Magyar Imre (Losonc, 1910. október 14. – Budapest, 1984. május 25.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, író, az orvostudományok doktora (1962).

Élete Apja dr. Magyar Izsó államvasúti tisztviselő, anyja Deutsch Adél volt. A családja nagy része a Felvidékről származott. A nagyszülei már felvették a vidéki asszimilálódó zsidók szellemiségét. A losonci zsidó elemi iskolában kezdte tanulmányait, majd családjával a fővárosba költözött. Előbb a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Fiúgimnáziumának diákja lett, majd ötödikes korától átiratkozott a Kölcsey Ferenc Gimnáziumba. A numerus clausus ellenére 1928 szeptemberében a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi karának hallgatójává vált. Már középiskolás korától kezdve meghatározó volt életében az irodalom és a zene. Egyetemistaként számos novellát és verset írt, illetve a Vámossy Zoltán professzor védnöksége alatt álló zenekarban hegedült. 1934-ben kapta meg orvosi oklevelét és egyike volt a legjobb tizenöt diáknak. Pályafutását a Korányi Sándor által vezetett III. számú Belgyógyászati Klinikán kezdte fizetés nélküli gyakornokként. A professzort azonban nyugdíjazták és a klinikát is átszervezték, ezért 1936-tól a Stefánia úti Hetényi Géza és Baráth Jenő által alapított Szanatóriumban vállalt állást. Tudományos munkát nem folytathatott. 1940 és 1944 között négy alkalommal hívták be munkaszolgálatra: Szentkirályszabadjára, Gönyűre és máshová. A munkaszolgálatos évek alatt írta meg a Ruth című könyvét, amely 1972-ben jelent meg a Magvető Könyvkiadó gondozásában. A második világháború végét egy szerb munkaszolgálatos század orvosaként élte meg. Anyja és húga túlélték a holokausztot, azonban apját és családja nagy részét elvesztette. Az 1944-ben elhurcolt és halálba üldözött édesapja emlékének szentelte a Tanulságos utazás című könyvét. A háborús évekről, illetve a budapesti zsidóságról írta meg az Oly korban éltem én című művét. 1944 áprilisában házasságot kötött Fodor Évával, egy gazdag pesti ügyvéd lányával, akitől négy gyermeke született. 1945-től az I. számú Belgyógyászati Klinikán működött tanársegédként. Három évvel később magántanári képesítést szerzett, 1952-ben pedig kandidátusi címet kapott. 1960 és 1965 között az Orvostovábbképző Intézet I. számú Belgyógyászati Tanszékének professzora volt, illetve 1962-től az intézet igazgatója. 1965-ben kinevezték a Budapesti Orvostudományi Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának élére. 1980-ben nyugdíjazták. 1984. május 24-én gyomorrákban halt meg.

Számtalan tudományos társaság elnöke volt, így az újjáalakult Magyar Belgyógyász Társaságnak, a Magyar Diabetes Társaságnak, (amelynek életre hívója is volt), valamint a Magyar Gastroenterológiai Társaságnak elnöke. Tizenöt évig elnöke volt a TIT Budapesti Szervezete Egészségügyi Szakosztályának.

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Főbb művei

A máj és az epeutak. Élettan, kórtan, klinikum. Akadémiai Kiadó, (Budapest, 1956) Az epehólyag és az epeutak betegségei (Budapest, 1966) Kozmikus sértődés (tanulmányok, Budapest, 1968) Korányi Sándor (Budapest, 1970) Ruth (regény, Budapest, 1971) Judit (regény, Budapest, 1973) Rövid belgyógyászat (Budapest, 1975) A belgyógyászat alapvonalai (I-III., Petrányi Gyulával, Budapest, 1977) Az évszázad gyermeke (életrajzi regény, Budapest, 1980) Behrens doktor és társai (esszék, Budapest, 1980) Belbetegségek elkülönítő diagnózisa (Budapest, 1981) Az orvos és a beteg (Budapest, 1983) A kérdés (tanulmányok, visszaemlékezések, Budapest, 1984) „Oly korban éltem én…” (regény, Budapest, 1984) A máj, az epeutak és a hasnyálmirigy betegségei (Budapest, 1985)

Díjai, elismerései Hetényi Géza-emlékérem (1960) Német Demokratikus Köztársaság Érdemérme (1969) Munka Érdemrend arany fokozata (1980)

Emlékezete Emlékérem (Borsos Miklós alkotása) Szobor a Semmelweis Egyetem bejáratánál (Szanyi Borbála alkotása) Centánáriumi Évkönyv születésének 100. évfordulója alkalmából Dr. Magyar Imre Egészségügyi Alapítvány Magyar Imre-emlékérem: a Magyar Diabetes Társaság alapította, hogy azon tagjait díjazza, akik tevékenységükkel, életpályájukkal kiemelkedő mértékben járultak hozzá a társaság szakmai, szervezeti életének fejlődéséhez 1990. február 24-én az Ajkai Városi Tanács Kórház-Rendelőintézet felvette a Dr. Magyar Imre nevet

Jegyzetek

Források

Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.

Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar belgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar írók Kategória:1910-ben született személyek Kategória:1984-ben elhunyt személyek Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:Losonciak Kategória:MTA-tagok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek