A kiegyezés utáni Magyarországon az 1880-as évekre a könyvkiadás/hírlapkiadás annyira megerősödött, hogy egyes hírlapírók/írók, viszonylagos anyagi függetlenséget tudtak elérni. Az anyagi függetlenség azt is jelentette, hogy olyan témákat is elővehettek, amelyek addig tabunak számítottak. Verhovay Gyula banki visszaéléseket feltáró cikkét követő párbaja ösztönözte az újságírókat érdekvédelmi egyesületeik létrehozására. A Magyar Hírlapírók Egyesülete (1881), Írók és Hírlapírók Köre (1891) után megalakult a Budapesti Újságírók Egyesülete (1896) is.

Története 1896 július 12-én alakult, célja alapító elnöke, Mikszáth Kálmán szerint: „A budapesti újságírókat erkölcsi testületté összefoglalni, a sajtót közösen érintő kérdésekben eljárni, hírlapirodalmi ügyeket megvitatni, az újságírók testületi érdekeit ápolni és az újságírókat erkölcsileg és anyagilag támogatni.”

Első elnöke Mikszáth Kálmán, alelnökök: Hoitsy Pál, Veigelsberg Leó (Ignotus), Vészi József, főtitkár Szatmári Mór, pénztáros Deitsch Antal, ellenőr Kálnoki Henrik, titkár Hollósy Géza, könyvtáros Zempléni P. Gyula

Herceg Ferenc 1911-ben lemond az elnökségrőlRévai nagy lexikona

Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912), az egyesületet alelnök vezeti 1912-ig.

Alapításkori taglétszáma 160 fő, átnevezése előtt kb 600 fő.

1920 január 4-én egyesül a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségével és felveszi a Magyarországi Újságírók Egyesülete nevet.

Szociális tevékenysége

Segélyalap (kórházi kezelések, üdülő és fürdőhelyek kedvezményes használata, temetések). A segélyalapból1909-ben özvegy- és árvaalapot különítettek el. 1910-ben a segítőalapban 312000 korona volt. Betegpénztárat is alapítottak, illetve az első világháború alatt háborús segélyalapot nyitottak. A háborús élelmezési nehézségek miatt háztartási szövetkezetet hoztak létre.

Érdekvédelmi tevékenysége

Szakmai véleményt mondott az újságírókkal kapcsolatos bírósági ügyekben, felszólalt a sajtótörvény módosításai alkalmával a sajtószabadságot védve, az 1912-es újságírósztrájk során közvetített a lapkiadók felé.

Elnökök 1896 – 1900 Mikszáth Kálmán

1900 – 1906 Vészi József

1906 – 1911 Herczeg Ferenc

1912 – 1920 Márkus Miksa

Titkárok 1896-1910 Hollósy Géza

Almanachok Az almanachok bevétele a segélyalapot gyarapította

1905

1906

1907

1908 – A magyar bohémvilág, szerkesztő: Szerdahelyi Sándor

1909 – Utazás az újságírás körül, szerkesztő: Szerdahelyi Sándor

1910, szerkesztő: Szerdahelyi Sándor

1911

1912, szerkesztő: Bányai Simon

1913

1914, szerkesztő: Szerdahelyi Sándor

1916

1917 – Jubiláris Almanach

Jegyzetek

Kategória:Egyesületek Kategória:Újságírás Kategória:Budapest Kategória:1896-ban alapított szervezetek