A Szurdok-völgyi-víznyelő a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben, a Pilisszentkereszt szélén található Szurdokban elhelyezkedő egyik víznyelőbarlang. Turista útikalauzokban is ismertetve van.
Leírás
A barlang Pilisszentkereszt külterületén, a Dera-patak szurdokának kőfejtő felőli bejáratától kb. 150 m-re, erdőben, a szurdok folyásiránnyal szembeni jobb oldalában (meredek hegyoldalban), a völgytalp szintjétől kb. 17 m-rel feljebb nyílik. A régi víznyelő bejárata a völgy oldalfalából kiemelkedő sziklakibúvás aljában kezdődik egy 200×70 cm-es átmérőjű felszínre szakadási ponttal. Legegyszerűbben a szurdok alsó végében lévő kőfejtőtől felfelé indulva található meg. A szurdokban a patakmederben álló nagy sziklatömb mellett kell elhaladni, majd két fahídon kell átkelni. A második fahíd a folyásirány szerinti jobb oldalra vezet át, ahol a meredek hegyoldalban 20 m-t kell felfelé kapaszkodni a barlang bejáratához. Az aknaszerű nyílás felett É-i dőlésű réteglap figyelhető meg. Nem messze, a szurdoknak ugyanazon az oldalán van a Szurdok-völgyi Felső-barlang bejárata.
A barlang triász dachsteini mészkőben, réteghatáron a befolyó víz miatt jött létre. Jelenleg inaktív.
1984-ben volt először Szurdok-völgyi-víznyelőnek nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Pilisszentkereszti-víznyelő (Ézsiás 1993), Pilisszentkereszti víznyelő (Kordos 1984), Szurdok-völgyi-barlang (Mezei 1967), Szurdokvölgyi-barlang (Dely, Mezei 1974), Szurdokvölgyi barlang (Schőnviszky 1937), Szurdokvölgyi-víznyelő (Ézsiás 1993), Szurdokvölgyi-víznyelő-barlang (Ézsiás 1993), Szurdok-völgyi-zsomboly (Bertalan, Schőnviszky 1976) és Szurdok-zsomboly (Kadić 1952) neveken is.
Kutatástörténet
Az 1932. évi Barlangvilágban az olvasható, hogy a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület Barlangkutató Szakosztályának tagjai Pilisszentkereszt közelében, a Szurdok-völgyben találtak egy 19 m mély zsombolyt, amelyet felmértek és lefényképeztek. Cseppköves teremmel végződik a zsomboly. A terem 15 m-rel mélyebben van a jelenlegi patakszintnél. A Turistaság és Alpinizmus 1932. évi évfolyamában közölve lett, hogy a BETE Barlangkutató Osztályának tagjai Pilisszentkereszt közelében, a Szurdok-völgyben egy 25 m mély akna (zsomboly) fenekén szép cseppkőbarlangot fedeztek fel. Részletes kutatása és felmérése folyamatban van. Az eredményről majd be fognak számolni.
A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában arról van szó, hogy a Szurdokvölgyi barlang Pilisszentkereszt határában, a Szurdok-völgyben van. A községi dögtemető után, az első kőfejtő talpszintjén, a patak szintje felett kb. 5 m-rel magasabban nyílik. A barlangot feltáró Kessler Hubert szerint a 15–16 m-es bejárati kürtőn kívül egy, a patak alá nyúló kisebb teremből áll. A falakon elég szép a cseppkőbekérgezés. A barlang talpát patakhordalék borítja. Az 1938. évi Földtani Közlönyben meg van említve, hogy a Szurdok-völgy kialakulásában a barlangi eróziónak kevés szerepe lehet, erre mindenesetre a sziklafalban lévő kisebb járatok utalnak. Ezek közül jelentős a Jaskó Sándor által ismertetett, a völgyfenék felett pár m-re nyíló barlang, amely 16 m mély.
Az 1948. évi Hidrológiai Közlönyben publikálva lett, hogy a Hosszú-hegy kiemelkedésével alábbszállt a Hosszú-hegyben a karsztvízszint és megszűnt a működése a Ziribári-, Hosszúhegyi-, Pilisszántói- és Szurdokvölgyi-barlangok forrássorozatának. Víznyelő barlangok kezdtek el működni helyettük, pl. a Szurdok-völgy fenekén elhelyezkedő jelenleg már eltömődött barlang, amely felszíni vízfolyás vizét vezeti a mélybe. Kadić Ottokár az 1952-es kéziratában leírta a Szurdok-zsombolyt. A kézirat szerint Pilisszentkereszt határában, a Szurdok-völgyben, a községi dögtemető után következő első kőfejtő talpán, a patak szintje felett mintegy 5 m-re nyílik a zsomboly, amely 15–16 m mély Kessler Hubert szerint. Alján kis teremmé bővül, ennek talpát patakhordalék borítja, falait pedig szép cseppkövek kérgezik be. A barlangismertetés 2 publikáció alapján lett írva.
Az 1953. évi Földrajzi Értesítőben publikált tanulmányban az olvasható, hogy a karsztvízszint a Pilis hegységben jóval a felszín alatt van (133 m tszf. magasságban). Ezért találhatott Bekey Imre Gábor és Jaskó Sándor a Szurdok-völgyben barlangi járatot 12 m-rel a Dera-patak medre alatt. A Szurdokvölgyi barlangot 1932-ben találta meg Jaskó Sándor. 12 m mély aknabarlang. A Dera-patak alluviumából függőlegesen lefelé nyílik. Fenekén száraz patakmedret talált Jaskó Sándor. Bekey Imre Gábor szerint Jordán Károly is bemászott 1914-ben ebbe a víznyelőbarlangba. Az tehát már 1914-ben is ismert volt. A legrejtélyesebb eredetű barlang a Szurdokvölgyi barlang, amely a jelenlegi völgytalp alá 12 m-re nyúlik le. Mivel a Szurdok-völgy kőzete teljes hosszában jól nyeli a vizet a repedések mentén, egy-egy ilyen völgyalatti barlang lassú kioldódása (feltéve, hogy szünetel, vagy lassú a völgybevágódás) nem lehetetlen.
bélyegkép|262px|balra|A Dera-patak szurdoka
Az 1967-ben kiadott Pilis útikalauzban meg van említve, hogy a Szurdok-völgyi-barlangnak a Hosszú-hegy É-i oldalában, a Pilisszentkereszti-szurdok kőfejtőjének talpán, a patak szintje felett kb. 5 m-re van a bejárata. 16 m-es bejárati kürtője a patak alá nyúló kisebb terembe vezet. Cseppkőbekérgezés látható a falakon. Az üreg alját patakhordalék fedi. Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között van a Szurdokvölgyi-barlang. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Szurdokvölgyi-barlang a Hosszú-hegy É-i oldalában, a Pilisszentkereszti-szurdok kőfejtőjének talpán, a patak szintje felett kb. 5 m-re nyílik. Bejárati kürtője évtizedekkel ezelőtt a patak szintje alá nyúló kisebb terembe vezetett. Ma csak 2 m mélységig járható. A falakon cseppkőbekérgezés figyelhető meg, az üreg alját patakhordalék borítja.
A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Pilis-vonulatban, Pilisszentkereszten helyezkedik el a Szurdokvölgyi viznyelő (Pilisszentkereszti Viznyelő, Szurdokvölgyi barlang). A Szurdok-völgy É-i oldalán, közvetlenül a patak partján nyílik. Az első kőfejtő talpszintjén, kb. 5 m-re a patak szintje felett van a bejárata. Az aktív víznyelő 12 m mély. A kézirat barlangra vonatkozó része 4 irodalmi mű alapján lett írva.
A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Pilis hegységben, Pilisszentkereszten lévő barlang Szurdok-völgyi-zsomboly néven. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 5 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között a barlang Szurdok-völgyi-víznyelő néven Szurdokvölgyi barlang és Pilisszentkereszti víznyelő névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.
Az 1991-ben kiadott útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauzban lévő barlangismertetés. A Troglonauta Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentésében az olvasható, hogy a Szurdokvölgyi-víznyelő-barlang további nevei Szurdokvölgyi-víznyelő, Szurdok-völgyi-barlang és Pilisszentkereszti-víznyelő. A pilisszentkereszti dögtemető (ismeretlen, lehet, hogy nincs is már) után, a Szurdok-völgy Ny-i végén, az É-i oldalon, az első kőfejtő talpszintjén (itt kis kőfejtők és mészégetők találhatók), közvetlenül a patak partján (?), kb. 5 m-rel a patak szintje felett van a bejárata.
Egy 15–16 m-es bejárati kürtőből és a patak alá nyúló kis teremből áll. A falakat szép cseppkőbekérgezés, a járattalpat patakhordalék borítja. Aktív nyelő. Egy leírás szerint csak 12 m mély. Más leírásban (Kárpát József szerint is) a Szurdok-völgy K-i végének D-i oldalán elhelyezkedő (ez a Pilis hegység), nagyobb, felhagyott, magányos kőfejtő talpszintjének közelében van a bejárata, de eltömődött, feltöltődött, esetleg 2 m-es üreg található. Utána kell nézni. A barlangban a csoport tagjai nem jártak. A barlangismertetés 4 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1996. évi barlangnap túrakalauzában meg van ismételve az 1991-ben kiadott útikalauzban lévő barlangismertetés. 2002-ben Benyák Attila és Kovács Richárd mérték fel a Barlangtani Intézet megbízásából a 4830-10 barlangkataszteri számú Szurdok-völgyi-víznyelőt. A felmérés alapján Kovács Richárd szerkesztette meg a 13 m hosszú és 6 m mély barlang alaprajz térképét és hosszmetszet térképét.
bélyegkép|262px|A Szurdok-völgyi-víznyelő bejárati része
A 2002. november 1-jén írt nyilvántartólapja szerint a Szurdok-völgyi-víznyelő (4830-10, Pilis hegység, Pest megye, Pilisszentkereszt) további nevei Szurdok-völgyi-barlang és Pilisszentkereszti-víznyelő. A részletesen felmért barlang 13 m hosszú, 6 m függőleges kiterjedésű, 6 m mély és 8,3 m vízszintes kiterjedésű. Hegyoldalban, sziklakibúvásban van a 0,5 m széles, 0,8 m hosszú, természetes jellegű, ovális alakú és lejtő tengelyirányú bejárata. A barlang akna térformájú, változó lejtésviszonyú és jellemző szelvénytípusa a szabálytalan szelvénytípus. Állócseppkő, kis függőcseppkövek, cseppkőlefolyás, cseppkőléc, montmilch és kondenz borsókő figyelhető meg benne. A felfedezés éve és felfedezője nem ismert. 1932-ben történt első irodalmi említése. Nagyon veszélyezteti a feltöltődés.
A meredek terepen megközelíthető és szabadon látogatható barlang alapfelszereléssel és mászással járható. Megkülönböztetett védelmet nem igényel. Feltáró kutatásra érdemes. A 2 m-es bejárati letörésen lemászva kiszélesedő terembe lehet jutni, amelynek alját nagy mennyiségű avar és növénytörmelékkel fedett humuszos kőtörmelék képezi. A szemben lévő falat a bejáratnál látható réteglap alkotja, amit nagy felületen alga és moha borít. A teremben montmilch borítja a falakat, néhány helyen cseppkőlefolyás és kondenz borsókő figyelhető meg. Nagyrészt száraz a barlang, de vannak benne időszakos csepegések. A barlang élővilága rovarokból, pókokból áll, de csiga és giliszta is van benne. Tovább lefelé a ferde fal alatt egy 2,5 m mély bontott gödör van. Itt a szálkőfalon cseppkőléc és kis állócseppkő képződött. A régi leírások szerint a barlang 15–20 m mély lehetett, az akkori alján cseppköves terem és inaktív patakmeder volt. Mivel a barlang jelenleg is folyamatosan feltöltődik, ennek megakadályozása, és a barlang újbóli feltárása fontos lenne.
Az Anubisz Barlangkutató Csoport és az Adrenalin Barlangkutató Egyesület közös 2007. évi jelentése szerint a két csoport együtt dolgozott 2007-ben a Szurdok-völgyi-víznyelőben. Az Anubisz Barlangkutató Csoport 2007 októberéig a víznyelő aknájának kitöltését részlegesen eltávolítva érte el a 15 m mélységet. Ebben a mélységben jelentősen lassította a feltáró munkát az, hogy az akna átmérője elérte a 3,5×2,5 m-t. A 7 m² alapterületű aknatalpat figyelembe véve 1 m teljes szelvényű talpszint süllyesztés jelentős mennyiségű kitöltés felszínre szállítását jelentette volna.
Az akna kitöltését képező, Pilis hegységi viszonylatban szokatlanul laza szerkezetű, tiszta, átmosott kőtörmelék nem tette lehetővé nagyobb mélységű kutatóakna mélyítését ácsolat beépítése nélkül. Az akna oldalfalában követhető tektonikus törés (amely a felszínen a hegytetőig megfigyelhető) megmutatta azt az irányt, hogy melyik oldalon érdemes kutatóaknát mélyíteni. A kutatóakna ideiglenes ácsolattal lenne biztosítva. Az év végéig további 3 m talpszintsüllyesztést végeztek, és ekkor nyílt meg 18 m mélységben egy 15 cm széles tektonikus törés 1,5 m aláhajlással. A hasadékból jól érezhető légáramlás tört elő.
bélyegkép|262px|balra|A Szurdok-völgyi-víznyelő bejárati része