Ódor László (Mikosszéplak, 1938. január 20. – Budapest, 2022. szeptember 10.A Budapest XI. ker. Polgármesteri Hivatal által kiállított 2409846. sz. halotti anyakönyvi kivonat) magyar geológus.

Tanulmányai A budapesti Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett 1956-ban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának (ELTE TTK) geológus szakán folytatta tanulmányait és szerzett 1961-ben geológusi oklevelet. Szakdolgozatát a Karancs-hegység kőzettani vizsgálatáról írta. Egyetemi évei során már bekapcsolódott a tudományos diákköri munkába és az Ásványtani Tanszéken demonstrátorként is dolgozott. Végzés után az Ásványtani Tanszéken maradt és tanársegédként a hallgatók ásványtani gyakorlatát és szakmai kirándulásait vezette.

Tudományos munkássága

1964-ben ösztöndíjjal továbbképzésre az USA-ba utazott és a Minneapolisi Egyetemen ásványtan-kristálytani, geokémiai előadásokat hallgatott, miközben a nem geológus hallgatóknak vezetett gyakorlatokat. 1965 nyarán tért vissza az ELTE TTK Ásványtani Tanszékére.

1966 januárjában, az Országos Ritkafém-kutató Csoport megalakulásakor átkerült a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Geokémiai Osztályára. Itt megismerkedett mind a magmás, mind az üledékes kőzetek geokémiai kutatási, feldolgozási módszereivel.

1968-ban a Mongol–Magyar Geológiai Expedíció tagjaként egy évet töltött Kelet-Mongóliában. A 18 000 km²-nyi kutatási területen az 1:200 000 méretarányú földtani térképezés során gyakorlatot szerzett a légifényképek értékelésében, a terepi térképszerkesztési munkákban. Hazatérve részt vett az Országos Ritkafémkutató Program befejező munkálataiban.

Szakmai munkáját 1972 januárjától a MÁFI Síkvidéki Osztályán folytatta, ahol az 1:100 000 méretarányú Alföld-térképezésben vett részt, foglalkozott a jelenkori üledékképződési problémákkal és a légifényképek síkvidéki felhasználási lehetőségeivel. Később az intézetben megalakuló Alkalmazott Földtani Csoportba került, ahol az OKGT megrendelésére a Dunántúli-középhegység, majd a Mecsek hegység és környezete szénhidrogén-prognosztikai értékelését végezték el. Elsősorban a szénhidrogén-keletkezés és -migráció szerves geokémiai és földtani problémáival, valamint a CH prognózis módszereivel és lehetőségeivel foglalkoztak e munka során. 1976-ban a MÁFI-ban rendezték meg a Nemzetközi Hidrogeológiai Konferenciát (IAH–IAHS), az előkészítés és a lebonyolítás során a szervezőbizottság titkáraként tevékenykedett.

1980 januárjától a MÁFI Középhegységi Osztályára került. A feladat a Velencei-hegység Balatonfő területe komplex földtani megkutatása volt. Foglalkozott a geokémiai-metallometriai felvételek értékelésével, a légifényképek alkalmazásával, részt vett a terepi felvételi munkában, a térképező és szerkezetkutató fúrások feldolgozásában, értelmezésében és a területen található ércesedés vizsgálatában.

1988-ban átkerült a MÁFI Geokémiai Osztályára, ahol kezdetben agrogeokémiai vizsgálatokkal foglalkozott, majd 1989-től részt vett a Tokaji-hegység áttekintő geokémiai felvételében és a Füzérradvány térségében folyó részletező geokémiai szelvényezésben. Ezzel párhuzamosan szénhidrogénföldtani (a földgázprognózis térfogat-genetikai módszere) tárgyú munkát is végezett.

1991-ben indult a MÁFI-ban a Geokémiai felvételek projekt, ennek vezetésével bízták meg. Tárgya az ország felszíni képződményeinek geokémiai kutatása. A projekt általános céljai között a legfontosabbak: a felszín környezet-geokémiai állapot átvizsgálata áttekintő és részletes felvételek alapján, geokémiai jellemzés készítése a vizsgált területekre, a geokémiai háttér (alapszint) meghatározása, az ország áttekintő geokémiai térképének elkészítése, a rejtett ércesedések lehetőség szerinti kimutatása részletesebb vizsgálatokkal.

1993-tól geológiai tárgyú ismeretterjesztő szócikkeket írt a Magyar nagylexikon, a Környezet- és természetvédelmi lexikon és a Környezetvédelmi lexikon számára.

Az ország geokémiai térképének utómunkálatai (magyarázó, terepi ellenőrző vizsgálatok) 1996-ban befejeződtek, a kéziratos térképsorozatot és a legfontosabb geokémiai paramétereket átadták a felhasználóknak. Az utómunkálatok közül a következők jelentősebbek: publikáció elkészítése a Journal of Geochemical Exploration számára, népszerűsítő, tájékoztató anyag készítése internetes felhasználáshoz („Magyarország geokémiai atlasza”, „Magyarország geokémiai nagytájai”) és az országos felvétel bizonyos anomáliáinak terepi ellenőrzése. Ez utóbbi munka során a Duna–Tisza köze déli része ártereinek megismételt mintázása nagy arzénkoncentrációkat igazolt. Megvizsgálták a recski ércbánya feletti és alatti vízfolyások ártéri üledékeinek szennyezettségét is. A külső szerződéses munkáikban sikerült hasznosítani az ártéri üledékekről szerzett ismereteiket. A kis mintázási sűrűségű országos felvétel csatlakozik a Global Geochemical Baseline (IGCP 360) projekt munkálataihoz és a Nyugat-európai Földtani Intézetek (WEGS, ill. FOREGS Geochemical Task Force) geokémiai térképezési kezdeményezéseihez. A FOREGS keretében 1998-ban került sor egy nagyszabású, referenciaként szolgáló, több közegre kiterjedő mintázás elvégzésére.

1997-ben befejezték a patakhordalék-felvétel terepi munkáit. Elkészült a Zempléni-hegység, a Mátra és a Börzsöny–Dunazug–Pilis–Budai-hegység előzetes kutatási jelentése. Megkezdték a Bükk és az Aggteleki-karszt elemzési eredményeit és feldolgozását. A zárójelentés előkészületeként megszerkesztették számos részterület végső, digitális alaptérképét. Számos eredményt publikáltak az újra induló Földtani Kutatásban. Vizsgálták az ércbányászathoz kapcsolódó környezeti ártalmakat (Börzsöny, Mátra, Zemplén).

2000-ben ment nyugdíjba, ezt követőleg még egyéni vállalkozóként dolgozott a MÁFI Adattárában, majd 2006-tól 2014-ig a MOL Adattárában (adatbázis készítése megadott paraméterekre a kútkönyvek alapján).

Publikációi

Ódor L. 1962: A Karancs-hegység kőzettani és földtani viszonyai. Földtani Közlöny, XCII . pp. 387–399. Ódor L., Szeredai L., 1964: A velencei-hegységbeli lászlótanyai fluorit ásványtani vizsgálata. Földtani Közlöny, XCIV. pp. 75–82. Földváriné Vogl Mária, Böjtösné Varrók Kornélia, Csalagovits Imre, Jámbor Áron, Nagy, Béla, Ódor László, Vető István, Víg Aladárné: Az országos területi ritkafémkutatás 1966. évi eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1966. Előzetes jelentés. pp. 119–161. , 43 p. (1966) Földváriné Vogl Mária, Böjtösné Varrók Kornélia, Csalagovits Imre, Ódor László, Vető István, Nagy Béla: Az országos területi ritkafémkutatás 1967. évi eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1967. Előzetes jelentés. pp. 143–159. , 17 p. (1967) Ódor L. 1969: Jelentés a Balinka II. terület eocén barnakőszén-összletén végzett geokémiai vizsgálatokról. Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1967. évről., pp. 315–345. Ódor L. 1971: A dunántúli eocén kőszenek Be tartalmáról. Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1969. évről. pp. 123–132. Ódor L., 1974: A légifényképek alkalmazása a hajdúnánási terület 1: 100 000-es földtani térképezésénél. Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1972. évről. pp. 125–133. Horváth I., Ódor L. 1975: A légifényképek segítségével elkülönített földtani területegységek. - Az Alföld földtani atlasza – Tiszafüred. Magyar Állami Földtani Intézet, 1975. Horváth I., Ódor L. 1976: A tiszafüredi 100 000-es térképlap légifénykép-anyagának földtani értékelése. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1974. évről, pp. 115–123. Horváth I., Ódor L., 1976: Geological and hydrogeological features of the meander belt and fluviatile cycle of the river Tisza (Hungary). – International Hydrogeological Conference (IAH –AIH) – Hydrology of Great Sedimentary Basins – Abstracts, Budapest. 1976, pp. 89–92. Horváth I., Ódor L. 1977: A Tisza meanderövének és üledékciklusának néhány földtani jellegzetessége. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1975. évről, pp. 113–126. Dudko A., Ódor L., 1980: A betemetődési mélység és a kompakciós víz mennyiségének becslése a térfogatsúly értékek segítségével (Dunántúli Középhegység). Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1978. évről. pp. 291–301. Horváth I., Ódor L., Dudko A., Daridáné Tichy M., Bihari D. 1981: A Dunántúli–középhegység és környéke szénhidrogén-földtani vizsgálata. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1979. évről, pp. 267–281. Ódor L., Dudko A., Gyalog L.,1982: A Velencei-hegység északkeleti részének metallometriai értékelése. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1980. évről. pp. 229–243. Horváth I., Ódor L., Dudko A., Daridáné Tichy M., Bihari D. 1982: A Mecsek–Villányi-hegység és környéke szénhidrogén–földtani értékelése. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1980. évről, pp. 229–242. Ódor L., Daridáné Tichy M., Gyalog L., Horváth I. 1983: Intruzív breccsák a Velencei–hegység északkeleti részén. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1981. évről, pp. 389–411. Horváth I., Daridáné Tichy M., Ódor L. 1983: Magnezittartalmú dolomitos karbonatit (beforszit) telérkőzet a Velencei–hegységből. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1981. évről, pp. 369–388. Gyalog L, Ódor L., 1983: Felső-pannóniai bázisképződmények a Velencei-hegység keleti részén. Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1981. évről. pp. 413–423. Horváth, I., Ódor, L. 1984: Alkaline ultrabasic rocks and associated silicocarbonatites in the NE part of the Transdanubian Mts. (Hungary). – Mineralia Slovaca 16 (1), pp. 115–119. Horváth, I., Dudko, A., Ódor, L., Bérczi, J., Dobossy, G. 1985: Alkaline ultrabasic rocks in the NE part of the Transdanubian Mts. (Hungary). – Proceeding reports of the XIIIth Congress of Carpatho–Balkan Geological Association 1985. part I, Sect. 3, Magmatism and Metamorphism. Poland, Cracow. Sept. 5–10, pp. 376–377. Horváth, I., Ódor, L., Dudko, A. 1987: Upper Cretaceous lamprophyres in the Transdanubian Mts. (Hungary). – 5th Meeting of European Geological Societies „Orogeny, Magmatism and Metallogeny in Europe”. Dubrovnik, 1987. p. 44. Horváth, I., Ódor, L., Ó. Kovács, L. 1987: Upper Carboniferous granitic magmatism and its metallogenetic evaluation. – 5th Meeting of European Geological Societies „Orogeny, Magmatism and Metallogeny in Europe”. Dubrovnik, 1987. p. 43. Tichy M., Ódor L. 1987: Paleogene andesitic magmatism and metallogeny, Velence Hills, Hungary. – 5th Meeting of European Geological Societies „Orogeny, Magmatism and Metallogeny in Europe”. Dubrovnik, 1987. p. 87. Horváth I., Ódor L. 1989: A Polgárdi Mészkő Formáció kontakt–metamorf és metaszomatikus jelenségei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1987. évről, pp. 137–143 Horváth I., Ódor L., Ó. Kovács L. 1989: A Velencei–hegységi gránit metallogéniai sajátosságai. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1987. évről, pp. 349–366. Vető I., Ó. Kovács L., Horváth I., Ódor L., 1989: Effect of Maturation History and Dissolution of Methane on Gas Migration in an Originally Lean Molasse Basin – Computer Modelling for Pannonian Basin. – p. 1162. AAPG Rocky Mountain Section Meeting, Oct. 1-4. 1989. Albuqueque, New Mexico, Abstracts – AAPG Bull. vol. 73. No. 9. Ó. Kovács, L., Hartikainen, A., Ódor, L., Horváth, I., Fügedi, U. 1991: Regional geochemical survey in the Tokaj–Mts, Hungary. – Abstract of International Symposium on Computer Application in Geoscience, Beijing, China, 1991. pp. 380–382. Ó. Kovács, L., Vető, I., Horváth, I., Ódor, L. 1992: Computer modelling for methane generation and migration. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1989. évről, pp. 573–586. Hartikainen, A., Horváth, I., Ódor, L., Ó. Kovács, L. and Csongrádi, J. 1992: Regional multimedia geochemical exploration for Au in the Tokaj Mountains, northeast Hungary. – Applied Geochemistry, Vol. 7., No. 6. pp. 533–547.