Reviczky Gyula

Reviczky Gyula Kálmán József Kalazancius (Vitkóc, 1855. április 9. – Budapest, 1889. július 11.) magyar költő, író.

Élete A főnemesi Reviczky család sarjaként, házasságon és örökségen kívüli gyermekként született. Anyja Balek Veronika árvai szolgálólány volt, de a keresztelését követően el kellett hagynia a fiát, akit törvényesítettek. Mostohaanyja Zmeskál Judit három éves korában elhunyt. Örökségét vitkóci és bobrovniki birtokait gyámja, édesapja Reviczky Kálmán jelzálog teher törlesztésére költötte. Az árvaszéknek azt javasolta, adják el a birtokokat, majd a kapott pénzt elherdálta. Fiát Alsókubinba küldte nagynénjéhez Koroda Klementinhez. Ott kezdte elemi iskoláit a Koroda család nevelésében, majd 10 éves koráig Lévára került a Boronkay családhoz. Ekkor apja kénytelen volt magához venni, de a lecsúszott családapa és mostohája nem törődtek vele. Apja végül újabb pénzösszeghez jutott, s ekkor Bécsbe költözött, folytatva költekező életmódját. Fiát hátrahagyva, önálló életet tudott élni. Végül az apja külön lakását megvonva, ismét a Koroda családra bízta fiát. Gyula a főgimnáziumot Pozsonyban végezte el, ahol az önképző kör igazgató választmányi tagja volt, s kitüntetéssel tett érettségit 1873-ban. Tanára Kolmár József irányította egyéniségét költői pályájának kezdetén. Itt ismerkedett meg szerelmével, Lajkával, a kékruhás lánnyal, hozzá írta első szerelmi ciklusát.

Apja halála után kiderült, hogy neve nincs törvényesítve, örökséghez nem juthat, mert vagyonát az apja elpazarolta, nemesi származása is valótlan.

Azért, hogy meg tudjon élni, tanítónak szegődött úri családokhoz, később Budapesten újságírói állást kapott. Fordítással is foglalkozott, például Baudelaire-t először ő fordította magyarra, de fordította még Kleist, Nikolaus Lenau és Franz Grillparzer műveit is. A nagy színésznővel, Jászai Marival szerelmi viszonya volt. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. Hosszas betegeskedés után, 34 évesen tüdőbajban, Budapesten halt meg 1889. július 11-én.

A magyar szimbolizmus, a modern irodalom korai előfutára volt, jelentőségét halála után ismerték fel. Felfogásában a pozitivista determinizmus, a kereszténység és Schopenhauer eszméi ötvöződtek. A világ nyomora megváltoztathatatlan, egyetlen lehetőség a részvét, a megbocsátás és a belátó humor. Ebben az értelemben tekinti „humoristának” a legnagyobb emberbarátokat és művészeket: Jézust, Goethét, Buddhát, Arany Jánost, Lev Tolsztojt és másokat.

Gyerekkori barátja, Koroda Pál rendezte sajtó alá összes költeményeit.

Emlékezete 1918-ban emléktáblát küldtek Vitkócra a szülői házra, azonban ennek felavatására már nem kerülhetett sor. Az egykori cselédház Vitkócon, amelyben születhetett már feltételezhetően nem létezik.Mártonvölgyi László 1937: Zarándokúton a Kárpátok alatt. Nyitra, 107-113

Kötetei Ifjúságom. 1874–1883; Révai, Bp., 1883 Apai örökség; Morvay és Mérei Ny., Bp., 1884 Margit szerencséje. Regény; Gross, Győr, 1889 (Egyetemes könyvtár) Magány. Újabb költemények; Révai, Bp., 1889 Reviczky Gyula összes költeményei, 1-2.; sajtó alá rend. Korda Pál; Athenaeum, Bp., 1895 Auswahl von Gedichten; németre ford., bev. Naschér Simon; Lampel-Witt, Bp.–Lipcse, 1896 Edelény, a holtig hű szerető. Igaz história; ill. Feszty Árpád; Révai, Bp., 1898 (Jó könyvek a magyar nép számára) Reviczky Gyula prózai dolgozatai; sajtó alá rend. a Vörösmarty gimnázium Önképzőkörének közreműköd. Horváth Imre; Egyetemi Ny., Bp., 1940 (Magyar irodalmi ritkaságok) Reviczky válogatott munkái; vál., bev. Kozocsa Sándor; Magyar Népművelők Társasága, Bp., 1942 (Magyar klasszikusok) Reviczky Gyula összegyűjtött művei; sajtó alá rend., bev. Paku Imre; Athenaeum, Bp., 1944 Apai örökség; sajtó alá rend., előszó Féja Géza, ill. Fáy Dezső; Stádium Ny., Bp., 1944 (Nemzeti könyvtár) Kiss József, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő válogatott művei; sajtó alá rend., bev. Komlós Aladár; Szépirodalmi, Bp., 1955 (Magyar klasszikusok) Reviczky Gyula művei, 1-2.; sajtó alá rend. Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1969 Versek és műfordítások; sajtó alá rend., utószó Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1989 Edelény, a holtig hű szerető. Igaz história; ill. Feszty Árpád; szerk., utószó Laki Lukács László; Városi Könyvtár, Edelény, 1993 (Edelényi füzetek) [1898-as hasonmás kiadás] Kiss József–Reviczky Gyula–Komjáthy Jenőː Meg tudnék halni. Válogatott versek; Interpopulart, Szentendre, 1994 (Populart füzetek) Reviczky Gyula legszebb versei; Móra, Bp., 1995 (A magyar irodalom gyöngyszemei) Reviczky Gyula összes költeményei; szerk., utószó S. Varga Pál; Unikornis, Bp., 1996 (A magyar költészet kincsestára) Reviczky Gyula összes verse. Kritikai kiadás; sajtó alá rend., jegyz., előszó, mutatók Császtvay Tünde; Argumentum–OSZK, Bp., 2007 (Források az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből)

Főbb művei Jobáb házában (1875) A bánatból (1875) Osztályrészem (1877) Tavaszodik (1878) Arany Jánosnak (1878) Ősz felé (1878) A pozsonyi ligetben (1880) Jézus és a boldogság (1880) Magamról (1883) Századunk pesszimizmusa (1884) Pálma a Hortobágyon (1884) Apai örökség (1884) Edelény, a holtig hű szerető (1884) Altató (1885) Optimizmus, pesszimizmus (1887) Selyembogár (1888) Pán halála (1889) Magány (1889)

Források

Ki kicsoda a magyar irodalomban? (Tárogató könyvek)

További információk

Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka / Reviczky Gyula Reviczky Gyula összes költeménye (Verstár) MEK Reviczky Gyula összes költeményei (Magyar remekírók) MEK Reviczky Gyula prózai dolgozatai: I. (Magyar irodalmi ritkaságok) REAL-EOD Szerzői adatlapja a Molyon Megzenésített verse Jászai Mari is elhagyta Steiner Izidorː Reviczky Gyula költészete; Rákos Ny., Nagyvárad, 1905 Vende Margitː Reviczky Gyula pesszimizmusa; Minerva, Bp., 1905 Osváth Gedeon: Reviczky Gyula; Gombos Ny., Kolozsvár, 1905 Vende Margitː Reviczky Gyula mint nevelő; Székesfőváros Háziny., Bp., 1909 Paulovics Istvánː Reviczky Gyula; Franklin, Bp., 1910 Koller István: Vajda, Reviczky, Komjáthy; Botschar Ny., Beszterce, 1910 Barna Jánosː Reviczky Gyula vallásos költészete; Pázmány Ny., Szatmárnémeti, 1912 Riedl Frigyesː Vajda, Reviczky, Komjáthy; Egyetemi Ny., Bp., 1933 (Magyar irodalmi ritkaságok) Vajthó Lászlóː Reviczky Gyula; Egyetemi Ny., Bp., 1939 (Magyar írók) Koroda Miklósː A világ csak hangulat. Reviczky Gyula életének regénye; Singer-Wolfner, Bp., 1939 Komlós Aladárː Reviczky Gyula; Művelt Nép, Bp., 1955 (Irodalomtörténeti tanulmányok) Mezei Józsefː A szimbolista élmény kialakulása. Reviczky Gyula; Akadémiai, Bp., 1968 (Irodalomtörténeti könyvtár) Széles Kláraː Reviczky Gyula poétikája és az új magyar líra; Akadémiai, Bp., 1976

Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar műfordítók Gyula Kategória:1855-ben született személyek Kategória:1889-ben elhunyt személyek Kategória:Dettaiak Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek

Reviczky Gyula

Źródło i licencja