A Széll Kálmán tér (1951 és 2011 között: Moszkva tér, régen a szlengben: „Kalef”) Budapest és a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. A névváltoztatás ellenére sokan továbbra is Moszkva térként hivatkoznak rá.
A teret 1929-ben nevezték el Széll Kálmánról, Magyarország egykori miniszterelnökéről, majd 1951. november 9-én lett Moszkva tér a neve. 2011. május 12-én a Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-i döntése értelmében ismét visszakapta a korábbi nevét. 1938 és 1941 közt építették ki jelentős forgalmi csomóponttá.
A tér 2015. január 12. és 2016. május 10. között teljesen megújult, közlekedési rendszere, építészeti arculata letisztultabb, rendezettebb képet kapott.
Fekvése A Rózsadomb, a Várhegy és a Kis-Sváb-hegy közötti völgyben, a Margit körút, a Krisztina körút és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál, a szűkebb értelemben vett tér maga a II. kerületben, azon belül is az Országút nevű városrészben található, míg a vele logikailag összefüggő (de nem mindenhol Széll Kálmán térnek hívott) közterület Budapest I., II. és XII. kerületének határán helyezkedik el.
Határai: Krisztina körút 8., Várfok utca 28. és 17., Margit körút 105., Dékán utca 1., és 2., Szilágyi Erzsébet fasor 1., és 2., Krisztina körút 55. (A házszámok 1.-től 11.-ig a II. kerülethez, 12.-től 21.-ig a XII. kerülethez tartoznak.)
Története bélyeg|balra|Teniszezők a Széll Kálmán téri sportklub pályáján 1933-ban bélyegkép|250px|A tér 1940-ben a gombával (jobbra), amelyet 1971-ben lebontottak, így adva helyet az M2-es metróvonal állomásának bélyegkép|250px|A felújított Postapalota, a Magyar Posta volt székháza és a Sándy Gyula köz aluljárója bélyegkép|250px|A Széll Kálmán tér 2005-ben bélyegkép|250px|Villamosok a téren 2006-ban az 1977-1978 között alumíniumból épített, méhsejt alakú utasváró tetők előttVarga Ákos Endre - 1977. augusztus 29., hétfő (hamster.blog.hu, 2023.10.20.)Régi híradók 1958, 78, 88. (Filmmúzeum tv, 2002) - S6YT Youtube csatornája, 2020.12.10. bélyegkép|250px|Az egykori Moszkva téri óra a Kiscelli Múzeum kiállításán
A középkorban Logod kapuja nyílt erre a területre, majd a török uralom után agyagbánya nyitását engedélyezték itt, amiből még a 19. század második felében is termeltek ki nyersanyagot egy környékbeli téglavető üzem számára. A bánya idővel feltöltődött talajvízzel, a helyén fokozatosan bányató keletkezett, amelyet telente korcsolyapályának használtak. A fővárostól kibérelt területen szabályos sporttelep létesült, 1914-ben a klub csarnokot is épített hozzá, mellette télen korcsolyapálya, nyáron több teniszpálya működött. 1892-ben épült meg a Vérmező utcával párhuzamos bevágásban haladó jobb parti körvasút.
A területet 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek; 1938-ban kezdték meg forgalmi csomóponttá alakítását, amivel 1941-ben végeztek. 1945 elején a teret és épületeit a németek és az oldalukon harcoló magyar csapatok illetve a várost ostromló szovjetek közötti harcok során súlyos károk érték. A tér nevét 1951-ben változtatták Moszkva térre. A metró budai szakaszának megnyitásakor, 1972-ben a forgalmat teljesen átszervezték. A régi kis épület, a „gomba” helyére ekkor emelték a metróbejárat legyező alakú betoncsarnokát, amely a tér arculatát máig meghatározza. A főváros leghosszabb mozgólépcsői üzemelnek itt.Budapest legjei - We Love Budapest, 2012.10.01.
Nappal a közutakon folyamatos az intenzív közúti forgalom, a légszennyezés mértéke a kritikus időszakokban a megengedett határok körül mozog. A téren alig maradt hely park vagy pihenőhely számára. A villamossínek között kisebb zöldterületet alakítottak ki, közepén 1979 óta csobogókút áll, amelyet a görög kommunista szabadságharcosok emlékére emeltek. (A 2015-2016 között tartó felújítás során a szobrot áthelyezték a Krisztina körút és a Várfok utca sarkára.) A tér egyik legszebb épülete volt a Magyar Posta Vezérigazgatóságának korábbi, a tér fölé magasodó székháza, amelyet 1923 és 1925 között emeltek Sándy Gyula tervei alapján. Az épületet 2008-ban szállodai konzorcium számára négymilliárd forintért adta el a Posta, azóta állaga ijesztően romlott, és az alacsony árat is hivatalból vizsgálták. 2016-2022 között tartott, a belőle Buda Palota néven kialakítandó épület felújítása.Ilyen lesz a megújult Postapalota pestbuda.hu, 2017.03.23. A tér a környékbeliek, illetve hétvégén a kirándulók kedvelt találkozóhelye. A nyolcvanas évektől a közelmúltig, munkanapokon reggelente a feketén munkát vállalók hírhedt gyülekezőhelye is lett, amit a pesti szleng az 1990-es években „emberpiacként” emlegetett.Hegyi Imre-Kovalik Márta: Embervásár, Magyar Mozaik 86., 185. o., szerk.: Pelle JánosVálságban a Moszkva téri emberpiac - Index.hu, 2009.07.07. A tér utolsó 2015-2016 között tartó felújítását követően 2021-ben a Sándy Gyula által tervezett Postapalota felújítása során szintbeni gyalogos átjárót alakítottak ki a Krisztina körút és a tér között, amit még 2019-ben Sándy Gyula köznek neveztek el. (Innen nyílik az új Pénzmúzum bejárata a Postapalota alsó szintjén.)https://www.epstudio.hu/munkak/sandy-gyula-koz-gyalogos-atjaroWinkler Márk - Átjáró a Sándy Gyula közben (Építészfórum, 2022.03.01.)
Korábbi nevei A tér 1929 előtt névtelen közterület volt. Gödör néven emlegették, amit az itt lévő agyagbányáról kapott. 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek az egykori magyar miniszterelnökről. 1951-ben a szovjetbarát állam városvezetése a tér nevét Moszkva térre változtatta. A rendszerváltás után felmerült a tér átnevezése Antall József térre, de ez a lépés nem történt meg. Végül 2011. május 12-től a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a teret ismét Széll Kálmán térnek hívják.
Kalef „Kalef”, ritkábban „Széllkalef” volt a tér kedvelt elnevezése az 1950-es és az 1970-es évek között. A „Kalef” a Kálmán férfinév egyik becéző formája. Berta Zsolt azonos című regénye a kalefaktor szóból eredezteti a tér elnevezését. A második világháború előtt a kalefaktor a fűtő szakmát jelölte, a Széll Kálmán tér pedig az alkalmi munkából élő fűtőinasok piaca volt. A Budai Várnegyedben és környéken lévő háztartások számára reggelente itt bízták meg a fűtőinasokat, hogy kihamuzzák és megrakják a fa- vagy széntüzelésű kandallójukat.
A Moszkva téri ücsörgést, nézelődést és randevúzást a Kádár-korszak szlengjében „kalefozásnak” is nevezték. (Őket rendszeresen megfigyelték az állambiztonság emberei.)Dippold Ádám - A Kalefesek nem csináltak semmit, ezzel váltak a hatalom ellenségeivé (qubit.hu, 2019.05.09.) A „kalefozzunk” jelentése: találkozzunk a Moszkva téri óra alatt. Az 1980-as években ez átalakult „az óra alatt!”-tá. Az 1990-es évekre teljesen kikopott ez a kifejezés.
Közösségi közlekedés Dél-Buda, illetve egyes budai zöldövezetek – Rózsadomb, Pasarét, Pesthidegkút, Zugliget, Hűvösvölgy, Hegyvidék –, továbbá néhány környező település – Nagykovácsi, Budakeszi – és a kedvelt budai kirándulóhelyek felé közlekedő villamos- és autóbuszjáratok átszállóhelye, végállomása. Itt van az M2-es metróvonal egyik forgalmas állomása, melyet 1972-ben adtak át a forgalomnak és 2006 nyarán teljesen felújítottak. A tér és a vele logikailag összefüggő részek (Várfok utca, Krisztina körút határos szakasza stb.) a BKK Zrt. egyik legfontosabb közlekedési csomópontjává nőtte ki magát; ma számos buszjárat () illetve villamosjárat () végállomása, amiken felül három buszjárat () és hat villamosjárat () is érinti. Az éjszakai órákban a 6-os villamos mellett autóbuszjáratokkal ( is megközelíthető. A téren ezeken felül megáll az M2-es metró is, a terület esetleges rendezésével kapcsolatban pedig távlati tervként felmerült a budapesti fogaskerekű vasút meghosszabbítása is egészen idáig. 1990-ig a villamosok hurokvágányok rendszerén járták körbe a teret. Akkor alakult ki a jelenlegi vágányhálózat alapja.Németh Zoltán Ádám, Székács András - A Széll Kálmán tér villamosközlekedésének története (Villamosok.hu) 1972-ig a 44-es, 2007-ig az 56-os és az 59-es, 2008-ig a 61-es és 2016-ig a 18-as is itt végállomásozott. 2019 augusztusától a Volánbusz Budakeszi úti járatainak budapesti végállomása is itt található, amelyeket a szomszédos Széna térről költöztettek át.
A 2015-2016 közötti rekonstrukció
A tér közlekedési gondjainak megoldása, városképi rendezése régóta napirenden volt, de átfogó rendezési tervet csak 2011 júniusában fogadtak el. A tervek megvalósításának – a finanszírozás mellett – jelentős forgalomszervezési akadályai is voltak, hiszen fenn kellett tartani a villamos- és buszjáratokat, de a tér nem bővíthető, mivel két oldalról is dombok határolják. 2012 szeptemberében kiírták a felújításhoz a tervpályázatot, majd a tér felújításáról szóló szerződést 2014. november 24-én írták alá. A felújítás 2015. január 12-én kezdődött; január végén az emblematikus, 1941 óta ott állt köztéri órát a Kiscelli Múzeumba szállították. A kivitelezési munkákat a Széll Kálmán tér 2014 Konzorcium (WIS Holding Zrt., KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.) végezte el nettó 5,3 milliárd forintért.Tenczer Gábor - Nézzen bele a Széll Kálmán tér titkolt elszámolásába! (Index.hu, 2016.05.10.) A felújítás több mint 400 napig tartott, a teret 2016. május 10-én nyitották meg. Tarlós István június 17-én hivatalosan is átadta.
Nem sokkal később kiderült, hogy a munkák egy részét felületesen végezték el: Már két nappal a használatbavétel után cserélni kellett a szökőkút vízellátó rendszerét.Ilyen nincs: két nap után javítani kell a Széll Kálmán teret - Magyar Narancs, 2016.05.12. A talaj vízáteresztő képességének problémái miatt az ide ültetett 180 fából számos néhány hónap múltán kiszáradt.Bohus Péter - Keddtől megint felújítják a Széll Kálmán teret, új fákat ültetnek (Index.hu, 2016.11.07.) A régi óra helyére került digitális kijelző – a kivitelező szerint azért, mert az eredeti tervekkel ellentétben az oszlopba zsúfolták a vezérlőszerkezetet – 2017. január-februárban nem, illetve megbízhatatlanul működött. A BKK cáfolta, hogy eredetileg a metró- vagy a kiszolgálóépületben akarták volna elhelyezni a vezérlést. Amíg nem működött a digitális kijelző, valaki analóg faliórát ragasztott a betonoszlopra. A BKK szerint február 8-ra megjavították az órát, ekkor néhány hetes próbaüzem kezdődött.
Képek az átépítésről
Az elkészült tér
Panorámaképek
Szobrok, szökőkutak Sellő szökőkút – 1980-ban avatták fel Makrisz Agamemnon görög származású képzőművész 6,5 méter magas alkotását, a tér 2015-ös átépítése alatt elkerült helyéről, majd restaurálás után került vissza Széll Kálmán szobor – egész alakos bronzszobor Tóth Dávid alkotása, 2019-ben avatták fel A 2015-ös felújítás során kialakított új szökőkút a metró kijáratánál Mekk Elek miniszobor – Kolodko Mihály nagyjából 15–20 cm-es alkotása, 2018-ban jelent meg a Vérmező út felé vezető lépcsőkorlát alján
Megjelenése a kultúrában A Hobo Blues Band - Moszkva tér blues című dala az 1980-as évek elejének a térre jellemző karaktereiről szól.Gatrai Szakács László - Moszkva tér blues (Indóház Online, 2015.01.17.)Hobo Bkues Band - Moszkva tér blues - zeneszöveg.hu A rendszerváltás idejéig a fiatalok hétvégente, a kora esti órákban a Moszkva téren találkoztak, hogy itt szerezzék be az információkat az aktuális házibulikról, ahogyan erről Török Ferenc Moszkva tér című 2001-ben bemutatott filmje is szól.
Jegyzetek
Források
Farkas Zsolt, Nagy Endre – Moszkva tér (Helytörténeti kiadvány, c3.hu Eklektika Klub) Markó György – A Kalef (ekultura.hu, 2007.09.27.)
A Széll Kálmán tér (Fővárosi blog, 2011. május 28.) Hampage: A Moszkva tér Papp Géza – A vasbeton legyező (hg.hu, 2008.10.28.) Mi változik a Széll Kálmán téren? (index.hu) Népszabadság Online: Mától eltakarították a Moszkva teret, a lakók mehetnek a hivatalba – Népszabadság Online
Hárommilliárdból szabadul meg a 60-as évek hangulatától a volt Moszkva tér (origo.hu, 2011. június 7.) Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
További információk A Kalef - A Moszkva téri galeri - Kisfaludy András dokumentumfilmje a Youtube-on (2006)