Bűdfalva (korábban Büdincz, , vendül Büdinci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Salhoz tartozik.
Fekvése Muraszombattól 33 kilométerre északra, Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, közvetlenül a szlovén–magyar határ mentén fekszik. A falu a legészakibb szlovéniai település. Határos Sal (Šalovci), Marokrét (Markovci), Dolány (Dolenci) és a magyarországi Apátistvánfalva (Števanovci) falvakkal. Lakói vend nyelvet beszélő szlovének. Magyarországról a 74 189-es út vezet a település felé, amely út Orfalu belterületén ágazik ki a 7456-os útból.
Története 1387 "Budynch" néven említik először. A dobrai vár uradalmához tartozott.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890. 1387-ben Zsigmond király Dobra várát Széchy Miklós nádornak adta, ebben az oklevélben szerepel először az uradalomhoz tartozó falvak felsorolásában. Később is a Széchyek birtoka maradt, akik felsőlendvai uradalmukhoz csatolták. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
Neve Bud- előtagú ószláv személynévből származik, amely lehet a Budigoj vagy Budiszláv. Ugyanilyen eredetű a pest megyei Bugyi is Magyarországon.
A falu egy része 1592-ben a büdinczi Lanschak család birtokába került, ezen nemesi család az innen kb. 30 km-re található Seregháza ura is volt egyben. Bűdfalva az 1767-os úrbéri térképen "Büdonci" néven szerepel. Egyházilag 1758 óta Dolány filiája. Eredetileg "Büdincz" volt a község neve, de ezt, mint ahogy a kiegyezés utáni névmagyarosításokkor lenni szokott, módosították Bűdfalvára 1889-ben.
Vályi András szerint " BÜDINTZ. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Gothárdtól egy mértföldnyire. Határja valamennyire soványas, ’s jó mivelést, és trágyázást kíván, szőlőjök, fájok tűzre elég van, ’s más javaik is meglehetősek, második Osztálybéli."
Fényes Elek szerint " Bűdincz, vindus falu, Vas vármegyében, 195 kath., 36 ágostai lak. Kopár köves határ. F. u. gr. Nádasdy. "
Vas vármegye monográfiája szerint "Büdincz vend falu 66 házzal. Lakosainak száma 336, akik r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája Nagy-Dolincz, távirója Szt.-Gotthárd. Lakosai a lenfonást és kosárkötést is űzik. Földesurai a Nádasdy grófok voltak." Vas vármegye
1910-ben 308, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A 19. században még a Tótsági járás része volt, majd a trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. 1919-ben rövid ideig a Vendvidéki Köztársaság része volt, itt volt a de facto köztársaság által birtoklott terület legészakibb pontja. Ezután a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben újra visszakerült Magyarországhoz, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben a településnek 139 lakója volt. 200px|jobbra|bélyegkép|A bűdfalvi harangláb
Nevezetességei Haranglába a 20. század első felében épült.
További információk Sal község hivatalos oldala Bűdfalva Szlovénia térképén
Források
M. Kozár Mária: A magyarországi szlovének Vas Vármegye Nemesi Családjai (Almanach 1892.)
Jegyzetek
Kategória:Muravidék települései Kategória:Vas vármegye települései