Katona László (Munkács, 1913. június 18. – Budapest, 1984. augusztus 16.) orvos, tüdőgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1962).
Életpályája Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1937-ben a brünni Masaryk Egyetem Orvostudományi karán általános orvosi oklevelet szerzett. 1938 és 1940 között a munkácsi közkórházban dolgozott. 1942 és 1944 között a Miskolci Kórház Gyermek- és Sebészeti Osztályának kirendelt segédorvosa volt és közben többször munkaszolgálatra vitték. 1944-ben a mauthauseni koncentrációs táborba deportálták. Hazatérése után 1949-ig az Országos Korányi Tbc Intézet segédorvosaként, illetve orvos-titkáraként működött. 1948-ban megszerezte a tüdőgyógyász szakorvosi vizsgát. 1949 és 1955 között a mátraházi Állami Tüdőbeteg Gyógyintézet osztályvezető főorvosa és igazgatóhelyettese volt. 1955 és 1973 között a Belügyminisztérium (BM) Szamuely Tibor Tbc Gyógyintézete osztályvezető főorvosaként dolgozott. 1957-ben hosszabb időt töltött az NDK-ban tanulmányúton. 1962-ben A gyógyintézet szerepe a felnőttkori tüdőgümőkór kezelésében című disszertációjával elnyerte a kandidátusi fokozatot. 1973-ban rendőrorvosként, alezredesi rendfokozattal vonult nyugalomba. Ezután is aktív maradt mint szaktanácsadó az Egészségügyi Felvilágosítási Központban, a későbbi Országos Egészségnevelési Intézetben, és tudományos tanácsadóként – haláláig ennek munkatársa volt.
A tüdőbetegségek, elsősorban a tuberkulózis és a központi idegrendszer összefüggéseinek kísérletes vizsgálatával, a tbc kialakulásának pszichés okaival foglalkozott.
Főbb művei
A gümőkór elleni küzdelem a szocialista és a kapitalista államokban (A Népjóléti Minisztérium Szakoktatási Osztálya kiadványa. Budapest, 1950) A Szovjetunió tbc elleni küzdelme, intézményeinek szervezési formái és normái (Az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosítási Osztályának kiadványa. Budapest, 1952) Kaverna sequester esete. – Bróm alkalmazása tüdőtuberkulózisban. Ujhelyi Lászlóval. (A tuberkulózis kérdései, 1952) Négyéves műtéti anyag tapasztalatai. Tóth Jenővel. (A tuberkulózis kérdései, 1955) Tbc-szanatóriumok kultúrmunkájáról (Tbc-kongresszus. A XXX. Orvosi és I. Középkáder Tuberkulózis – Tüdőgyógyász – Nagygyűlés előadásai. Szerk. Telegdi István. Budapest, 1955) Isonikotinsav-hydrazid toxikus hatásának kivédése altatással (Orvosi Hetilap, 1955. 33.) Tudnivalók a tüdőtuberkulózisról. (Egészségügyi ismeretterjesztő füzetek. Az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosítási Osztályának kiadványa. Budapest, 1956, 2. kiadás: 1957, 3. kiadás: 1960, 5. átdolgozott kiadás: 1964) PAS- és INH-val szembeni túlérzékenység per es desensibilisatiója (Tuberkulózis, 1957) Gümőkóros betegek gyógyintézeti nevelésének néhány kérdése (A TBC-szakorvosok továbbképző tanfolyamának jegyzetei. Budapest, 1958) A gyakorló orvos feladatai a tuberkulózis elleni küzdelemben (A gümőkór. Budapest, 1959) Néhány gondolat a tüdőtuberkulózis gyógyintézeti kezeléséről (Tuberkulózis, 1959) Tbc. Gondozóintézeti asszisztensnők az egészségügyi felvilágosítás szolgálatában. Demény Évával. (Budapest, 1960) Tudnivalók a tüdőtuberkulózisról. (Az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központjának kiadványa. Törődjünk egészségünkkel! Budapest, 1960) Tranquillizáló szerek alkalmazása a tuberkulózis klinikumában. Földes Istvánnal, Levendel Lászlóval, Pálinkás Jánossal. – Tüdőgümőkóros betegek egészségügyi felvilágosítása. (Tuberkulózis, 1960) A tuberkulózis megváltozott arculata (Természettudományi Közlöny, 1960) A gyógyintézet szerepe a felnőttkori tüdőgümőkór kezelésében. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1961) Egészségügyi felvilágosító beszélgetések a tüdőtuberkulózisról (Az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központjának kiadványa. Budapest, 1962) Adatok a gyógyintézeti kezelés időtartamához. Papp Margittal és Tihanyi Ottóval. – A gyógyintézet iskolája. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1962) A tüdőgümőkóros betegek munkába állítása. Kohajda Péterrel és Papp Margittal. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1963) Az egészségügyi felvilágosítás korszerű elvei a tbc elleni küzdelemben (Népegészségügy, 1963) Nemzetközi együttműködés a tuberkulózis elleni küzdelemben (Természettudományi Közlöny, 1963) Tüdőbetegek intézeti gyógykezelése. Monográfia. (Budapest, 1965) Betegek egészségügyi felvilágosítása (Az Egészségnevelés Szakkönyvtára. 1. Budapest, 1967) Tbc-ből gyógyultak szolgálatképességének megítélése (Belügyi Szemle, 1969) A felnőttkori tüdőbetegségek klinikuma. Monográfia. Böszörményi Miklóssal és Schweiger Ottóval. (Budapest, 1974, 2. átdolgozott és bővített kiadás: 1980) Az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központjának évkönyve az 1974–1976. évekre. Szerk. (Egészségügyi Felvilágosítás. Budapest, 1978) A betegek egészségnevelése (Az Egészségnevelés Szakkönyvtára. 10. Budapest, 1981) Az egészségnevelés elvi kérdései. OTKI tanfolyam jegyzete. (Egészségnevelési segédanyagok. 62. Budapest, 1982)
Fordításai
G. R. Rubinstejn: A tuberkulózis öröklékenységének problémái (Budapest, 1953) Sz. E. Nyezlin: Egészségügyi felvilágosítás a tuberkulózis elleni küzdelemben. Orvosok részére. Szerk., ford. (Módszertani segédanyagok. 3. Budapest, 1961)
Díjai, elismerései
Érdemes orvos (1955) Munka Érdemérem (1960) Kiváló orvos (1967) Korányi Frigyes-emlékérem (1970) Pápai Páriz Ferenc-emlékérem (1982)
Jegyzetek
Források
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001. Dr. Katona Lászlóra emlékezve: Az egészségesebb életmód szolgálatában (1984. szeptember 27.) Magyar Nemzet, 47. évfolyam, 227. szám, 5. o.
Névpont. Szerk. Kozák Péter
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar tüdőgyógyászok Kategória:1913-ban született személyek Kategória:1984-ben elhunyt személyek Kategória:Munkácsiak Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:A mauthauseni koncentrációs tábor foglyai Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:Zsidó származású magyarok