A Belgrádi Egyetem (szerbül Универзитет у Београду / Univerzitet u Beogradu) Szerbia legrégebbi és legfontosabb egyeteme. Több mint 89 000 hallgatóval és 4200 alkalmazottal jelenleg Délkelet-Európa legnagyobb egyeteme.
Az egyetem 31 karból és nyolc tudományos kutatóintézetből áll. A karok vagy tagozatok akadémiai jellemzőiktől függően öt csoportba vannak osztva: biotechnikai, társadalomtudományi, orvosi, természettudományi és matematikai karok, valamint műszaki tudományi karok.
Története Alapítása bélyegkép|264px|A Belgrádi Egyetem főépülete bélyegkép|264px|A Belgrádi Egyetemi Könyvtár bélyegkép|264px|Az egyetem 1890 körül bélyegkép|264px|Japánkert a belgrádi egyetem botanikus kertjében A mai belgrádi egyetem előfutára 1808-ra nyúlik vissza, amikor a középiskolát Dositej Obradović szerb felvilágosító alapította az első szerb felkelés során. Miután a felkelést 1813-ban leverték, kezdetben bezárták, és csak 1863-ban hozták létre újra a három technológiai, jogi és filozófiai karral. 1905. február 27-én a középiskolát hivatalosan egyetemmé alakították.
A 20. század első fele A Belgrádi Egyetem hatalmas növekedést és terjeszkedést ért meg a második világháború előtti években, különösen a második Jugoszlávia megalakulása után.
A 20. század második fele Az 1960-as és 1970-es években az egyetem jelentős regionális és nemzetközi oktatási intézménnyé fejlődött. Sok más országból érkező hallgatót képeztek itt. A szocialista Jugoszláviában az egyetemet tovább bővítették, ugyanakkor hatalmas állami és ideológiai befolyásnak volt kitéve.
Az 1980-as évek óta az egyetemi programok minősége az ország politikai instabilitása miatt romlott. Az ezt követő jugoszláviai háborúk miatt 1990-től egyre nagyobb volt a pénzhiány, és a minőség jelentősen visszaesett.
A Slobodan Milošević-kormány idején az egyetem külső politikai nyomással és a tudományos és közigazgatási autonómia hiányával szembesült. Az 1990-es évek közepétől a Belgrádi Egyetem a politikai ellenzék felismerhető központjává vált Szerbiában. Hatalmas kormányellenes tüntetéseket rendeztek a belgrádi hallgatók és professzorok. 1996 végén, 1997 elején terveket szőttek a Milošević-kormány ellen, aminek eredményeként 1998-ban létrehozták az Otpor hallgatói tiltakozó mozgalmat, amely nagyban hozzájárult a kormány 2000-es megdöntéséhez.
21. század Milošević bukásával, 2000. október 5-én fontos lépéseket tettek a tanítás lehetőségeinek és minőségének javítása érdekében. Az országban számos reform zajlott a felsőoktatásban. Azóta az egyetem nagy erőfeszítéseket tett belső struktúrájának javítására. A minőség ismét emelkedett, de még mindig van lemaradás.
A Belgrádi Egyetem alapító tagja a bloxberg – nemzetközi blokklánc tudományos konzorciumnak.
Belgrádi Egyetemi Könyvtár Az egyetemi könyvtár az egyetlen Carnegie könyvtár Közép- és Kelet-Európában.
Karok Építészeti Kar Építőmérnöki Kar Bányászati és Földtani Kar Pedagógiai és Ápolói kar Biológia Kar Kémia Kar Villamosmérnöki Kar Erdészeti Kar Földrajztudományi Kar Információs Rendszerek Kara Mezőgazdasági Kar Gépészmérnöki Kar Matematikai Kar Orvostudományi Kar Ortodox Teológiai Kar Gyógyszerésztudományi Kar Filológiai Kar Filozófiai Kar Fizikai Kar Fizikai Kémiai Kar Államtudományi Kar Jogi Kar Biztonsági Kar Sport- és Testnevelési Kar Fogorvostudományi Kar Műszaki Kar Bor városában Műszaki és Kohászati Kar Közlekedési Kar Állatorvostudományi Kar Gazdaságtudományi Kar Tanárképző Kar
Személyiségek Az egyetemhez számos ismert személyiség kapcsolódik, akik tanultak, kutattak vagy tanítottak benne.
Ezen személyek listája megtalálható a Belgrádi Egyetem híres embereinek listájában
1931-től két évig jogi karra járt Lazar Brankov, a Rajk-perben elítélt kommunista politikus.
További információk Hivatalos honlapja
Jegyzetek
Források Története az egyetem honlapján (angolul) Vezetői (angolul)
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek A Belgrádi Egyetem Matematikai Karának Csillagászati Tanszéke
Kategória:Egyetemek Kategória:Belgrád építményei Kategória:Az 1800-as években alapított oktatási intézmények