Az anyagmozgatás a logisztikai szervezés egyik része. Az anyagok átalakulása az anyagok mozgatása közben, vagy a két mozgás közötti szünetben valósul meg. Az anyagmozgatás technológiai lépések sorozata.
Alapfogalmak
termékegyed: a mozgatandó anyag egysége (például egy darab áru) teheregység: az anyagmozgatás legkisebb kezelési egysége; termékegyed, vagy belőlük képzett csomag rakományegység, vagy mozgatási egység: az anyagmozgatás alapegysége, a mozgatás céljára összerakott, kötegelt egységek, melyeket az anyagmozgató rendszer egy egységként kezel továbbítási egység: kifejezi, hogy hány rakományegység képezi egy-egy szállítás tárgyát egységrakomány: olyan rakományok, melyeket azonos méretre alakítottak ki az azonos kezelés céljából anyagmozgatási többszörös: megadja azt, hogy a késztermék egységsúlyára vonatkoztatva a gyártás során hányszoros súlyt kell megmozgatni anyagtöbbszörös: megadja, hogy a késztermék egységnyi súlyára vonatkoztatva mennyi anyagot kell megmozgatni (összetevői az alapanyag, a segédanyagok, a csomagolás és a szerszámok súlya) gyakorisági többszörös: a rakodási mozzanatok száma; akkor van szerepe, ha az anyag mozgatása nem egyszerien, hanem ismétlődően, ciklikusan történik anyagmozgatási ciklus: az anyagmozgatásból, valamint az újbóli kezdéshez szükséges tevékenységekből tevődik össze
Anyagmozgatási technológia
Az anyagmozgatás technológiája összetett tevékenység, kialakításakor több tudományterület eredményeit alkalmazzák. A leggyakrabban alkalmazott tudományterületek:
építészet: az épületek belső kialakításának, illetve meglévő épületek átépítésének megtervezése az anyagmozgatás racionalizálásának céljából munkavédelem: az anyagmozgatás tervezése a munkavédelem baleseti statisztikáinak elemzésével, szem előtt tartva az emberi biztonságot matematika, modellezés, operációkutatás: lineáris és dinamikus programozás, sorban állás, hálós tervezés, szimulációs eljárások
Gyártás tömegszerűségének anyagmozgatása
egyedi gyártás: általános célú anyagmozgató gépeket alkalmaznak, ezért műszakilag szabadpályás, rugalmas eszközöket igényel sorozatgyártás: jelentős szerepe van az egységrakomány képzésnek, az anyagmozgatást gyakran szállítószalagok végzik tömeggyártás: beépített, stabil, kötöttpályás, specializált és nagy hatásfokú anyagmozgató eszközök alkalmazása
Különböző rendszerek anyagmozgatása
műhelyszerű gyártás: térbeli és időbeli megszakítottság (azonos műveletet végző berendezések egy helyen vannak összevonva), a műveletek között nagyok a szállítási távolságok folyamatos gyártási rendszer: az anyagmozgatás szabályozza és diktálja a ritmusát a rendszernek; fixpályás eszközök alkalmazása (például: vegyipar, olajipar)
Termelési fázisok anyagmozgatása
A vállalaton belüli anyagmozgatás egyik csoportosítási módszere, vizsgálja az alapanyagból késztermékké válás termelési fázisait.
szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás a tárolás anyagmozgatása üzemközi anyagmozgatás munkahelyközi anyagmozgatás munkahelyi anyagmozgatás
Szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás
Megteremti a vállalat és környezete anyagkapcsolatát. Jellemzője, hogy nagy tömegű, és sokféle anyag szállítása történik. Alapelvei:
a raktárak és a külső szállítási útvonalak távolságát minimálisra kell csökkenteni a külső és belső szállítások útvonalát szét kell választani egymástól (a balesetveszély csökkentése, a belső szállítási útvonalak tehermentesítése, a külső partnerek könnyebb tájékozódási lehetősége, a külső- és belső szállítási eszközök jelentős különbözősége) a rakodási, illetve fogadási felületek kialakításának
A külső szállításokhoz kapcsolódó anyagmozgatás kiemelt területe a rakodás. A logisztika feladata, hogy a szállítóktól nem egy időben és egyenletes mennyiségben érkező árukat a teljesítményigényüknek megfelelő módszerrel raktározzák. Az átlagértékre tervezett rakodási módszer az esetek nagy százalékában (gyakran 50%) idéz elő kapacitáshiányt, ami többletköltséget okoz. A maximumértékre beállított rakodási módszer 100%-os biztonságot nyújt, azonban munkaerő kihasználtsága nem megfelelő, nem hatékony. Az anyagmozgatási technológiában a rakodási kapacitást általában az átlagértékre tervezett és a maximumértékre beállított módszer átlagának értékére állítják be.
Tárolás anyagmozgatása
A tárolás az anyagmozgatás folyamatának megszakítása. A tároláshoz kapcsolódó anyagmozgatás a betárolásnál, a kitárolásnál, illetve az átrendezésnél történik. A raktározás az anyagmozgatás szempontjából pufferelésnek, időbeli és térbeli kiegyenlítőnek tekintendő.
A helykihasználás vizsgálatánál figyelembe veszik az alapterület, az alapfelület és az alaptér nagyfokú kihasználásának lehetőségeit. A tárolt anyagok elhelyezésének egyik alapelve a gyors elérhetőség, mely egyes esetekben ellentmond a helykihasználás szabályainak.
A tárolás miatti anyagmozgatás minimalizálásának céljából a gyakran ki- és betárolt anyagokat a FIFO elv (angol mozaikszó: First In First Out; jelentése: Elsőként be – elsőként ki) szerint tárolják.
A raktározás során kiemelt fontosságú az anyag állagának megóvása. Ezt raktározás közben a megfelelő fizikai körülmények, míg ki- és betározás közben a technológia garantálja. Az állagmegóváshoz tartoznak a különböző higiéniás, és egyéb szabályok, ajánlások betartása is.
Ha raktári anyagmozgatás ergonómiai és munkavédelmi környezete nem megfelelő az ott dolgozók részére, akkor a fellépő negatív hatásokat kompenzálni szükséges (például megfelelő öltözékkel, védőeszközökkel stb.).
Az anyagtárolás technikai megoldásai:
polcrendszer: megfelelő kihasználásához lényeges az elrendezés; nagyfokú térkihasználás csak elmozdítható polcrendszerrel valósítható meg tartálypark: egyedi tartályos tárolási rendszer, veszélyes anyagok tárolásakor kiemelt jelentőségű biztonságtechnikai tényező ömlesztett anyagok: a térkihasználást a rézsűszög határozza meg, hatékonysága falazatokkal növelhető automata magasraktár: az egyik legkorszerűbb tárolási forma, megfelelő térkihasználást biztosít, számítógépes rendszer irányítja
A nyilvántartási rendszer olyan naprakészen tartott adatbázis, amely előírásai szerint kerülnek ki- és betárolásra az anyagmozgatásban részt vevő anyagok.
fixhelyes elrendezés: mindegyik anyagnak fix helye van a raktárban; előnye, hogy bizonyos idő után az anyagmozgatásban résztvevők megtanulják egy-egy anyag tárolási helyét; hátránya, hogy a raktári anyagmozgást nem minimalizálja, felesleges anyagmozgást generál szabadhelyes elrendezés: az újonnan beérkező anyagok mindig a legközelebbi szabad helyre kerülnek, előnye a jó helykihasználás, és a minimális anyagmozgatás
Anyagmozgató gépek és eszközök
Az anyagmozgatás elméleti folyamatait a gyakorlatban különféle célgépek és berendezések valósítják meg. Ezen eszközök biztosítják az anyagok, teher- és rakományegységek fizikai mozgatását a termelési, logisztikai és építőipari folyamatok során.Emeléstechnikai & Anyagmozgatás információs portál, mechepit.com (Hozzáférés: 2025. november 11.) A gépek kiválasztása a mozgatási feladat jellegétől, a teher tömegétől és méretétől, valamint a munkakörnyezet adottságaitól függ. A főbb gépcsoportok a következők:
Targoncák
A targoncák az üzemen belüli és raktári horizontális anyagmozgatás alapvető eszközei. Elsődleges feladatuk a raklapos vagy egyedi teheregységek emelése, szállítása és pozicionálása, jellemzően rövidebb távolságokon.
Homlokvillás targoncák: A legelterjedtebb típus, amelyet kamionok le- és felrakodására, valamint általános raktári feladatokra alkalmaznak. Tolóoszlopos targoncák: Magasraktári környezetben használatosak, ahol a szűk folyosók és a nagy emelési magasság a jellemző. Kialakításuk jó manőverezhetőséget tesz lehetővé. Teleszkópos rakodók: Változtatható kinyúlású gémszerkezetük révén nemcsak emelni, hanem nagyobb távolságra és magasságba is képesek anyagot juttatni. Elterjedten alkalmazzák az építőiparban és a mezőgazdaságban.
Daruk és emelőgépek
A daruk és emelőberendezések a vertikális, valamint a nagy tömegű terhek mozgatásának kulcsfontosságú eszközei. Míg egyes típusok rögzített helyen működnek, mások mobilis kialakításúak.
Híddaruk és portáldaruk: Gyártócsarnokok, üzemek és raktárak fixen telepített emelőberendezései. Kötött pályán mozogva képesek a teljes munkaterületet lefedni, nehéz gépalkatrészeket vagy késztermékeket mozgatva. Toronydaruk: Az építőipar jellegzetes gépei, amelyek a szerkezeti elemek és építőanyagok nagy magasságba történő emelését végzik. Autódaruk és mobildaruk: Gumikerekes vagy lánctalpas alvázra szerelt, változó helyszíneken bevethető gépek. Alkalmazásuk projektjellegű, például géptelepítési vagy építőipari emelési feladatoknál. Pókdaruk: Kis méretű, kompakt emelőgépek, amelyeket nehezen hozzáférhető, szűk helyeken vagy beltérben, korlátozott teherbírású födémeken használnak.
Folyamatos működésű szállítóberendezések
A tömeggyártásban és az ömlesztett áruk kezelésében a folyamatos anyagáramlást biztosító rendszerek játsszák a fő szerepet. Ezek a berendezések fix pályán, állandó vagy változtatható sebességgel továbbítják az anyagot. Jellemző képviselőik a szállítószalagok és a görgős pályák.
Automatizált rendszerek
A modern logisztikai központokban és gyártóüzemekben egyre gyakrabban jelennek meg az emberi beavatkozás nélkül működő anyagmozgató rendszerek. Az önvezető targoncák (AGV) és az autonóm mobil robotok (AMR) előre programozott útvonalakon vagy szenzorok segítségével tájékozódva végzik a szállítási feladatokat, növelve a folyamatok eredményességét és csökkentve a hibalehetőségeket.
Az anyagmozgatás szerepe iparáganként
Az anyagmozgatási rendszerek és technológiák iparáganként eltérő kihívásokra adnak választ. A felhasznált géppark és a folyamatok szervezése az adott szektor egyedi igényeihez igazodik.
Építőipar: A szektorban a vertikális logisztika és a nehéz, gyakran egyedi méretű szerkezeti elemek (pl. födémgerendák, acélszerkezetek) mozgatása a meghatározó. A munkaterület folyamatosan változik, ami adaptálható gépeket, például toronydarukat, autódarukat és teleszkópos rakodókat igényel. Gyártás és gépipar: Itt az anyagmozgatás a termelési folyamat szerves része. A feladatok a nyersanyagok gyártósorhoz juttatásától a félkész termékek munkaállomások közötti mozgatásán át a késztermékek raktárba szállításáig terjednek. A csarnokon belüli nehéz terhek mozgatását jellemzően híddarukkal, míg a raklapos áruk szállítását targoncákkal oldják meg. Raktározás és logisztika: Ebben az ágazatban a sebesség és a helykihasználás optimalizálása a fő cél. A modern logisztikai központokban a magasraktári állványrendszerek kiszolgálása tolóoszlopos targoncákkal, a kamionok rakodása pedig homlokvillás targoncákkal történik. A folyamatokat komplex raktárirányítási szoftverek (WMS) felügyelik. Energetika: Az energetikai szektor projektjeit a rendkívül nagy tömegű és méretű komponensek mozgatása jellemzi. Ilyen feladat egy szélturbina lapátjainak vagy egy erőművi transzformátorának a helyére emelése. Ezeket a műveleteket speciális, nagy teherbírású lánctalpas vagy mobildarukkal hajtják végre, szigorú üzembiztonsági előírások mellett.
Anyagmozgatás időszükséglete
Az időszükséglet meghatározásánál az anyagmozgatás folyamatainak (rakodás, továbbítás, tárolás) időszakaszait veszik figyelembe. Ezen időszakaszokhoz tartozó idők meghatározása történhet becsléssel, számítással, vagy elemi időállandók figyelembevételével.
Anyagfolyamat elemzése
út-idő diagram: az idő függvényében a munkatárgy, vagy a szállított áru által megtett út ábrázolása oszlopdiagram: az oszlopok területe az összes elvégzett rakodási munkával egyenlő, mely elosztva az időtartam hosszával, megkapható az átlagos rakodási teljesítményigény gantt-diagram: megmutatja, hogy egy-egy ciklus különböző műveletei mennyi ideig tartanak, segítségével elemezhető, hogy mely műveleteknél történő beavatkozással lehet lényeges időcsökkenést elérni