Bugát Pál (Gyöngyös, 1793. április 12.Gyöngyösi Sasrlós Boldogasszony< római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1793. év. – Pest, 1865. július 9.) orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja, nyelvújító, a magyar orvosi nyelv egyik megteremtője. 1841-től 1844-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke. Baloghy József áldozópap unokaöccse.Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 15. szám (1841) 234. old.
Életpályája Bugát (Bukát) János szegény sorsú szabómester és Balog Terézia házasságából született. A gimnázium alsó osztályait szülővárosában fejezte be 1807-ben, a felsőbbeket pedig Egerben, 1811-ben. Ezt követően elvégezte a pesti orvostudományi egyetemet, ahol 1816-ban diplomázott, 1818. december 21-én orvossá, 1820. január 8-án pedig szemészorvossá avatták.
Több évig tanársegéd volt, majd 1823-ban Bakabányán kapott orvosi állást. 1824. január 10-én az orvosi kar jegyzőjévé választották, s ezért ismét Pestre költözött. Még 1824 áprilisában Selmec- és Bélabánya főorvosává nevezték ki. 1824. október 5-én pedig a pesti egyetemre, az elméleti orvostudományoknak a sebészek számára rendelt tanszékére habilitálták, és azt november 9-én foglalta el, itt működött 24 évig.
1844-ben kezdett el finnül tanulni, mivel foglalkoztatta a magyar nyelv rokonságának kérdése. 1846-ban azzal a kéréssel fordult a Magyar Tudós Társasághoz, hogy adjon neki anyagi támogatást a finn és lapp nyelv tanulmányozásához és támogassa egy hosszabb stockholmi és helsingforsi útját. A Társaságtól kapott elutasítása után kérelmével a Magyar Királyi Helytartótanácshoz fordult, amely 1846. június 9-én engedélyezte Bugát tervét, valamint ahhoz számára négyhavi fizetett szabadságot hagyott jóvá. Végül a tervezett északi tanulmányút mégis elmaradt, aminek okát az utókor nem tudta felkutatni.KAPRONCZAY Károly: Magyar-baltikumi orvosi kapcsolatok. In: Kapcsolatok Magyarország és Európa más részei között a tudományok, a technika és az orvoslás történetében (a 2001. évi ankét anyaga) 2002. 171-174. o. http://real-eod.mtak.hu/6253/1/Tanulmanyok_2002_38_Kapronczay_Magyar_baltikumi_orvosi_kapcsolatok.pdfSZÁLLÁSI Árpád: Orvostörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok. II. rész. http://real.mtak.hu/79581/2/SZALLASI.OSSZES.2.pdf Bugát Pál elsőként szorgalmazta 1846-ban finn tanszék felállítását a pesti egyetemen.BERECZKI Gábor: Hunok Svájcban és egy lépéstévesztés. In: Ünnepi könyv Bereczki Gábor 70. születésnapja tiszteletére. 1998. 173-177. o. https://core.ac.uk/download/pdf/51306996.pdf
1848-ban, a honvédelmi bizottmány kormánya alatt Magyarország főorvosává nevezték ki. 1849-ben ő is követte a magyar kormányt Debrecenbe, és részt vett a honvédelmi bizottmány ülésein. A szabadságharcban vállalt szerepe miatt annak bukása után bujdosni kényszerült, megfosztották minden rangjától, tisztségétől, a katedrájától és a nyugdíjától is. Végül kegyelmet kapott. Idejét Budán töltötte, többnyire nyelvészeti búvárkodással, tanulta a finn és a török nyelvet, kertészkedett, és orvosi gyakorlatot is folytatott. Közéleti visszatérését csak 1861-ben engedélyezték.BŐSZE Péter, KAPRONCZAY Károly: Bugát Pál munkássága. In: MAGYAR ORVOSI NYELV, 13 (2). 104-123. o. http://real.mtak.hu/19480/1/MONY_2013_02_Bugat__Bosze__u_103755.273549.pdf bélyeg|250px|Bugát Pál emlékszoba a gyöngyösi Mátra Múzeumban
Mivel nem volt gyermeke, nyolc csángó magyar fiút fogadott háztartásába, akiket saját költségén taníttatott és neveltetett.
1830. november 17-én választották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének eszméjét ő vetette fel az Orvosi TárOrvosi Tár, 1840. 185-202. I. című folyóiratban. Ennek első gyűlésén 1841 májusában alapították megOrvosi Tár 1841. II. 241. l. a Természettudományi Társulatot, melynek alapító tagjaként 1000 aranyforintot adományozott. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók első négy gyűlésén alelnök volt (1841–43), és kiadott „Munkálatait” is ő szerkesztette. Ismeretes, hogy igen sok műszót alkotott, tőle ered a mai orvosi irodalomban általában használt szavak nagy része.
Toldy Ferenc tartott fölötte gyászbeszédet 1865. július 11-én.
Arcképe kőnyomatban Rohn és Grund által Pesten, 1866-ban a Magyar Orvosok és Term. Munkálatai XI. kötetében, névaláírása pedig a Vasárnapi Ujság 1889. 44. számában jelent meg.
Munkái
Dissertatio inaug. medica sistens enkephalitidem. Pesthini, 1818 Az egészséges emberi test boncztudományának alapvonalai. Hempel után németből ford. és boncztudományi szótárral ellátva. Uo. 1828. Két kötet Közönséges kórtudomány. Uo. 1830 Éptan. Tanítványai számára. Uo. 1830 Hahnemann Organon-a (Életműve) a gyógyművészségnek vagyis Hahnemann Sámuel Homoeopathiája. Magyarítva. Uo. 1830 Igazítás: a tudományok és mesterségek közönséges Tára (Conversations-Lexikon) iránt és abban kiadott agyvelő czikkelyről Balogh Pál észrevételére. Uo. 1830 (Különny. a Tudom. Gyűjteményből) Magyar-deák és deák-magyar orvosi szókönyv. Uo. 1833 (Schedel Ferenccel együtt) Sebészség, , , Chelius után ford. Uo. 1836–44. Négy kötet. (Ism. Figyelmező 1836) bélyegkép|jobbra|250px|Bugát Pál sírja Budapesten. Kerepesi temető: J. 169. Csontos László szobrász alkotása Tapasztalati természettudomány Tscharner után ford. Uo. 1836–37. Két kötet Kisded sebészi eszköztár. Fritze után ford. Uo. 1837 (Flór Ferenccel együtt) A nevezetesebb sebészi véres műtétek. Fritze után latin és magyar nyelven kiadta. Uo. 1839 Magyarországi orvosrend névsora. I. év. Uo. 1840 (Flór Ferenccel együtt) Gyógyszerek árszabása. Uo. 1843 Természettudományi szóhalmaz. Buda, 1844 (V. Ferdinánd királynak van ajánlva, ki a szerzőt gyémántos gyűrűvel jutalmazta) Phonologiai eszméi. Uo. 1854
Orvosi cikkei az általa szerkesztett Orvosi Tárban (1831–1848), Akadémia Évk. (II. V. 1835. 1842. Emlékbeszéd Schuster János felett), Orvosok és Term. Munk. (1842. 1846.); Faragó János szobrász életrajza a Magyar Sajtóban (1857. 109. sz.), Természetrajzi és gazdasági cikkei a Tudományos Tárban (1838–39) és az Akadémiai Értesítőben (1850–56) jelentek meg. A bonctudományi műszavakról (Uo. 1829. II–VII.) és a kézművesi műszavakról a Vasárnapi Ujságban (1858) jelentek meg cikkei. Az akadémia Zsebszótára szerkesztésében is részt vett.
Szerkesztette az Orvosi Tárt Schedel Ferenccel (1831–33), azután Flór Ferenccel 1848-ig. Több kötetre terjedő nyelvészeti kéziratait a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta.
Emlékezete
2021 óta nevét viseli az 544618 Bugátpál kisbolygó. Szobra a róla elnevezett Székesfehérvári SZC Bugát Pál (egészségügyi) Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának aulájában tekinthető meg. Róla van elnevezve a Gyöngyösi Bugát Pál Kórház.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Köztisztviselők az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Kategória:Gyöngyösiek Kategória:1793-ban született személyek Kategória:1865-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el