Bresnitz Markus (1779 – Brodi, 1831 vagy 1832) tanár, héber és német nyelven író, költő, fordító.
Élete
1804-ben kötött házasságot Rebeka Eislerrel.
1807-1813 Kolínban, a német-zsidó iskolában („Trivialschule”), majd 1813-tól az óbudai izraelita iskolában volt tanító. A II. József rendeletére alapított iskola egyben volt német normaiskola és héber iskola is pozsonyi központtal, az iskolát Bresnitz tanítóskodásának kezdete táján két tanára is elhagyta a frissen alapított pesti zsidó iskola kedvéért. Az 1816-os tavaszi nyilvános vizsgájának meghívója, amit Bresnitz Márk mint a második osztály tanítója írt alá, három osztályt említ a normaiskolákban szokásos tárgyakkal: olvasás, írás, számtan, szépírás, levélírás, német nyelvtan, könyvvitel, erkölcstan és bibliai történet.
Az 1824 és 1832 közötti osztrák állami nyilvántartások már a főként zsidók lakta galiciai szabad kereskedelmi határvárosban, Brodiban tartják számon, ahol a keresztények által is látogatott háromosztályos német-zsidó reáliskolában erkölcstant, német nyelvet, fogalmazást és szépírást tanított heti 22 órában. A tanárok képzettségére igényes Löbenstein „nemes professzornak” titulálta, és elismerően írt szaktudásáról.
Az iskola igazgatója és két tanára, köztük Bresnitz, annak a kolerajárványnak idején haltak meg, amelyik Brodi lakosságának mintegy 20%-át megbetegítette.
Nyomtatásban megjelent héber és német nyelvű munkái a kutatók számára értékes nyelvi és kordokumentumok:
Richtmann a régi Magyarország zsidóságáról 1913-ban megjelent könyvében ismételten említi Bresnitz munkáit, bár költészetét csak próbálkozásnak minősíti: „Bresnitz a tíz parancsolatban rejlő általános eszméket dolgozza fel.”
Venetianer az ő egyik írásával is illusztrálja 1922-ben azokat a nyomtatásban megjelent hazafias beszédeket, melyek egymagukban egész korrajzot tartalmaznak.
Király a kelet-közép-európai helyesírások és irodalmi nyelvek alakulásának egyes okait Bresnitztől vett idézetekkel is alátámasztja 2003-ban megjelent könyvében.
Vaderna 2015-ben megjelent cikkében Bresnitzcel példázza azt a jelenséget, hogy az érseki beiktatás alkalmából nem csak katolikusok tartottak üdvözlő beszédeket, és hogy köztük a zsidó felekezetűek a beszéd nyelvéül következetesen a németet választották.
Munkái Freudenruf zur Sieges- und Friedenskunft Sr. k. k. apost. Majestät Franz des Ersten in seiner Haupt- und Residenzstadt Wien am 17. Juni 1814. Ofen. (Német és héber szöveggel; Münz Mózes óbudai rabbi művének fordítása héberből) Freudenruf zur Feyer der Zurückkunft Sr. k. k. ap. Majestät Franz des Ersten in Seiner Haupt- und Residenzstadt Wien am 17. Juny 1814, , welcher in Anordnung der Altofuer isr. Gemeinde-Vorsteher abgesungen wurde. Ofen. Gedr. m. kön. ung. Univ.-Schriften. 8 S. deutscher u. 24 S. hebräischer Text. 8. Anrede nebst Weih-Gedicht an... Erzherzog Joseph Anton und dessen Gemahlin Hermine. Ofen, 1815. (Münz Mózes után héber nyelvből fordítva) Die zehn Gebothe, ein moralisches Lehrgedicht. Ofen, 1817. Gedr. m. kön. ung. Universitätsschriften. 48. S. 12. Zur hochfestlichen Ankunft des ... Herrn Fürsten Alexander v. Rudna u. Divék-Ujfalu bei Hochdesselben Einzug in Ungarns uralte Primatial-Residenzstadt Gran, dargebracht von den Bekennern der Mosaischen Religion zu Gran. Ofen, 1820. Jegyzetek
Források [photos.geni.com/p13/62/80/d7/78/5344483d87f4883e/hbf81_kolin_familiantenbuch_abraham_eisner_f29_large.jpg Kolín Familiantenbuch Abracham Eisner] Dějiny Židů v Kolně. Geschichte der Juden in Kolin. Bányai Viktória, Zsidó oktatásügy Magyarországon, 1780-1850. Budapest: Gondolat, 2005 Barna Jónás—Csukási Fülöp (szerk.): A magyar-zsidó felekezet elemi és polgári iskoláinak monográfiája. I-II. Budapest, 1896, Corvina Michael Stoeger: Darstellung der gesetzlichen Verfassung der galizischen Judenschaft. 1833
SHof- und Staats-Schematismus des Österreichischen Kaiserthumes. Für das Jahr 1924. Hof- und Staats-Schematismus des österreichischen Kaiserthums 1827.„Marcus Bresnitz, lehret die Moral, deutsche Sprachlehr Aufsatzlehre und das Schönschreiben.” Schematismus des Königreches Galizien und Lodomerien Für das Jahr 1830. Lemberg Schematismus des Königreiches Galizien und Lodomerien. Für das Jahr 1931. Hof- und Staats-Schematismus I. Teil Johann Baptist Schönwetter, Wien, 1832 Grundriss zur Geschichte der deutschen Dichtung. Phantstische Dichtung. Abteilung II. Aus den Quellen von Karl Goedeke. Akademie Verlag. 2011 Király Péter: A kelet-közép-európai helyesírások és irodalmi nyelvek alakulása: a Budai Egyetemi Nyomda kiadványainak tanulságai, 1777-1848. Nyíregyházi Főiskola, 2003. 557. és 559. oldal Richtmann Mózes: A Régi Magyarország zsidósága: 1711-1825. Kohn Mór Könyvnyomdában Vacz, 1913 Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világháború kitöréséig különös tekintettel gazdasági és művelődési fejlődésére, 1922. 119. oldal Vaderna, Gábor (2015) Rudnay Sándor érseki beiktatásának irodalmi reprezentációja. Egyháztörténeti Szemle, 16 (3). pp. 25–51. Philip J. Löbenstein: Galizisch-jüdische Zustände. Leipzig. Reclam, 1845 Anton Drasche: Die epidemische Cholera: Eine monographische Arbeit, 1860
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:19. századi magyarok Kategória:1779-ben született személyek Kategória:Az 1830-as években elhunyt személyek