Huszár György, 1932-ig HirschAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 119891/1932. Forrás: MNL-OL 30796. mikrofilm 249. kép 2. karton (Budapest, Józsefváros, 1911. október 1. – Budapest, 2002. április 1.) fogorvos, orvostörténész, lapszerkesztő, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1960), doktora (1978).
Élete Hirsch (Móric Farkas) Marcell (1884–1943) államilag vizsgázott fogász és László Olga (1880–1971) gyermekeként született zsidó családban. 1929-ben a budapesti Madách Imre Főgimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen végezte, ahol 1935-ben általános orvosi oklevelet szerzett, majd három évvel később fog- és szájbetegségekből szakorvosi vizsgát tett. Oklevelének megszerzése után egy évet egykori alma matere Anatómiai Intézetének antropológiai osztályán töltött Kiss Ferenc gyakornokaként. Ezután néhány hónapig a nagykanizsai Honvéd Kórházban működött. 1937–1938-ban a budapesti Szövetség utcai Poliklinika gyakornoka, 1937–1939-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Sztomatológiai Klinikáján Máthé Dénes gyakornoka volt. 1940 és 1943 között a Fővárosi István Kórház Fogbeteg Osztályának alorvosaként dolgozott. A második világháború alatt a Diósgyőri Vasgyár szerb nemzetiségi kisegítő századának orvosaként és a Vasgyári Kórház Belgyógyászati Osztálya alorvosaként szolgált. A háború utolsó évében katonaszökevényként a nemzeti ellenállás, a MOKAN-komité orvosa volt. 1945 és 1950 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem (BOTE) Sztomatológiai Klinikáján Balogh Károly egyetemi tanársegéde, 1951–1952-ben a Fővárosi Tanács 7. számú Iskolafogászati Rendelésének osztályvezető főorvosa volt. 1953 és 1955 között a BOTE, illetve a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogpótlástani Tanszékének egyetemi adjunktusa, 1955 és 1977 között egyetemi docense és 1968 és 1977 között a Propedeutikai és Anyagtani Részleg vezetője volt. 1977-ben nyugállományba vonult, utóda a Tanlaboratórium élén tanítványa, Götz György lett. A nyugdíjba vonulásának évében nyújtotta be az MTA-ra akadémiai doktori értekezését, amelynek címe A fogkopás vizsgálatának újabb módszerei és ezek alapján végzett összehasonlító értékelések eredményei. A dolgozatot a bírálók egyhangú támogatásával fogadták el, s így az akadémiai doktori címmel rendelkező fogorvosok sorába emelkedett. 1978-ben a Fogorvostudományi Kar kezdeményezte a címzetes egyetemi tanári címre való felterjesztését, amelyet 1982-ben kapott meg.
1947-től társszerkesztőként szerkesztette a Fogorvosi Szemle című lapot, majd 1966-tól 1988-ig a lap felelős szerkesztője lett. Tudományos pályafutásának kezdetén embertani dolgozatokat közölt, majd érdeklődése a paleosztomatológia, a fogászat embertani vonatkozásai, s ezzel összefüggésben fogpótlástani technológiai -anyagtani, odontotechnikai kérdések felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a kora középkori magyarság fogazatának és fogbetegségeinek vizsgálata terén, majd elsők között ismerte fel a fogászati betegségek szociális jelentőségét, illetve gerontosztomatológiai kutatásai világviszonylatban is úttörő jellegűek. Feldolgozta a magyarországi fogászat, a fogorvostudomány, a szájsebészet és a fogorvosképzés, valamint mindezek hazai intézményrendszerének történetét, s elkezdte a tudományterület bibliográfiai összeírását.
Az Új köztemetőben nyugszik.
Családja Felesége 1940-től Iritz Margit
Gyermekei
ifj. Huszár György (1941) Huszár Ferenc (1944) Huszár Daniella (1948)
Tagságai
Az MTA Orvostörténeti Bizottságának tagja A Magyar Orvostörténeti Társaság vezetőségi tagja, tiszteletbeli alelnöke A Magyar Fogorvosok Egyesülete vezetőségi tagja A Nemzetközi Fogorvos Egyesület Fogorvos-történeti Bizottságának tagja
Díjai, elismerései
Oktatásügy kiváló dolgozója (1977) Balogh Károly-emlékérem (1978) Weszprémi István-emlékérem (1979) Árkövy József-emlékérem (1993) Miniszteri dicsérő oklevél (2001)
Főbb művei
Tetoválás előfordulása hazai bűnözőknél (Népünk és Nyelvünk, 1932) Faji vizsgálatok Szeged és környéke lakosságán. Sziráky Istvánnal. (Népünk és Nyelvünk, 1933) Antropológiai vizsgálatok birkózókon. Rosztóczy Ernővel. (Sportorvos, 1934) Gyakorlati tapasztalatok a műanyag koronákkal és hidakkal (Fogorvosi Szemle, 1943) Az Árpád-kori magyarság fogazata. – A fogbetegségek szociális jelentősége. Szabó Lászlóval. (Máthé Dénes Emlékkönyv. Budapest, 1945) Salamon Henrik bibliográfiája. – Egy fogászcsalád története. (A stomatológia haladása, 1946) Fogorvosi észrevételek a vérbaj kezelésénél (A bőrgyógyászat időszerű kérdései. I. kötet, Budapest, 1946) Stomatológiai dietetika (Orvosok Lapja, 1946) Fog- és szájbetegek étrendje (Gyakorlati eredmények a stomatológiában. Budapest, 1947) A fogtechnikusipar egészségügye. Bugyi Balázzsal. (Népegészségügy, 1947) Vattatekercstartó alsó frontfogak kezeléséhez. – Teljes állkapocshiány sebészeti és protetikai ellátása. Skaloud Ferenccel. – A műfogsort viselők lélektana. (Fogorvosi Szemle, 1947) A sportoló fogpótlása (Sportorvos, 1947) Odontotechnikai eljárások szájpad- és állcsonthiányok pótlására (Fogtechnikai Közlöny, 1948) A fúvós zenészek fogazata. Göndör Lászlóval. (Népegészségügy, 1948) Mozaikok a magyar fogászat múltjából (Fogorvosi Szemle, 1948) A szájrés nagysága és tágulékonysága. – Esztétikus korona alsó őrlőfogon. Földvári Imrével. – A szabadságharc fogorvosai. (Fogorvosi Szemle, 1949) Az íny gyulladása hídtestek alatt (Fogorvosi Szemle, 1950) Fogpótlástan. Egyetemi tankönyv. Molnár Lászlóval, Schranz Dénessel. (Budapest, 1950, szlovákul: Bratislava, 1952) A torus palatinus morphológiája és fogászati jelentősége. – Magyar nyelvű fogászati emlék a XV. századból. (Fogorvosi Szemle, 1951) A fogszuvasodás elterjedése a Dunántúlon az újabb kőkortól az újkorig. Schranz Dénessel. (Fogorvosi Szemle, 1952) A nemi különbség jelentősége a stomatológiában. Molnár Lászlóval. (Fogorvosi Szemle, 1953) Fogászati fémtan és anyagismeret. Egyetemi jegyzet. (Budapest, 1953) Adatok a magyar szájsebészet kialakulásának történetéhez. – Az őskori ember fogbetegségei. (Fogorvosi Szemle, 1954) A szuvas tejfogak gyógyítása. – Protetikai módszerek. – Iskolafogászati adminisztráció és segédlet. Tóth Pállal. (Gyermekfogászat. Egyetemi tankönyv. Budapest, 1954) Savmunkások fogazatának foglalkozási eredetű megbetegedése (Népegészségügy, 1955) Magyar fogászati bibliográfia. – Bibliographia Odontologica Hungarica. Összeáll. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1955 és külön: Budapest, 1955) A fémfogművek fényezése. – Nyelvtámasz alkalmazása teljes alsó protézisen. (Fogorvosi Szemle, 1956) Turnovszky Frigyes 1856-ban megjelent fogászati könyve. – A nyelv izomerejének mérése. (Fogorvosi Szemle, 1957) Gyógyászati koblat–króm-ötvözetek szövetszerkezete. – Fogászati fémek és ötvözetek. (Fogorvosi Szemle, 1958) A budapesti orvosegyetemi stomatológiai klinika múzeuma (Orvosi Hetilap, 1958. 38.) Károlyi Mór élete és elmélete (Fogorvosi Szemle, 1959) A fogpótlás technológiája. Monográfia. Földvári Istvánnal. (Budapest, 1959, 2. javított kiadás: 1965, 3. kiadás: 1968, 4. átdolgozott kiadás: 1974) Adatok a magyar fogászat történetéhez. Régi fogorvosi hirdetések. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1960 és Fogorvosi Szemle, 1960) A magyar fogászat története a XIX. században. Monográfia és kandidátusi értekezés is. (Budapest, 1960) Az első szegedi fogorvosok. – Rothman Ármin. Megemlékezés születésének 100. évfordulója alkalmából. (Fogorvosi Szemle, 1961) Adatok a magyar fogászat történetéhez. Fogászat a múlt századbeli kiállításainkon. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1961) Gerostomatologia. Monográfia. Balogh Károllyal, Molnár Lászlóval, Schranz Dénessel. (Budapest–Leipzig, 1962) Műanyagfogak használata hidak készítésekor. Földvári Istvánnal. – Műanyagfogak egyéni kialakítása. – Nedelkó Döme. Megemlékezés születésének 150. évfordulója alkalmából. (Fogorvosi Szemle, 1962) Apáthy István és Rudas Gerő (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1962) Cigányok gerostomatológiai vizsgálata. Balogh Károllyal. 3 táblával. (Anthropológiai Közlemények, 1962) Ezüst–palládium ötvözetek (Fogtechnikai Szemle, 1962) A cementszín hatása a műanyag koronára. Földvári Imrével. – Felpuhuló alappal készülő kiterjesztett protézis. Földvári Istvánnal. – A szegedi gyermekek fogazata egykor és ma. Tóth Károllyal. (Fogorvosi Szemle, 1963) Prophylaxiás meggondolások a fogpótlások anyagának megválasztásakor (Fogorvosi Szemle, 1964) Salamon Henrik. – Semmelweis Ignác. (Fogorvosi Szemle, 1965) A teljes műfogsor fejlődéstörténete (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1965) A magyar fogászat története. Monográfia. (Az Országos Orvostörténeti Könyvtár kiadványa. Budapest, 1965) Stomatological Examination. (Gerontological Studies on Hungarian Centenarians. Szerk. Haranghy László. Budapest, 1965) Fog- és szájbetegségek megelőzése. Monográfia. Balogh Károllyal, Sugár Lászlóval. (Budapest, 1965) Geoprotetikai vizsgálatok eredményei és tanulságai (Fogorvosi Szemle, 1966) Medizingeographische Aspekte der Zahnkaries (Geographica Medica Hungarica, 1966) Salamon Henrik fogorvos-történeti munkássága (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1966) Az ivóvíz-fluorozás kritikája (Fogorvosi Szemle, 1967) Az idős ember fogazata (Egészség, 1967) Az Apollonia-kultusz és hazai emlékei (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1968) Abrasio mint foglalkozási ártalom (Fogorvosi Szemle, 1968) Emlékezés Antal Jánosra. 1869–1945. – A lekopott fogak újrendszerű osztályozása. (Fogorvosi Szemle, 1969) The Role of Hungarian Dentist in History of Odontology (International Dental Journal, 1969) A fogorvosképzés fejlődéstörténete (Orvostörténelmi Közlemények, 1969) Odontológia. Egyetemi jegyzet. (Budapest, 1969, 2. kiadás: 1970, 3. kiadás: 1971) A fogorvos és a fogtechnikus együttműködése a kivehető fogművek készítésénél (Fogtechnikai Szemle, 1970) A fogzománc vastagsága és protetikai jelentősége (Fogorvosi Szemle, 1970) A fogkopás idős korban (Fogorvosi Szemle, 1971) A tejfogak zománcának vastagsága (Fogorvosi Szemle, 1972) A részleges protézis készítésének anyagtani szempontjai (Fogorvosi Szemle, 1973) Abrasio dentium fiatal korban (Antropológiai Közlöny, 1974) A tejfogak kopása (Fogorvosi Szemle, 1974) Szabó József. Megemlékezés születésének 100. évfordulóján. – Az approximalis kontaktus és az abrasio vizsgálata. – 60–69 évesek fogainak kopása. (Fogorvosi Szemle, 1975) A fogkopás vizsgálatának újabb módszerei és ezek alapján végzett összehasonlító értékelések eredményei. Doktori értekezés. (Budapest, 1976) A fogorvoslás oktatása és a Fogorvos-tudományi Kar kialakulása, működése 1945–1975 között. Schranz Dénessel. (A Semmelweis Orvostudományi Egyetem klinikáinak és intézeteinek története. 1945–1975. Jubileumi Évkönyv. Szerk. Antoni Ferenc és Székely Sándor. Budapest, 1976) Körmöczy Zoltán. – Madzsar József szerepe a magyar stomatológiában. (Fogorvosi Szemle, 1977) Morelli Gusztáv. Megemlékezés születésének 100. évfordulójáról. (Orvosi Hetilap, 1978. 52.) Bevezetés a fogpótlástanba. Egyetemi tankönyv. Fábián Tiborral, Götz Györggyel. (Budapest, 1979, 2. átdolgozott kiadás: Budapest, 1983) Bevezetés a társadalomorvostanba és az orvostörténetbe. Egyetemi jegyzet Simon Tamással. (Budapest, 1979) Az önéletrajzok mint fogorvostörténelmünk forrásai (Orvostörténeti Közlemények, 1980) Abonyi József (Fogorvosi Szemle, 1980) Társadalomorvostan. Egyetemi jegyzet. Orsós Sándorral, Simon Tamással. (Budapest, 1982) Bugyi Balázs (Orvostörténeti Közlemények, 1982) A magyar fogászat fejlődése Árkövytől napjainkig (Orvosi Hetilap, 1982. 20.) Emlékezés Simon Béla professzorra (Fogorvosi Szemle, 1983) A vizsgázott fogászok munkássága az 1910-es években (Orvostörténeti Közlemények, 1984) Gerosztomatológia. (Az öregedés. Biológiai elváltozások, megbetegedések és szociális problémák öregkorban. Szerk. Beregi Edit. Budapest, 1984)