A vad vízibivaly (Bubalus arnee) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.
Rendszertani besorolása Az évek során a különböző kutatók és szervezetek között - Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe, Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, stb. - számos vita folyt arról, a házi vízibivaly (Bubalus bubalis) és a vad vízibivaly egy fajt alkot-e, vagy manapság külön fajoknak tekinthetők-e. Az őstulok (Bos primigenius) és szarvasmarha (Bos taurus) mintájára, manapság a legtöbben a két bivalyt külön, önálló fajnak tartják, ámbár nem mindenki.FAO (2013). Breeds from species: Buffalo. Domestic Animal Diversity Information System, Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome. Valószínűleg a házi vízibivalynak a vad vízibivaly az őse.Ellerman, J. R., Morrison-Scott, T. C. S. (1966). Checklist of Palaearctic and Indian mammals 1758 to 1946. Second edition. London: British Museum of Natural History. Pp 383–384.
Előfordulása A vad vízibivaly egykoron majdnem egész Indiában és Délkelet-Ázsiában előfordult; manapság viszont főleg Asszámba szorult vissza (ahol a világállomány 91%-a él).Choudhury, A. (2010). The vanishing herds: the wild water buffalo. Gibbon Books, Rhino Foundation, CEPF & COA, Taiwan, Guwahati, India. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai szerint 1986-ban csak 4000 példánya létezett, de 2010-ben már csak 3400 egyede élt. Vadon csak Indiában, Nepálban, Bhutánban, Thaiföldön és Kambodzsában él. Állítólag még Mianmarban is megtalálható; azonban ehhez nincs bizonyíték. Bangladesből, Laoszból, Vietnámból és Srí Lankából kiirtották. Srí Lanka mai állománya valószínű, hogy visszavadult házi vízibivalyoktól származik.
Megjelenése A fej-testhossza 240-300 centiméter, marmagassága 150-190 cm, farokhossza 60-100 cm, testtömege 600-1200 kilogramm; az átlag 900 kg. Mindkét nemnek van szarva. A kifejlett bikák szarvhegye közötti távolság akár 2 méter is lehet. Bőre hamuszürke vagy fekete. Szőrzete közepesen hosszú és ritka; a homlokán egy kis csomó látható belőle. A farokvége bojtos. Patái nagyok és szélesek. Fülei a nagy testéhez képest kicsik. Pofája eléggé keskeny.
Életmódja Egyaránt mozoghat nappal és éjjel. A tehenek borjaikkal általában 30 fős csordákba verődnek, de az itatóhelyeknél vagy a jó legelőkön akár 500 egyed is összegyülhet. A fiatal bikák nagyjából 10 fős csordákat alkotnak, míg az idősebbek magányosak. Perjefélékkel és palkafélékkel táplálkozik.Lēkhakun, B., Mcneely, J. A. (1988). Mammals of Thailand. 2nd edition. Saha Karn Bhaet, Bangkok, Thailand Legfőbb ellenségei az emberen kívül, a tigris, a mocsári krokodil (Crocodylus palustris) és az örvös medve.Humphrey, S. R., Bain, J. R. (1990). Endangered animals of Thailand. Issue 6 of Flora & Fauna handbook. Sandhill Crane Press.
Szaporodása Általában október-november között párosodik, de egyes állományok egész évben szaporodhatnak. A vemhesség 10-11 hónapig tart; ennek végén 1, de néha 2 borjú születik. A tehén csak minden második évben hajlandó szaporodni. A bika 18 hónaposan, míg a tehén 3 évesen válik ivaréretté. Legfeljebb 25 évig él.
Természetvédelmi helyzete Valószínűnek tűnik a vad vízibivaly populációjának legalább 50%-os csökkenése az elmúlt három generáció alatt, tekintettel a veszélyek súlyosságára, különösen a hibridizációra; ez a csökkenő trend az előrejelzések szerint a jövőben is folytatódni fog. A legfontosabb fenyegetések a következők:
a védett területeken és környékén élő elvadult házi vízibivalyokkal való keresztezés; vadászat, ami különösen Thaiföldön, Kambodzsában és Mianmarban érinti a fajt; az ártéri területek redukálódása a mezőgazdaságra való átállás és a vízenergia-fejlesztés miatt; a vizes élőhelyek leromlása az inváziós fajok, például a szárcsavarok és a liánok által; haszonállatok által terjesztett betegségek és élősködők; a vadon élő vízibivalyok és a haszonállatok közötti versengés a táplálékért és a vízért.
Jegyzetek
Fordítás https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kocsmafal_(kezd%C5%91knek)
További információk IUCN Asian Wild Cattle Specialist Group: Water buffalo (Bubalus arnee) Wild Cattle Conservation Project Animal Info: Wild water buffalo Wildlife Trust of India February 2006: Wild buffalo faces extinction The Hindu February 2006: Project to conserve wild Asian buffalo
Kategória:Bubalus Kategória:Emlősfajok Kategória:Ázsia emlősei