A mintegy 9000 m²-es Óváros tér (csehül:) Prága óvárosának történelmi központja. Prága legrégebbi és legfontosabb terét különféle építészeti stílusú történelmi épületek veszik körül, például az Óvárosi városháza a világhírű csillagászati órával, a gótikus Týn-templom, a barokk Szent Miklós-templom és a rokokó Kinský-palota. Középen emelkedik a Husz János-emlékmű. A királyi útvonal, a cseh királyok történelmi koronázási útvonala az Óváros téren vezet át. A négyszög alakú tér területe kb. 0,9 ha.

Története

bélyegkép| Az Óváros tér a 19. században. Týn-templom, előtte a Mária-oszlop bélyegkép|Az Óvárosi városháza keleti oldala a 19. században

Az első kisebb kereskedelmi településeket a Moldva jobb partján, a mai prágai Óváros területén német és zsidó kereskedők, valamint helyi iparosok hozták létre a 10. és 11. században. Ennek egyik legfőbb oka előnyös földrajzi helyzete volt fontos kereskedelmi útvonalak csomópontjában. A mai Károly híd közelében volt a Moldva gázlója. A falvakat két vár védte: a Moldva jobb partján Vyšehrad, a bal parton a prágai vár. Ibrahim Ibn Jakob arab-zsidó kereskedő 965-ös útibeszámolójában Prágát olyan városnak nevezte, amelyben kedvező áron lehet baromfit és gabonát vásárolni, a teherhordó állatairól pedig megfelelően gondoskodtak. A város állítólag kőből és mészből épült, és a szláv nyelvű országok legnagyobb kereskedelmi központja volt. Szőrmék, nyergek, kantárok, pajzsok, de rabszolgák, arany, ezüst és lovak is cseréltek itt gazdát.Friedrich Wigger: Bericht des Ibrahîm ibn Jakûb über die Slawen aus dem Jahre 973 Abgerufen am 15. November 2019.

Prágai Kozmasz cseh történetíró 1100-ban említi a piacot. A 19. században itt épült meg a fejedelmi Zollhof (Ungelt), amelyben a külföldi kereskedők a cseh uralkodó oltalma alatt jó szállásra és pihenésre találtak, behozott áruik után pedig vámot kellett fizetniük. A Zollhof mellett a 12. században egy kórházat és egy templomot építettek (utóbbi helyén áll ma a Týn-templom.

A település első virágkorát a 12. és 13. században élte. Az új kőből készült Judit híd javította a kapcsolatot a Moldva két partja között, és 1230-ban, I. Vencel király elkezdte a védmű (városfal + árok) építését is. Ugyanebben az évben szabad királyi város rangjára emelte az Óvárost; a későbbi négy önálló prágai város közül a legrégibbet, amely ezután virágzó várossá fejlődött. A Moldva túlpartján a vár (és a Hradzsin) volt az ország politikai központja, az Óváros annak kereskedelmi központjává vált. A város legnagyobb piaca az mai Óváros téren volt. Népessége megnőtt, az élénk kereskedelem jövedelméből egyre újabb épületeket emeltek a nagy piactér környékétől a Moldváig. A piactér eredeti területét az 1230-as években szabta meg I. Vencel, és az nagyjából változatlan maradt a 19. század végéig.

A román és a korai gótikus házak két-három méterrel a mai utcaszint alatt voltak egy fölöttébb árvízveszélyes területen. Ezt már a 13. század végén elkezdték feltölteni. Az utcaszint fokozatosan emelkedett; a román stílusú földszinteket a gótikus házak alagsorává alakították át, tehát a legrégibb építészeti emlékek a házak pincéiben találhatóak.

1338-ban az óváros polgárai János cseh királytól megkapták a jogot, hogy saját városházát építsenek. Ehhez több régebbi ház lebontottak az Óváros téren, majd a telket szomszédos házak megvásárlásával bővítették. Megerősödött a város önkormányzata, és az Óváros tér a város politikai, gazdasági és kulturális központjává fejlődött. Az Óváros jelentősége nagyot nőtt IV. Károly német-római császár idején, amikor Prága a Német-római Birodalom fővárosa lett. Erre emlékeztet a praga caput regni (Prága, a királyság fővárosa) felirat a Kříž-ház reneszánsz ablaka fölött — az épület a 14. század óta a Városháza része.

bélyegkép|Karácsonyi vásár az Óváros téren (2015) Prágának először ez a része (a tér és néhány környező utca) kapott közvilágítást 1723-ban: a teret ekkor 330 olajlápás világította meg.

Miután a négy független prágai város 1784-ben egy közigazgatási egységgé egyesült, a prágai városvezetés az Óvárosházára koncentrálódott. Az Óváros tér így az egész város központjává vált. A 19. és 20. század fordulóján a radikális modernizáció, az úgynevezett asszanálás (pražská asanace) nagy hatással volt a város arculatára. A teret északról és nyugatról határoló történelmi házakat lebontották, a modern épületek között kialakították az új Párisi (Pařížská) utcát, ahonnan közvetlen kilátás nyílt a Moldva túloldalán lévő Letná-hegyre.

Az 1960-as évek óta nem közlekednek villamosok és buszok a téren, ami 1962 óta nemzeti kulturális emlék.Staroměstské náměstí, Národní památkový ústav, abgerufen am 11. November 2019. Az Óváros tér ma sétálóövezet és turisztikai célpont. Újjáélesztették a karácsonyi és húsvéti vásárokat.

bélyegkép|Nyilvános kivégzés 1621. június 21-én

A tér a középkor óta a cseh történelem jelentős eseményeinek színtere:

A 14. században cseh reformprédikátorok és a husziták elődjei, Jan Milíč z Kroměříže, Konrad von Waldhausen és Matthias von Janov az Óváros téri Szent Miklós-templomban prédikáltak. A 15. században az Óváros volt a huszita mozgalom központja Prágában. A huszita rendek fontos tanácskozásaira az Óvárosházán került sor. A Týn-templom volt a kelyhesek fő temploma; itt székelt Jan Rokycana prágai huszita érsek. 1422. március 9-én a városháza udvarán végezték ki Jan Želivskýt, a radikális husziták vezetőjét. 1458. február 27-én itt választották meg I. György cseh királyt. 1621. június 21-én a Habsburgok elleni cseh felkelés 27 vezetőjét az Óvárosháza előtt fejezték le nyilvánosan. Erre emlékeztet a földben található emlékmű 27 kereszttel. Abgerufen am 11. November 2019. 1918 októberében Csehszlovákia függetlenségét követelő tüntetésekre került sor. 1945 májusában az Óváros tér volt a német megszállás elleni prágai felkelés központja. A városháza súlyosan megsérült a harcokban.Pražské povstání 5.–9. května 1945, Archiv hl. města Prahy (tschechisch), abgerufen am 15. November 2019.

Nevezetes épületek

Óvárosi városháza a csillagászati órával

bélyegkép|Csillagászati óra a városházán

Az Óváros tér délnyugati sarkán található az Óvárosi városháza (Staroměstská radnice) a 70 méter magas tornyával. Az 1410-ből származó csillagászati óra (Staroměstský orloj) Prága egyik legnagyobb turisztikai látványossága. Mellette a gótikus kápolna is figyelemre méltó. A neogótikus északi szárnyat a súlyos tűzkárok miatt a második világháború után le kellett bontani. Helyén ma egy kis park található, az 1945-ös prágai felkelésben elesettek számára állított emlékművel.

A városháza tornyában található kilátóból csodálatos kilátás nyílik az óvárosra.

A városházától nem messze ágazik ki a térből a Melantrich utca (Melantrichová ulice).

A perchez

A régi városháza mellett álló épület A perchez (U Minuty). Prága egyik leggyönyörűbb reneszánsz épülete. A homlokzat sgraffito díszítése különlegesen szép.

Ház a Fehér Egyszarvúhoz

bélyegkép|Ház a Fehér Orrszarvúhoz

A déli oldalon (551/17.), a Celetná utca torkolatánál található a Fehér Egyszarvúhoz (U Bílého jednorožce) nevet viselő ház, amely nevét a 16. századból származó, egyszarvú bárányt ábrázoló domborműről kapta — korábban a Kőbárány háznak (U Kamenného beránka) is hívták. A 19. században itt volt a címerállatról elnevezett Gyógyszertár a Fehér Egyszarvúhoz . Állítólag ez Prága egyik legrégibb háza; az alagsorban még megtalálhatók az eredeti, román stílusú épület falmaradványai és egy gótikus boltozat. A ház kapuja feltűnően szép reneszánsz munka.

A 20. század elején a ház a Berta és Max Fanta házaspáré volt. Max Fanta gyógyszerész itt találta fel a róla elnevezett mozsarat. Berta irodalmi szalont vezetett az első emeleten, ahol számos ismert prágai értelmiségi megfordult. A látogatók között volt Franz Kafka, Samuel Hugo Bergmann, Franz Werfel és Max Brod. Egy alkalommal ellátogatott ide Rudolf Steiner, az antropozófia megalkotója is. A vendégek között volt Albert Einstein, aki 1911-ben és 1912-ben elméleti fizikát tanított a Prágai Egyetemen; mellszobrát a ház bejárata mellett helyezték el.Der Salon der Berta Fanta , Portal Franz Kafka & Prag, abgerufen am 15. November 2019.altstadter-ring-staromestske-namesti, Tourismusportal der Stadt Prag, abgerufen am 15. November 2019.

Týn-templom

A Týn előtti Boldogasszony gótikus templom (Kostel Panny Marie před Týnem; ) egy háromhajós gótikus templom. Két 80 méter magas tornyával a főváros egyik nevezetessége. A 15. században a Týn-templom a huszita mozgalom fő temploma volt, ahol Jan Rokycana huszita érsek prédikált. Ma a római katolikus egyházhoz tartozik. A templom előtt két, ugyancsak gótikus stílusú épület áll:

a Týn-iskola és a Fehér Orrszarvú-ház.

A térről a templomhoz a két ház közötti szűk átjárón juthatunk el.

Týn-iskola (Teynschule)

bélyegkép|Teynschule

Az egykori Týn-iskola (Týnská škola) épülete (604/14.) a Týn-templom főbejáratánál áll. Az eredetileg a 14. században épült gótikus épületet a 16. században reneszánsz stílusban átépítették; ekkor alakították ki érdekes pártázatát. A ház homlokzatát barokk freskó díszíti, amely Mária mennybemenetelét ábrázolja. A 19. századig egy latin iskola működött be, amelyben Matěj Rejsek (Matthias Rejsek) cseh építőmester rektorként és tanárként is dolgozott.tyn-school , kralovskacesta.cz (englisch), abgerufen am 15. November 2019.

Goltz–Kinský-palota

bélyegkép|Kinský-palota, mellette jobb oldalon a Ház a kőharanghoz

A tér keleti oldalán (606/12.) emelkedik a rokokó stílusban épült (Goltz-)Kinský-palota (Palác Goltz-Kinských vagy Palác Kinských), amelyet Kilian Ignaz Dientzenhofer tervei alapján Anselmo Lurago épített fel 1755–1765-ben. A 19. században német nyelvű gimnázium működött benne, amelynek tanulója volt többek között Franz Kafka és Max Brod is. A ház ma a Prágai Nemzeti Galéria (Národní galerie v Praze) tulajdona és művészeti kiállításokat tartanak benne. Itt található az értékes Kinský Könyvtár, valamint a Nemzeti Galéria igazgatása és grafikai gyűjteménye.

Kőharangos ház

A Kinský-palotától jobbra áll a Ház a kőharanghoz (Dům U kamenného zvonu); sokan ezt tartják az Óváros legszebb épületének. A gótikus stílusban épült házat a 17. században barokk jellegűvé alakították, egyebek közt a homlokzat teljes átépítésével. A 18. században fényűző városi rezidenciának rendezték be, ez lehetett Přemysl Erzsébet cseh királyné és János cseh király, a leendő IV. Károly német-római császár szüleinek ideiglenes székhelye. Föltehető, hogy maga Károly is itt született. Az 1975–1988 közötti átfogó rekonstrukcióval nagyrészt helyreállították eredeti gótikus formáját.at-the-stone-bell , kralovskacesta.cz (englisch), abgerufen am 15. November 2019.galerie-der-hauptstadt-prag-haus-zur-steinernen-glocke , Tourismusportal der Stadt Prag, abgerufen am 15. November 2019. Ekkor tárták fel freskókkal díszített kápolnáját is. A homlokzatot díszítő kőharangok annak aza eseménynek állítanak emléket, hogy 1310-ben egy bonyolult hatalmi helyzetben Luxemburgi János választott király hívei a harangszóra nyitották ki a város kapuit, hogy a király belovagolhasson kíséretével és elfoglalhassa trónját. (A harangot Erzsébetet királyné káplánja húzta meg.) Valószínűsítik, hogy 1333-ban itt szállt meg IV. Károly, amikor Franciaországból és Olaszországbó hazatérve üresen találta a prágai várat.

Ma ez Prága egyik legértékesebb gótikus műemléke. 1988 óta a Prágai Nemzeti Galériához tartozik, művészeti kiállításoknak és koncerteknek ad otthont. A homlokzatot díszítő kőharang másolat.

bélyegkép|A volt pálos kolostor utolsó megmaradt épülete

A volt pálos kolostor