
A cigányok 1956-os forradalmi részvétele miatt sok cigányzenésznek bevonták a működési engedélyét. Ezzel nem csak családok egzisztenciáját lehetetlenítették el, hanem a kávéházi cigányzene műfajának felszámolására próbáltak kísérletet tenni.
Néhány név szerint is ismert cigány forradalmár:Hegedűs Sándor: Cigány kronológia, Piliscsaba 2000.; illetve Eörsi László történész szóbeli közlése
Corvin köz: Szabó Ilonka "Kócos" - hősi halált halt Dilinkó Gábor "Bizsu" - hét év börtönre ítélték Tűzoltó utca: Fehér Nándor (akkor 15 éves) - két és fél év börtönre ítélték (más források szerint a Berzenczey utcai Göndör-csoportban harcolt) Horváth Aladár Kuti László Práter utca: Kisnémeth László "Cigány Laci" - büntetése ismeretlen Horváth Károly - büntetése ismeretlen Radics József - öt év börtönre ítélték Damu János - négy év börtönre ítélték Váci út: "Narancs" - valószínűleg külföldre menekült "Cigány" - valószínűleg külföldre menekült "Kóró" - valószínűleg külföldre menekült Ferencváros: Való Mátyás "Csoki" - hat év börtönre ítélték (más források szerint a Práter utcai csoportban harcolt) Szirmai-csoport: Fátyol István - börtönre ítélték Vajdahunyad utca: Kóté Sörös József "Holi" - kivégezték Thököly út: Csányi Sándor - kivégezték Göndör-csoport (Berzenczey utca): Falusi János parancsnokhelyettes - emigrált, esetleges büntetése ismeretlen Budapest (közelebbről nem ismert helyen): Fátyol István - börtönre ítélték (lehet, hogy azonos a fentebbi F. I.-vel?) Kolompár János - kivégezték Soroksár Sztojka László - tizennégy év börtönre ítélték (Sz. László, Vince és Péter testvérek) Sztojka Vince - tizennégy év börtönre ítélték Sztojka Péter - tíz év börtönre ítélték Nyíregyháza: Dandos Gyula Kiskunmajsa: Kolompár Mátyás - kivégezték (egy másik forrásban Kolompár János néven szerepel, nem azonos a budapesti K. J.-vel)
Börtönvers a megtorlás időszakából A kis cigány balladájaeredetit közli: Csemer Géza: Cigányok főztje, Szeged, Bába Kiadó é. n. 138. old. /Vác, 1957., rendőrségi fogda/
A kis cigányt egy éjjel kékre-zöldre verték a részeg, vad pribékek, s hogy már alig volt benne élet, úgy húzták be, s dobták le a földre.
A kis cigányt ápoltuk, borogattuk. A priccsre mindig úgy esett le - újabb veréssel fenyegetve --: abból élt, mit hitünkből néki adtunk.
A kis cigányt sétálni nem engedték. Reszketve várta visszatértünk, s hallgatta bízva, mit beszélünk. És félt, nehogy újra véresre verjék.
A kis cigányt úgy ütötték, hogy köpjön, rólunk, társakról, hazugságot. Kéken, lilán hevert a földön, de nem köpött. S hogy kiutat nem látott:
a kis cigányt mi vágtuk le a rácsról. trikóját hurkolta nyakára. Ez lett a hallgatása ára. A veréstől félt, de nem a haláltól...
Végh Ferenc
Egy személyes történet
Bizsu, az újpesti cigány fiú – polgári nevén Dilinkó Gábor naiv cigány festő, akit II. Erzsébet brit királynő is kitüntetett – négy hónapos terhes barátnőjét keresve keveredett a Corvin közbe. "Valahol bent Pesten csavarogtak, jött a tömeg, harsogták: Aki magyar, velünk tart! Ő velük ment" – emlékszik vissza Bizsu. A saját indíttatásáról ezt mondja: "Annyit tudtam, hogy ruszkik haza! Menjenek haza az idegen katonák, mi ezek ellen harcoltunk. Engem az ideológia abszolút nem érdekelt."
Az élettárs, a tizenhét éves cigánylány, akit Kócos vagy Kócoska néven ismertek a szabadságharcosok, a Corvin-köz egyik parancsnoka lett. Polgári neve Szabó Ilonka volt. A Práter utca végén lőtték agyon, 1956. október 28-án. Emléktáblája van a Corvin közben.
Bizsu, aki akkor 22 éves volt, november 4-én, a szovjetek általános támadásakor sebesült meg, fejlövést, comblövést és tüdőlövést kapott. "Sok cigány harcolt a forradalom alatt. Voltunk a Corvin közben tíz-tizenketten romák. Ám ők mind muzsikus cigányok voltak, nem oláhcigányok" – emlékezett. 2003-ban még élt, Mátyásföldön lakott egy 19 négyzetméteres helyiségben, a volt szovjet laktanya területén.
Jegyzetek
Források 1956 arcai – Bizsu, az újpesti cigány gyerek Hegedűs Sándor: Cigány kronológia, Piliscsaba 2000. Interjú Eörsi László történésszel
Irodalom Kemény István (szerk.): A magyarországi romák (Változó Világ 31., Budapest, 2000)
Kategória:1956-os forradalom Kategória:A cigányok történelme Kategória:Magyarországi cigányok