A népköztársaság a köztársaságok egyik sajátos formája, amelyet jelenlegi vagy korábbi baloldali vagy kommunista vezetésű államok használnak. Számos rövid életű szocialista állam alakult az I. világháborút követően, melyek magukat népköztársaságnak nevezték. Ezeknek a nagy részét az egykori Orosz Birodalom romjain hozták létre, melyet elsöpört az 1917-es októberi orosz forradalom. A II. világháborút követően is jöttek létre népköztársaságok, elsősorban a Szovjetunió által vezetett keleti blokk államai tartoztak ide. Jellemző volt rájuk az egypártrendszer, a centralizáltság és a szocialista típusú tervgazdaság.
Az elnevezés gyakorlatilag egybefonódott a szocialista államokkal és a marxizmushoz–leninizmushoz ragaszkodó kommunista országokkal, bár a használata nem csak az ilyen jellegű országokra jellemző.
Marxista–leninista népköztársaságok A történelem legelső népköztársasága az 1917-es oroszországi forradalmak után alakult. Az Ukrán Népköztársaság három éven keresztül létezett, majd a helyén létrejött az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság. Ezen kívül az egykori Orosz Birodalom területén több népköztársaság is formálódott, ilyen volt a Hívai Kánság és a Buharai Emírség területén 1920-ban megalapított Hivai Népi Szovjetköztársaság, illetve a Buharai Népi Szovjetköztársaság. 1921-ben megalakult a Tuvai Népköztársaság, amit 1924-ben a szomszédos Mongol Népköztársaság is követett. A II. világháborút követően a marxista-leninista elmélet fejlődése a népi demokráciák megjelenéséhez vezetett, amely megalapozta a szocializmushoz vezető utat olyan országokban is, ahol korábban többpártrendszer működött. Európában számos kelet-európai ország is ezen az úton indult el, melyek a következők voltak: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Románia. Ázsiában Kína és Észak-Korea vált népköztársasággá.
Közülük többen is szocialista államként határozták meg magukat az alkotmányaikban. Az 1960-as években Jugoszlávia és Románia az állam megnevezésében a nép előtagot lecserélte a szocialista jelzőre. Csehszlovákia ugyancsak felvette a szocialista nevet, mivel maga az ország 1948-ban lett népköztársaság, de soha nem használták hivatalosan ezt a megnevezést. Albánia nevében 1976 és 1991 között mind a szocialista, mind a nép elnevezés benne volt. Nyugaton viszont ezeket az országokat egyszerűen csak kommunista országoknak nevezték, annak ellenére, hogy egyik ország sem tartotta magát kommunistának, mivel a fejlődés szempontjából még nem érték el azt a szintet.
A korábban európaiak által gyarmatosított afrikai és ázsiai országok közül is többen választották a marxista-leninista utat, mint például Angola, Benin, Dél-Jemen, Etiópia, Kambodzsa, Kongó, Laosz, Mozambik. Az 1989-es kelet-közép-európai rendszerváltásokat követően Albánia, Bulgária, Magyarország és Lengyelország, illetve Ázsiában Mongólia elhagyták a népköztársaság megnevezést, mivel úgy gondolták, hogy teljesen egybeforrt a korábbi kommunista vezetéssel. Az államformát egyszerűen köztársaságra változtatták, amelyben a politikai rendszer alapját a liberális demokráciák adják. Nagyjából ugyanabban az időben az afrikai és ázsiai országok többsége is felhagyott a marxista–leninista szellemiséggel, melynek helyét a demokratikus szocializmus, illetve a szociáldemokrácia vette át.
Marxista–leninista népköztársaságok listája Kínai Népköztársaság (1949–) Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság (1975–) Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (1948–; szigorúan véve 1948–1960 között, 1960-tól dzsucse, a marxizmus–leninizmus továbbfejlesztett változata) Albán Népköztársaság (1946–1976), Albán Szocialista Népköztársaság (1976–1991) Angolai Népköztársaság (1975–1992) Benini Népköztársaság (1975–1990) Buharai Népi Szovjetköztársaság (1920–1925) Bolgár Népköztársaság (1946–1990) Kongói Népköztársaság (1969–1992) Etióp Népi Demokratikus Köztársaság (1987–1991) Magyar Népköztársaság (1949–1989) Kambodzsai Népköztársaság (1979–1989) Hivai Népi Szovjetköztársaság (1920–1925) Mongol Népköztársaság (1924–1992) Mozambiki Népköztársaság (1975–1990) Lengyel Népköztársaság (1952–1989) Román Népköztársaság (1947–1965) Tuvai Népköztársaság (1921–1944) Ukrán Népi Szovjetköztársaság (1917–1918) Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság (1967–1990) Jugoszláv Föderatív Népköztársaság (1945–1963)
Marxista–leninista utat követő országok, amelyeknek a nevében nem szerepel(t) a népköztársaság megnevezés: Kuba (1959–) Vietnámi Szocialista Köztársaság (1975–) Csehszlovák Szocialista Köztársaság (1948–1989) Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (1963–1991) Német Demokratikus Köztársaság (1949–1990) Román Szocialista Köztársaság (1965–1989) Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (1922–1991)
Nem marxista-leninista népköztársaságok A népköztársaság sok országban az I. világháború utáni szóhasználat szerint többpártrendszerre épülő, általános és titkos választójogon alapuló parlamentáris demokráciát jelentette. A megkülönböztetésnek fontos szerepe volt: Hangsúlyosan kifejezte, hogy a népköztársaság szemben áll az olyan klasszikus nyíltan elitista 19. századi politikai rendszerekkel, ahol csak egy vagyon és iskolai végzettséghez kötött cenzuson és nyílt szavazáson alapuló választás dönthetett a parlament összetételéről, és így az ország politikájáról.
Az I. világháborút követően számos forradalom zajlott le Európa országaiban, melynek eredményeként létrejött néhány rövid életű népköztársaság és ezek nem a bolsevista ideológia szellemiségében formálódtak. Az Orosz Birodalom felbomlása után alakult néhány olyan népköztársaság, mely nem a marxista-leninista szellemiségben született. Ilyen volt a Krími Népköztársaság és a Belarusz Népköztársaság vagy a szintén antibolsevik Kubáni Népköztársaság. A kis ideig fennálló Orosz Köztársaságból kivált az Ukrán Népköztársaság is, amely szembehelyezkedett az Ukrán Népi Szovjetköztársasággal.
Az Osztrák–Magyar Monarchia területén 1918-ban kikiáltották a Nyugat-Ukrán Népköztársaságot és megalakult a szintén rövid életű Magyar Népköztársaság is, melyet hamarosan felváltott a Magyarországi Tanácsköztársaság. Az 1918–19-es németországi forradalom hatására jött létre a Bajor Népköztársaság, amely szemben állt a Bajor Tanácsköztársasággal.
Az 1960-as, 1970-es években több egykori gyarmat nyerte el a függetlenségét és közülük nem egy felvette a népköztársaság nevet. Ide tartoztak Algéria, Banglades, Líbia és Zanzibár.
A 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai háború eredményeként létrejött két hivatalosan el nem ismert állam: a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság.
Nem marxista-leninista népköztársaságok listája A szocializmusra koncentráló államok: Algériai Népi Demokratikus Köztársaság (1962–) Bangladesi Népköztársaság (1971–)
Hivatalosan el nem ismert államok: Donyecki Népköztársaság (2014–) Luganszki Népköztársaság (2014–)
Történelmi, már nem létező államok: Belarusz Népköztársaság (1918–1919) Krími Népköztársaság (1917–1918) Magyar Népköztársaság (1918–1919) Koreai Népköztársaság (1945–1946) Kubáni Népköztársaság (1918–1920) Népi Szocialista Líbiai Arab Dzsamahiríja (1977–2011) Ukrán Népköztársaság (1917–1921; felváltotta az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság) Nyugat-Ukrán Népköztársaság (1918–1919; beolvadt az Ukrán Népköztársaságba) Zanzibári Népköztársaság (1963–1964)
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Köztársaság Szövetségi köztársaság A gyarmati rendszer felbomlása Szocialista államok listája Második világ Államszocializmus
Kategória:Államszerkezetek Kategória:Köztársaság