thumb|left|222px|Haplognathia sp. (állkapcsos férgecske) thumb|left|222px|Limnognathia maerski belső felépítése thumb|left|222px|kerekesféreg a mikroszkóp alatt thumb|left|222px|Corynosoma wegeneri
Az állkapcsosak (Gnathifera) az ősszájúak (Protostomia) közé tartozó spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia) elsőként, mintegy 638 millió éve kivált főtörzse. Ez a taxon nem tévesztendő össze
sem az állkapcsosokkal (Gnathostomata), a gerinchúrosok (Chordata) törzsében a gerincesek (Vertebrata) altörzsének egyik altörzságával, sem az ívelt szárnyú molyfélék közé tartozó és ugyancsak Gnathiferának nevezett lepkenemmel.
A taxon nagy átfedéssel megfelel a hagyományos rendszertanokban elfogadott laposféregszerűek (Platyzoa) főtörzsének.
Megjelenésük, felépítésük, élőhelyük
Közös jellemzőjük, hogy garatjukban többtagú állkapcsi készülék található. Ennek felépítése törzsenként igencsak eltérő. Többségük kis vagy mikroszkopikus méretű. Az állkapcsos férgecskék (Gnathostomulida) bélcsatornája másodlagosan egynyílásúvá egyszerűsödött.
A Micrognathozoa név arra utal, hogy a törzs egyetlen, Grönlandon élő faja (Limnognathia maerski) mikroszkopikus méretű.
A kerekesférgek (Rotifera) ugyancsak mikroszkopikus méretűek, csillós kerékszervvel. Belőlük származtatják a kiölthető ormányú, belső élősködő (endoparazita) buzogányfejű férgeket (Acanthocephala).
Egyesek ebbe a főtörzsbe sorolják a kizárólag tengerekben élő, ragadozó nyílférgeket (serteállkapcsúak, Chaetognatha) is. Ezek rendszertani helyzete rendkívül bizonytalan; némely szerzők önálló főtörzsnek tekintik őket.
Jegyzetek
Források Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 13–14.
Kategória:Spirálisan barázdálódó állatok