Gaál Attila (Nyíregyháza, 1944. június 9. – 2021. december 8. vagy előtte) magyar régész, múzeumigazgató.
Életpályája 1950–1959 között a szekszárdi Garay téri fiúiskolába járt. 1959–1963 között a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanult, itt érettségizett. Érettségi után tanított Tengelic-Szőlőhegyen, Mucsiban, Kölesden. 1965–1968 között a Pécsi Tanárképző Főiskola történelem–testnevelés szakos hallhatója volt. 1969–1972 között ELTE történelem szakán tanult.
1969–1974 között a szekszárdi Béri Balog Ádám Múzeum asszisztense, 1974–1981 között a múzeum régészeti gyűjteményének kurátora, 1981–1993 között igazgató-helyettese, 1993–2011 között igazgatója volt.
1980-ban védte meg doktori értekezését. 1987-ben búvárengedélyt kapott, a Duna bölcskei szakaszán irányította a nagyméretű késő római kikötőerőd búvárrégészeti feltárását. 1993-tól a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Búvárrégészeti Szakosztályának alapító tagja. 2011-ben nyugalomba vonult.
Munkássága Ásatások 1975–1977 között Dombóvár-Békatópuszta 1975–1986 között Szekszárd-Újpalánk 1986–1994 között Víz alatti kutatások a római Burgus Bölcskénél 1996–1998 között Víz alatti kutatások vezetője az 1806-ban elsüllyedt holland Bato hadihajónál, a dél-afrikai Fokváros közelében 2005: kutatások a Tolna-Selyemgyári 18. századi temetőben
Fő kutatási területe a középkori és török hódoltságkori régészet. Régészeti vezetője volt a dél-afrikai-magyar együttműködésben megkezdett hajófeltárási munkálatoknak Fokvárosban. Igazgatósága idején a szekszárdi múzeum komoly eredményeket ért el az autópályák építéséhez kapcsolódó, több százezer négyzetmétert érintő feltárások és feldolgozások tekintetében, illetve a 2005-ben megnyitott Örökségünk című kiállítás megszervezésében.
Művei Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában (1972) Tolna vármegye múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben (1977) Későrómai sírok Mözs-Kakasdombon (1979) Az ólommegmunkálás eszközei az újpalánki (Tolna megye) török palánkvár régészeti anyagában (Iparrégészeti kutatások Magyarországon, 1981) A Szekszárdi Múzeum hódoltságkori rézedényei (ComArchHung, 1983) Török palánkvárak a buda-eszéki út Tolna megyei szakaszán (Magyar és török végvárak (1663-1684) (Studia Agriensia 5. 1985) Bölcske-Dunameder (Az 1992. év régészeti kutatásai, RégFüz Ser. 1. No. 46., 1994) IV-V. századi kerámiaedények a Duna-meder bölcskei (Tolna m.) szakaszáról (1998) A dombóvár-békatói 16-17. századi temető (In: A hódoltság régészeti kutatása, 2002) Wosinsky Mór emlékezete (In: Wosinsky Mór „…a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós…” 1854–1907 (2005) A bölcskei kikötőerőd kutatástörténete (In: A bölcskei kikötőerőd, 2009)
Díjai Szocialista Kultúráért díj (1978, 1987) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2004)
Jegyzetek
Fordítás
Források Wosinsky Mór Megyei Múzeum Múlt-kor.hu Gaál Attila ma is ugyanezt az utat választaná
További információk Marton-Vadas: Alkotások és pályaképvázlatok egy Tolna megyei tudományos és művészeti lexikonhoz. Szekszárd, Wosinsky Mór Megyei Múzeum, 1990.
Kategória:1944-ben született személyek Kategória:2021-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar régészek Kategória:Nyíregyháziak Kategória:Szekszárdiak